General characteristics
A small archaeological park commemorates the Parish Church of St. Nicholas that once stood here in a green space on Kálvária Hill between the Veszprém County Hall and the Hospital. The church walls made from broken rock only show the outline of this church that stood for a long time, but was destroyed during the Turkish period. The first church was of quite modest size with a single nave, built in the 12th century on top of a former cemetery. A narthex was added to the building probably as early...Read more
A small archaeological park commemorates the Parish Church of St. Nicholas that once stood here in a green space on Kálvária Hill between the Veszprém County Hall and the Hospital. The church walls made from broken rock only show the outline of this church that stood for a long time, but was destroyed during the Turkish period. The first church was of quite modest size with a single nave, built in the 12th century on top of a former cemetery. A narthex was added to the building probably as early as in the 13th century, and the apse was significantly enlarged later during the Middle Ages, in the 14th or 15th century. The former simple, straight apse on the small old church was replaced by a larger, reinforced polygonal apse with buttresses, alongside which a sacristy was also constructed. The Gothic remodeling presumably involved the construction of vaulting as well. The nave area was reinforced with buttresses, a portal structure was erected, and the sacristy was further enlarged in the 15th-16th centuries. It seems that the interior of the church was divided into two parts by the construction of two pillars, or in other words, it was converted into a double nave, and it was also given spectacular vaulting at the same time.
Read less
Külső leírás
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedéső, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás v...Read more
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedéső, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás valószínűleg boltozatépítéssel is járt. A templomtér támpillérekkel való megerősítése, valamiféle kapuépítmény felépítése, és a sekrestye további bővítései a 15-16. században zajlottak. Úgy tűnik, hogy a templom belsejét két pillér építésével két részre osztották, azaz kéthajóssá alakították, és ugyanekkor látványos boltozattal látták el. Read less
Belső leírás
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedéső, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás v...Read more
A legelső templom igen szerény méretű, kis kiterjedéső, egyterű volt egy korábban már használt temetőre épült a 12. század elején. Talán már a 13. században először egy előcsarnokkal bővítették az épületet, a középkor későbbi időszakában, a 14. vagy 15. században pedig jelentősen megnagyobították a szentélyét. Az addig egyszerű, egyenes lezárás helyett sokszögű, támpillérekkel, erősített nagyobb szentély kapott a régi kis templom, ami mellé egy sekrestye is épült. A gótikus stílusú átalakítás valószínűleg boltozatépítéssel is járt. A templomtér támpillérekkel való megerősítése, valamiféle kapuépítmény felépítése, és a sekrestye további bővítései a 15-16. században zajlottak. Úgy tűnik, hogy a templom belsejét két pillér építésével két részre osztották, azaz kéthajóssá alakították, és ugyanekkor látványos boltozattal látták el. Read less
Általános állapot
Felújított
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Korompay György: Veszprém. Városképek – műemlékek. Budapest 1957. 56, 129, 217.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979. 19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Regenye Judit (szerk.): Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém, 2000. 15–65.
Bándi László: A veszprémi Szent Miklós-szeg (volt Kálvária-domb) feltárási és felújítási dokumentumai. Veszprém városi füzetek 9. Veszprém, 2006.
Veress D. Csaba: A veszprémi Komakút és a Szent Miklós-szegi Kálváriadomb története. In: Veszprémi Szemle 12. 2007/1–4. 3–19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Veszprémi Szemle 13. 2008/1–2. 27–31.
Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 253–274
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Budapest, 2021. 603., Jankovics N.: A Szent Mikló-templom romjai. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 125-130.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979. 19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Regenye Judit (szerk.): Kralovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból. Veszprém, 2000. 15–65.
Bándi László: A veszprémi Szent Miklós-szeg (volt Kálvária-domb) feltárási és felújítási dokumentumai. Veszprém városi füzetek 9. Veszprém, 2006.
Veress D. Csaba: A veszprémi Komakút és a Szent Miklós-szegi Kálváriadomb története. In: Veszprémi Szemle 12. 2007/1–4. 3–19.
Rainer Pál: A veszprémi Szent Miklós-szeg és temploma. In: Veszprémi Szemle 13. 2008/1–2. 27–31.
Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 253–274
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Budapest, 2021. 603., Jankovics N.: A Szent Mikló-templom romjai. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 125-130.