Veszprém – Margit-romok

Veszprém – Margit-romok
Leírás
A veszprémi vár alatt, a Benedek-hegy lábánál, a Séd túlpartján kis tér szélén magas romok állnak. A Margit-romnak is nevezett kőfalak az egykor itt emelkedő domonkosrendi Szent Katalin apácazárda templomának és kolostorának maradványai. A koldulórendek közül a ferencesek és a domonkosok is királyi támogatással jelentek meg Magyarországon már az alapításukkal egyidőben, a 13. században. A veszprémi kolostort apácák számára Bertalan veszprémi püspök létesítette 1239-ben. A kolostor felépítésének...Tovább
A veszprémi vár alatt, a Benedek-hegy lábánál, a Séd túlpartján kis tér szélén magas romok állnak. A Margit-romnak is nevezett kőfalak az egykor itt emelkedő domonkosrendi Szent Katalin apácazárda templomának és kolostorának maradványai. A koldulórendek közül a ferencesek és a domonkosok is királyi támogatással jelentek meg Magyarországon már az alapításukkal egyidőben, a 13. században. A veszprémi kolostort apácák számára Bertalan veszprémi püspök létesítette 1239-ben. A kolostor felépítésének és fenntartásának anyagi alapját birtokadomány képezte, amelyről az alapítást követő évből maradt fenn okelvél. Az épület gyorsan elkészülhetett, mert 1241-ben már lakott volt. 1246 és 1252 között nevezetes és előkelő lakója volt a zárdának, itt nevelkedett IV. Béla király lánya, Margit hercegnő. A margitszigeti konvent felépülése után a királylány átköltözött az új kolostorba, de emlékét hosszan fenntartották, innen a Margit-rom elnevezés. A középkor későbbi szakaszában a kolostor elszegényedett és elnéptelenedett. A lelkiség és az épületek megújítására az 1480-as években került sor. A súlyosan leromlott állapotú templomot és kolostort ekkor az áruba bocsátott birtokok bevételeiből tudták tatarozni. Nem sokkal később az apácakolostort férfi szerzetesek vették át. A török Hódoltság elején elhagyatottá vált épületegyüttes pusztulásnak indult. A Hódoltság után kőanyagát széthordták, és romosan élte meg a 20. századot. Először az 1930-as években folyt ásatás a falak között a kolostor maradványainak felderítése, az épület történetének megértése érdekében. Ezt azóta is több kutatás, ásatás és romkonzerválás követte. Az épületből ma az egykori templom maradványai, és ahhoz kapcsolódva a kolostor udvarának kis részlete, a kerengő egy rövid szakasza figyelhető meg a helyszínen. A legmagasabban a sokszögű gótikus szentély falai állnak. Az ásatások adataiból következtetni lehet az épület méreteire és építési periódusaira. A 13. század közepén épül első templom eredetileg rövidebb volt, egyenes záródású szentéllyel rendelkezett. Ma is láthatók a főkapujának maradványai, a két oldalán az azt keretező féloszlopok lábazataival, és a kapu belső oldalán négy lépcsőfokkal. A kapu előtt egykor előcsarnok is volt. A magas álló falak már a korai szentély bővítése során keletkeztek, valószínűleg az 1480-as években. A falban látható tárcsás kőkonzolok ennél kicsit későbbiek, 1490–1500 körüliek, és egy téglabordás hálóboltozat kialakításával együtt kerültek a mai helyükre. A meglehetősen hosszú templom hajóját a szentélytől egy ajtókerettel áttört fal zárta el. A szentélyrekesztő hajó felőli oldalán, a sarkokban egykor oltárok álltak. A hajó felett részben vagy egészben nagykiterjedésű karzat is volt, az istentiszteleteket az apácák e karzatról követték. A szentély falának másik oldalán két, az épülethez utólag hozzáépített kápolna lenyomata is kirajzolódik. Az egyik minden bizonnyal a forrásokból ismert Szűz Mária-kápolna lehet. Az ásatások során előkerült kőtöredéket a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum őrzi. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
1239-ben épült, 1480-1500 között átépítették és bővítették.
16-17. századi történet
A 16. század közepén elpusztult.
Történeti leírás 1701-1945
1936-ban régészeti feltárás történt Rhé Gyula vezetésével.
Történeti leírás 1945-
1960-as évek-ban újabb régészeti feltárás volt Dax Margit vezetésével, majd helyreállítás, Pusztai Ilona neve alatt.
Mai templom adatai
Megnevezés
rom
Egyéb bevett név
Szentkatalinszeg, Margit-rom
Elhelyezkedés
Veszprém, Margit tér- Miklós utca; hrsz. 600, 602.
Térkép
Védelem mértéke
kiemelten védett műemlék, régészeti lelőheléy
Védelem törzsszáma
4729
Védelem azonosítója
9749, 9750, 59419
Védés ideje
1951
Védelemre javasoljuk
országosan védett
Eredeti jelleg
domonkos kolostortemplom
Mai meghatározó korstílusa
gótika, késő gótika
Egyházigazgatási beosztás
Liturgikus használaton kívül
Általános jellemzők
A veszprémi vár alatt, a Benedek-hegy lábánál, a Séd túlpartján kis tér szélén magas romok láthatók: a domonkosrendi Szt. Katalin apácazárda templomának és kolostorának maradványai. A veszprémi kolostort apácák számára Bertalan veszprémi püspök létesítette 1239-ben. Az épület 1241-ben már lakott volt. 1246 és 1252 között itt nevelkedett IV. Béla király lánya, Margit hercegnő. A középkor későbbi szakaszában a kolostor elszegényedett, és elnéptelenedett. A lelkiség és az épületek megújítására az 1...Tovább
A veszprémi vár alatt, a Benedek-hegy lábánál, a Séd túlpartján kis tér szélén magas romok láthatók: a domonkosrendi Szt. Katalin apácazárda templomának és kolostorának maradványai. A veszprémi kolostort apácák számára Bertalan veszprémi püspök létesítette 1239-ben. Az épület 1241-ben már lakott volt. 1246 és 1252 között itt nevelkedett IV. Béla király lánya, Margit hercegnő. A középkor későbbi szakaszában a kolostor elszegényedett, és elnéptelenedett. A lelkiség és az épületek megújítására az 1480-as években került sor, ekkor az apácakolostort férfi szerzetesek vették át. A török hódoltság elején elhagyottá vált épületegyüttes pusztulásnak indult. Az épületből ma az egykori templom maradványai, és ahhoz kapcsolódva a kolostor udvarának kis részlete, a kerengő egy rövid szakasza figyelhető meg a helyszínen. A legmagasabban a sokszögű gótikus szentély falai állnak. A 13. század közepén épült első templom eredetileg rövidebb volt, egyenes záródású szentéllyel rendelkezett, ma is láthatók főkapujának maradványai. A magas álló falak már a korai szentély bővítése során keletkeztek, valószínűleg az 1480-as években. A falban látható tárcsás kőkonzolok ennél kicsit későbbiek, 1490–1500 körüliek, és egy téglabordás hálóboltozat kialakításával együtt kerültek a mai helyükre. A meglehetősen hosszú templom hajóját a szentélytől egy ajtókerettel áttört fal zárta el. A szentélyrekesztő hajó felőli oldalán, a sarkokban egykor oltárok álltak. A hajó felett részben nagy kiterjedésű apácakarzat volt. A szentély falának másik oldalán két, az épülethez utólag hozzáépített kápolna lenyomata is kirajzolódik. Az egyik a forrásokból ismert Szűz Mária-kápolna lehet. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Templomadatbázis