Veszprém – Szent Miklós-templom romjai

Történeti leírás
Első adat a településről
1402
Első adat a templomról
1402
Település birtokosa
veszprémi püspök
Kegyúr
veszprémi püspök
Középkori templom építési kora és átalakítása
12. század, átalakítások és bővítések a 13., 14., 15. századokban
Protestáns használat
nem
16-17. századi történet
A 16. század közepén elpusztult.
Történeti leírás 1701-1945
A templom romjai felett Padányi Biró Márton emeltetett Kálváriát 1747-ben, ennek szobrait valószínűleg Schmidt József Ferenc faragta.A Kálvária 1830-as évekbeli felújításakor Walch Antal és Dunaiszky Lőrinc szobrász működött közre. Veszprém 1857-es térképén 11 stációt ábrázol két sorban, amelyet 1926-ban 14-re egészítettek ki. A püspökség és a káptalan az 1920-as évek végén vagy a Szent Miklós-templom Rhé Gyula általi 1929–31. évi feltárása után megszüntette a Kálváriát. Krisztust, Szűz Máriát, Weiterlesen
A templom romjai felett Padányi Biró Márton emeltetett Kálváriát 1747-ben, ennek szobrait valószínűleg Schmidt József Ferenc faragta.A Kálvária 1830-as évekbeli felújításakor Walch Antal és Dunaiszky Lőrinc szobrász működött közre. Veszprém 1857-es térképén 11 stációt ábrázol két sorban, amelyet 1926-ban 14-re egészítettek ki. A püspökség és a káptalan az 1920-as évek végén vagy a Szent Miklós-templom Rhé Gyula általi 1929–31. évi feltárása után megszüntette a Kálváriát. Krisztust, Szűz Máriát, Mária Magdolnát, és Szent Jánost ábrázoló megmaradt barokk szobrait a Szent László-templom előtt, a lépcsősor tetején, majd egy villámcsapás után a Gizella Királyné Múzeum udvarán helyezték el. Az első kisebb kiterjedésű ásatások még a 20. század elején zajlottak Rhé Gyula vezetésével. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
A templom maradványait a veszprémi múzeum régészei: 1978-ban Kralovánszky Alán és Éry Kinga, majd 2005-ban Rainer Pál tárta fel. Környzetét rendezték, a romot felújították 2022-23-ban.
Mai templom adatai
Megnevezés
rom
Egyéb bevett név
Szentmiklósszeg, Vámosiaszó, Kecskeaszó, Ördögárok, Külső-Püspökkert, Kálváriadomb
Elhelyezkedés
Veszprém, Egyetem utca, Kálváriadomb, Helyrajzi szám: 5043, 47° 5' 24.2002" N 17° 54' 27.9" E
Térkép
Védelem mértéke
műemlék, régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
4670, 10606,
Védelem azonosítója
9655, 9695
Védés ideje
1958
Védelemre javasoljuk
országosan védett
Eredeti jelleg
plébániatemplom, rom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szent Mihály, N.A.
Mai meghatározó korstílusa
romanika, gótika, késő gótika
Mérete
25 * 8 méter
Egyházigazgatási beosztás
liturgikus használaton kívül
Általános jellemzők
A veszprémi Megyeháza és a Kórház közötti parkos területen, a Kálváriadombon, kis romkert állít emléket az egykor itt állt Szent Miklós plébániatemplomnak. A templom tört kőből rakott falai csak körvonalát mutatják a hosszú életű, de a török Hódoltság idején elpusztult épületnek.
Külső leírás
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedéső, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás vWeiterlesen
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedéső, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás valószínűleg boltozatépítéssel is járt. A templomtér támpillérekkel való megerősítése, valamiféle kapuépítmény felépítése, és a sekrestye további bővítései a 15-16. században zajlottak. Úgy tűnik, hogy a templom belsejét két pillér építésével két részre osztották, azaz kéthajóssá alakították, és ugyanekkor látványos boltozattal látták el. Weniger lesen
Belső leírás
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedéső, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás vWeiterlesen
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedéső, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás valószínűleg boltozatépítéssel is járt. A templomtér támpillérekkel való megerősítése, valamiféle kapuépítmény felépítése, és a sekrestye további bővítései a 15-16. században zajlottak. Úgy tűnik, hogy a templom belsejét két pillér építésével két részre osztották, azaz kéthajóssá alakították, és ugyanekkor látványos boltozattal látták el. Weniger lesen
Általános állapot
Felújított
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Korompay György: Veszprém. Városképek – műemlékek. Budapest 1957. 56, 129, 217.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979. 19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Regenye Judit (szerk.): Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém, 2000. 15–65.
Bándi László: A veszprémi Szent Miklós-szeg (volt Kálvária-domb) feltárási és felújítási dokumentumai. Veszprém városi füzetek 9. Veszprém, 2006.
Veress D. Csaba: A veszprémi Komakút és a Szent Miklós-szegi Kálváriadomb története. In: Veszprémi Szemle 12. 2007/1–4. 3–19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Veszprémi Szemle 13. 2008/1–2. 27–31.
Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 253–274
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Budapest, 2021. 603., Jankovics N.: A Szent Mikló-templom romjai. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 125-130.

Siedlungen

Siedlung
Veszprém
Templomadatbázis