Általános jellemzők
A veszprémi Megyeháza és a Kórház közötti parkos területen, a Kálváriadombon kis romkert állít emléket az egykor itt állt Szt. Miklós plébániatemplomnak. A templom tört kőből rakott falai csak körvonalát mutatják a hosszú életű, de a török hódoltság idején elpusztult épületnek. A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedésű, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor kés...Tovább
A veszprémi Megyeháza és a Kórház közötti parkos területen, a Kálváriadombon kis romkert állít emléket az egykor itt állt Szt. Miklós plébániatemplomnak. A templom tört kőből rakott falai csak körvonalát mutatják a hosszú életű, de a török hódoltság idején elpusztult épületnek. A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedésű, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobbították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás valószínűleg boltozatépítéssel is járt. A templomtér támpillérekkel való megerősítése, valamiféle kapuépítmény felépítése, és a sekrestye további bővítései a 15–16. században zajlottak. Úgy tűnik, hogy a templom belsejét két pillér építésével két részre osztották, azaz kéthajóssá alakították, és ugyanekkor látványos boltozattal látták el.
...Kevesebbet mutat
