General characteristics
These tall ruins are the remains of the Dominican Convent of St. Catherine and its church, and can be seen on the edge of a small square below the Veszprém castle, near the river Séd and at the foot of Benedek Hill. This Veszprém convent was established for nuns by the Veszprém bishop Bartholomew in 1239. The building was in use as early as 1241. Princess Margaret, the daughter of King Béla IV was raised here between 1246 and 1252. During the later periods of the Middle Ages, the monastery becam...Read more
These tall ruins are the remains of the Dominican Convent of St. Catherine and its church, and can be seen on the edge of a small square below the Veszprém castle, near the river Séd and at the foot of Benedek Hill. This Veszprém convent was established for nuns by the Veszprém bishop Bartholomew in 1239. The building was in use as early as 1241. Princess Margaret, the daughter of King Béla IV was raised here between 1246 and 1252. During the later periods of the Middle Ages, the monastery became impoverished and depopulated. The faith and the buildings were revitalized in the 1480s, and the convent was occupied by male monks at this time. During the Turkish conquest, the abandoned building complex started to deteriorate. Of the buildings, only the remains of the church and a small piece of the convent courtyard connected to it, a short section of the cloister, can be observed on the site today. The walls of the polygonal Gothic apse are the tallest. The church built in the middle of the 13th century was originally not as long and had a rectangular apse. The remnants of the main portal from this time are still visible. The high walls that are still standing were built during the extension of the early apse, probably in the 1480s. The disc-shaped stone consoles in the wall are from a bit later than this, around 1490-1500, and they were placed in their present locations at the same time as the brick-ribbed vault was constructed. The nave of this rather long church is separated from the apse by a wall with a doorway. There were altars in the corners on the nave side of the chancel screen. There was a large gallery for the nuns over part of the nave. The traces of two chapels that were subsequently added to the building are visible on the other side of the apse. One of them may be the Virgin Mary Chapel known from the sources.
Read less
Külső leírás
Az épületből ma az egykori templom maradványai, és ahhoz kapcsolódva a kolostor udvarának kis részlete, a kerengő egy rövid szakasza figyelhető meg a helyszínen. A legmagasabban a sokszögű gótikus szentély falai állnak. Az ásatások adataiból következtetni lehet az épület méreteire és építési periódusaira. A 13. század közepén épül első templom eredetileg rövidebb volt, egyenes záródású szentéllyel rendelkezett. Ma is láthatóak a főkapujának maradványai, a két oldalán az azt keretező féloszlopok ...Read more
Az épületből ma az egykori templom maradványai, és ahhoz kapcsolódva a kolostor udvarának kis részlete, a kerengő egy rövid szakasza figyelhető meg a helyszínen. A legmagasabban a sokszögű gótikus szentély falai állnak. Az ásatások adataiból következtetni lehet az épület méreteire és építési periódusaira. A 13. század közepén épül első templom eredetileg rövidebb volt, egyenes záródású szentéllyel rendelkezett. Ma is láthatóak a főkapujának maradványai, a két oldalán az azt keretező féloszlopok lábazataival, és a kapu belső oldalán négy lépcsőfokkal. A kapu előtt egykor előcsarnok is volt. A magas álló falak már a korai szentély bővítése során keletkeztek, valószínűleg az 1480-as években. A falban látható tárcsás kőkonzolok ennél kicsit későbbiek, 1490-1500 körüliek és egy téglabordás hálóboltozat kialakításával együtt kerültek a mai helyükre. A meglehetősen hosszú templom hajóját a szentélytől egy ajtókerettel áttört fal zárta el. A szentélyrekesztő hajó felőli oldalán, a sarkokban egykor oltárok álltak. A hajó felett részben, vagy egészben nagykiterjedésű karzat is volt, az istentiszteleteket az apácák e karzatról követték. A szentély falának másik oldalán két, az épülethez utólag hozzáépített kápolna lenyomata is kirajzolódik. Az egyik minden bizonnyal a forrásokból ismert Szűz Mária-kápolna lehet. Az ásatások során előkerült kőtöredéket a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum őriz.
Read less
Belső leírás
Az épületből ma az egykori templom maradványai, és ahhoz kapcsolódva a kolostor udvarának kis részlete, a kerengő egy rövid szakasza figyelhető meg a helyszínen. A legmagasabban a sokszögű gótikus szentély falai állnak. Az ásatások adataiból következtetni lehet az épület méreteire és építési periódusaira. A 13. század közepén épül első templom eredetileg rövidebb volt, egyenes záródású szentéllyel rendelkezett. Ma is láthatóak a főkapujának maradványai, a két oldalán az azt keretező féloszlopok ...Read more
Az épületből ma az egykori templom maradványai, és ahhoz kapcsolódva a kolostor udvarának kis részlete, a kerengő egy rövid szakasza figyelhető meg a helyszínen. A legmagasabban a sokszögű gótikus szentély falai állnak. Az ásatások adataiból következtetni lehet az épület méreteire és építési periódusaira. A 13. század közepén épül első templom eredetileg rövidebb volt, egyenes záródású szentéllyel rendelkezett. Ma is láthatóak a főkapujának maradványai, a két oldalán az azt keretező féloszlopok lábazataival, és a kapu belső oldalán négy lépcsőfokkal. A kapu előtt egykor előcsarnok is volt. A magas álló falak már a korai szentély bővítése során keletkeztek, valószínűleg az 1480-as években. A falban látható tárcsás kőkonzolok ennél kicsit későbbiek, 1490-1500 körüliek és egy téglabordás hálóboltozat kialakításával együtt kerültek a mai helyükre. A meglehetősen hosszú templom hajóját a szentélytől egy ajtókerettel áttört fal zárta el. A szentélyrekesztő hajó felőli oldalán, a sarkokban egykor oltárok álltak. A hajó felett részben, vagy egészben nagykiterjedésű karzat is volt, az istentiszteleteket az apácák e karzatról követték. A szentély falának másik oldalán két, az épülethez utólag hozzáépített kápolna lenyomata is kirajzolódik. Az egyik minden bizonnyal a forrásokból ismert Szűz Mária-kápolna lehet. Az ásatások során előkerült kőtöredéket a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum őriz.
Read less
Általános állapot
jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal); pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival); nem veszélyezetett
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Rómer Flóris: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860. 192–193., Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, Kilián, 1907. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, 3. köt. 1/3. 12, 14, 21, 59–62., Éri István (szerk.): Veszprém megye régészeti topográfiája. Magyarország régészeti topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest, 1969. 234–235., Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 1. Veszprém, 1979. 166–181., Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. In: Ars Hungarica 12. 1984/2. 190–191, 193, 195., Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Művészettörténet - műemlékvédelem 3. Budapest, 1993. 26, 28, 31, 122., Kralovánszky Alán: Koldulórendek Székesfehérvárott és Veszprém megyében. In: Haris Andrea (szerk.): Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Budapest 1994. 97–99., Rainer Pál: A Szent Katalin domonkos apácakolostor. In: Géczi János (szerk.): A Séd völgye Veszprémben. Veszprém, 2000. 73–81., Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere. In: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1–2. 5, 8, 40., Tóth Sándor: A felsőörsi préposti templom nyugati kapuja. In: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1–2. sz., 69–70, 74., Rácz Miklós: Veszprém, domonkos-rendi templomrom építészeti felmérése. Szent István egyetem, Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar, diplomamunka, 2002., Veress D. Csaba: A veszprémi Benedekhegy története. Veszprémi Szemle 8. 2005/3–4. sz. 44–46, 55., Rácz Miklós: A Veszprémi dominikánus kolostor. In: Buzás Gergely–Orosz Krisztina–Vasáros Zsolt (szerk.): Reneszánsz látványtár. Virtuális utazás a múltba. Budapest, 2009. 463–465., Rainer Pál: A veszprémi középkori kolostorromok kutatása az 1930-as években és a Szent István-emlékév. Veszprémi Szemle 11. 2009/2. sz. 17–19, 21–24., Brányi Mária: Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében. Maradandó élmény minden korosztálynak. Veszprémi szemle 18. 2016/2. sz. 51–54., Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 260, 263., Zágorhidi Czigány Balázs: A veszprémi Szent Katalin domonkos kolostor a késő középkorban. In: „In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 201–226., Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Budapest, 2021. 602–603.,Kónya Anna: A Szent Katalin domonkos kolostor temploma/Anna Kónya: Church of the Saint Catherine Dominican convent. In: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár. Veszprém, 2023.
Írott források
Pusztai Ilona: Veszprém, Margit romok, tudományos dokumentáció. OMF, 1966. Kézirat, MÉM MDK, Budapest. Tervtár, ltsz. 3916., Rácz Miklós: Margit-romok, Miklós utca. Történeti anyag és korábbi régészeti ásatások összefoglalása, értelmezése. ÁMRK, 2007. Kézirat, MÉM MDK, Budapest, Tervtár, ltsz.: 40672., Máté Zsuzsanna: Domonkos templom és kolostorrom, ún. Margit-romok helyreállítása. Engedélyezési terv. KÖSZ, 2007. Kézirat, MÉM MDK, Budapest, Tervtár, ltsz.: 40917., MEMMDK_I.utem_fototar_ltsz. 4729, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 3916, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 3917, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 12077, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 17235, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 23849, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 40917, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 40934, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 42536., LDMA_RA
