Általános jellemzők
A veszprémi Megyeháza és a Kórház közötti parkos területen, a Kálváriadombon kis romkert állít emléket az egykor itt állt Szent Miklós-plébániatemplomnak. A templom tört kőből rakott falai csak körvonalát mutatják a hosszú életű, de a török hódoltság idején elpusztult épületnek.
Külső leírás
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedésű, egyterű volt. Egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobbították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel erősített nagyobb szentélyt kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás...Tovább
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedésű, egyterű volt. Egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobbították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel erősített nagyobb szentélyt kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás valószínűleg boltozatépítéssel is járt. A templomtér támpillérekkel való megerősítése, valamiféle kapuépítmény felépítése és a sekrestye további bővítései a 15-16. században zajlottak. Úgy tűnik, hogy a templom belsejét két pillér építésével két részre osztották, azaz kéthajóssá alakították, és ugyanekkor látványos boltozattal látták el. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedésű, egyterű volt. Egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobbították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel erősített nagyobb szentélyt kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás...Tovább
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedésű, egyterű volt. Egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobbították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel erősített nagyobb szentélyt kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás valószínűleg boltozatépítéssel is járt. A templomtér támpillérekkel való megerősítése, valamiféle kapuépítmény felépítése és a sekrestye további bővítései a 15-16. században zajlottak. Úgy tűnik, hogy a templom belsejét két pillér építésével két részre osztották, azaz kéthajóssá alakították, és ugyanekkor látványos boltozattal látták el. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
Felújított
Irodalomjegyzék
Korompay György: Veszprém. Városképek – műemlékek. Budapest 1957. 56, 129, 217.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979. 19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Regenye Judit (szerk.): Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém, 2000. 15–65.
Bándi László: A veszprémi Szent Miklós-szeg (volt Kálvária-domb) feltárási és felújítási dokumentumai. Veszprém városi füzetek 9. Veszprém, 2006.
Veress D. Csaba: A veszprémi Komakút és a Szent Miklós-szegi Kálváriadomb története. In: Veszprémi Szemle 12. 2007/1–4. 3–19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Veszprémi Szemle 13. 2008/1–2. 27–31.
Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 253–274
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Budapest, 2021. 603., Jankovics N.: A Szent Mikló-templom romjai. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 125-130.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979. 19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Regenye Judit (szerk.): Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém, 2000. 15–65.
Bándi László: A veszprémi Szent Miklós-szeg (volt Kálvária-domb) feltárási és felújítási dokumentumai. Veszprém városi füzetek 9. Veszprém, 2006.
Veress D. Csaba: A veszprémi Komakút és a Szent Miklós-szegi Kálváriadomb története. In: Veszprémi Szemle 12. 2007/1–4. 3–19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Veszprémi Szemle 13. 2008/1–2. 27–31.
Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 253–274
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Budapest, 2021. 603., Jankovics N.: A Szent Mikló-templom romjai. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 125-130.
