Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"barokk, 1724 körüli, bővítve és átalakítva 1924-ben. Méretei: 12x7 m. MJ.Búcsú: júl. 26. Rn: május első hétfője. "
Leírás
A 18. századi eredetű Szent Anna-kápolna az egykori váralja település forgalmas útja, a Hosszú (ma Jókai) utca mentén épült, főhomlokzata az Irgalmasendi (ma Padányi-) iskola felé néz, a Szent Mihály-plébánia alá tartozó kis templom iskolakápolnaként szolgál.
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarist...Tovább
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarist...Tovább
A 18. századi eredetű Szent Anna-kápolna az egykori váralja település forgalmas útja, a Hosszú (ma Jókai) utca mentén épült, főhomlokzata az Irgalmasendi (ma Padányi-) iskola felé néz, a Szent Mihály-plébánia alá tartozó kis templom iskolakápolnaként szolgál.
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarista rend fontos szerepet játszott a törököktől visszafoglalt Veszprém rekatolizációjában: a plébánia ellátásában, amelyet 1752-ig végeztek. A rendet Volkra Ottó püspök telepítette 1711-ben a városba. Később rendházuk és iskolájuk a várban épült fel a 18. század folyamán. Az alapító halála után felesége és annak második férje, Kiss Sándor alispán további adományokat tettek a kápolna javára. Mindhárman, valamint több piarista atya is a hajóban létesített kriptában nyugszik.
Az egyhajós. a hatszög három oldalával záródó szentélyű, északi oldalán sekrestyével ellátott kápolna boltozott. Homlokzatán a bejárat felett az 1724-es építési felirat volt olvasható, felette falfülkében a Gyermek Máriát olvasni tanító Szent Anna barokk szobrával. A nyeregtető felett karcsú fiatorony emelkedett.
Az épület közelében futó Ördög-árok, illetve a várhegy nyugati oldalán lezúduló csapadékvíz állandó problémát okozott az épületben. Ehhez járult a tető megromlott állapota, illetve a szűkössé vált tér, ezért a 20. század elején már sürgető volt a kápolna felújítása, melyet végül Rott Nándor püspök kezdeményezésére és támogatásával 1925–1926-ban valósítottak meg. Ekkor a belső szintet jelentősen megemelték, a sekrestye elé emeletes bővítmény épül, amely az újonnan létesített karzatra vezető lépcsőházat foglalja magába. 1943-ban újabb átalakítás révén megépült a bejárati előcsarnok, ennek homlokzatára áthelyezték a korábbi kőkeretes bejárati ajtót és a Szent Anna-szobrot.
A berendezés ma már néhány falikartól eltekintve nem őrzi a kápolna barokk kori berendezését. Egykori gazdagon faragott szobordíszes faoltárát az 1920-as évekbeli felújítás során elbontották; az csak Friedrich Endre piarista tanárnak a kápolnáról írt 1907-es monográfiájában közölt fényképről ismert. A jelenlegi márványoltár püspöki adományként, két korábbi székesegyházi oltár részeinek összeépítésével jött létre: felépítménye a barokk Szent György-oltáré, míg oltárképe az egykori Szent Anna-oltárból származik, amely Franz Xaver Bucher műve az 1830-as évekből, de jelenlegi alakjában erősen átfestett.
A kápolna homlokzati felújítása 2003-ban történt, belső felújítására a közeljövőben kerül sor. Előtte, a Jókai téren 2017-ben felállított kőhatású poliészter anyagú Szent család-szobor Piller Csaba munkája. ...Kevesebbet mutat
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarista rend fontos szerepet játszott a törököktől visszafoglalt Veszprém rekatolizációjában: a plébánia ellátásában, amelyet 1752-ig végeztek. A rendet Volkra Ottó püspök telepítette 1711-ben a városba. Később rendházuk és iskolájuk a várban épült fel a 18. század folyamán. Az alapító halála után felesége és annak második férje, Kiss Sándor alispán további adományokat tettek a kápolna javára. Mindhárman, valamint több piarista atya is a hajóban létesített kriptában nyugszik.
Az egyhajós. a hatszög három oldalával záródó szentélyű, északi oldalán sekrestyével ellátott kápolna boltozott. Homlokzatán a bejárat felett az 1724-es építési felirat volt olvasható, felette falfülkében a Gyermek Máriát olvasni tanító Szent Anna barokk szobrával. A nyeregtető felett karcsú fiatorony emelkedett.
Az épület közelében futó Ördög-árok, illetve a várhegy nyugati oldalán lezúduló csapadékvíz állandó problémát okozott az épületben. Ehhez járult a tető megromlott állapota, illetve a szűkössé vált tér, ezért a 20. század elején már sürgető volt a kápolna felújítása, melyet végül Rott Nándor püspök kezdeményezésére és támogatásával 1925–1926-ban valósítottak meg. Ekkor a belső szintet jelentősen megemelték, a sekrestye elé emeletes bővítmény épül, amely az újonnan létesített karzatra vezető lépcsőházat foglalja magába. 1943-ban újabb átalakítás révén megépült a bejárati előcsarnok, ennek homlokzatára áthelyezték a korábbi kőkeretes bejárati ajtót és a Szent Anna-szobrot.
A berendezés ma már néhány falikartól eltekintve nem őrzi a kápolna barokk kori berendezését. Egykori gazdagon faragott szobordíszes faoltárát az 1920-as évekbeli felújítás során elbontották; az csak Friedrich Endre piarista tanárnak a kápolnáról írt 1907-es monográfiájában közölt fényképről ismert. A jelenlegi márványoltár püspöki adományként, két korábbi székesegyházi oltár részeinek összeépítésével jött létre: felépítménye a barokk Szent György-oltáré, míg oltárképe az egykori Szent Anna-oltárból származik, amely Franz Xaver Bucher műve az 1830-as évekből, de jelenlegi alakjában erősen átfestett.
A kápolna homlokzati felújítása 2003-ban történt, belső felújítására a közeljövőben kerül sor. Előtte, a Jókai téren 2017-ben felállított kőhatású poliészter anyagú Szent család-szobor Piller Csaba munkája. ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A belvárosi kis téren szabadon álló, észak-dél tájolású, a hajóval azonos szélességű, poligonális szentélyű, déli homlokzati oromfala felett hegyes sisakú huszártornyos kápolna, nyugati oldalán emeletes, kontyolt nyeregetetős sekrestyével.
Külső leírás
Délre néző főhomlokzata előtt oromzatos előcsarnoka van. A kapu kőkeretes, egyenes szemöldökpárkányán zárókő 1724-es évszámmal, a benne lévő kétszárnyú ajtó 19. századi. A kapu felett félköríves záródású fülkében barokk szobor, Szent Anna a kis Máriával. Az oromzatos főhomlokzat tükrös kialakítású – simított vakolatkeretelésben höbörcsös falmezők. Kosáríves és kör alakú padlástéri ablakok nyílnak, a huszártorony fából készült.
Az oldalhomlokzatokon kiugró lizénás tagolás látható, a keleti oldal...Tovább
Délre néző főhomlokzata előtt oromzatos előcsarnoka van. A kapu kőkeretes, egyenes szemöldökpárkányán zárókő 1724-es évszámmal, a benne lévő kétszárnyú ajtó 19. századi. A kapu felett félköríves záródású fülkében barokk szobor, Szent Anna a kis Máriával. Az oromzatos főhomlokzat tükrös kialakítású – simított vakolatkeretelésben höbörcsös falmezők. Kosáríves és kör alakú padlástéri ablakok nyílnak, a huszártorony fából készült.
Az oldalhomlokzatokon kiugró lizénás tagolás látható, a keleti oldalon két kosáríves záradékú ablaka van. A szentély a hatszög három oldalával záródik, kétoldalt egy-egy ablakkal. Nyugati oldalához emeletes, négyszög alaprajzú sekrestye csatlakozik, melynek ajtaja barokk. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A kápolnahajó tere kétszakaszos fiókos dongaboltozattal fedett, szentélye boltozott, falpillérekkel tagolt. Déli oldalfalába kosáríves fülke mélyed. A bejárat felett vasbeton gerendán karzat emelkedik. Az épület egykori kriptája ma be van temetve.
A főoltár későbarokk, illetve korai klasszicista darab, oszlopos-párkányos-oromzatos tagolású. A barokk oltárkép, melyen Szent Anna olvasni tanítja Máriát, id. Franz Xaver Bucher műve. A szentély falán 19. századi olajfestmények függenek: Árpádházi Sz...Tovább
A kápolnahajó tere kétszakaszos fiókos dongaboltozattal fedett, szentélye boltozott, falpillérekkel tagolt. Déli oldalfalába kosáríves fülke mélyed. A bejárat felett vasbeton gerendán karzat emelkedik. Az épület egykori kriptája ma be van temetve.
A főoltár későbarokk, illetve korai klasszicista darab, oszlopos-párkányos-oromzatos tagolású. A barokk oltárkép, melyen Szent Anna olvasni tanítja Máriát, id. Franz Xaver Bucher műve. A szentély falán 19. századi olajfestmények függenek: Árpádházi Szent Erzsébet (szignó: W. Jackl Wien) és Vizitáció. A padokat 1936-ban Eberhardt Béla készíttette Merhala és Tarr iparosokkal.
A nyugati oldalon található a sekrestye, a mellette lévő kis helyiségből lépcső vezet a két tér felett elhelyezkedő, a hajóba nagy ívvel nyíló oratóriumba és a karzatra. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
felújított
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Feriedrich Endre: A veszprémi Szent Anna kápolna története 1724—1907. Veszprém, 1907.
Daróczy Zoltán ismertetése Friedrich E. A veszprémi Szt. Anna-kápolna története c. művéről. In: Turul. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye. 1908. évfolyam, 26. kötet 48.
Ádám Iván: A Veszprémi Székesegyház I. Veszprém, 1912. VI. VII. tábla.
Korompay György: Veszprém. Városképek – műemlékek. Budapest 1957. 205. 165.kép.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ, Budapest, Fotótár ltsz.: 51372; 051.466P; 51372.
Rózsa György: Friedrich Bernhard Werner magyarországi vedutái. In: Művészettörténeti Értesítő 23. 1974. 1. 47. 24. 25. kép
Hadas János – Székely János: Veszprém. Budapest 1988. 64.
G. Lászay Judit: Néhány barokk homlokzat. Rekonstrukciók-kérdések. Épületek homlokzati felületképzésének és színességének történetisége konferencia 2005. In: Magyar Műemlékvédelem – Az Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007. 250.
Balassa László – Kralovánszky Alán: Veszprém. Panoráma–Magyar városok. Budapest, 2006. 125–126.
Karlinszky Balázs – Varga Tibor László (szerk.): Centenáriumi album a veszprémi székesegyház újjáépítésének százéves évfordulójára. Veszprém, 2010. 20. VI, VII.
Simon Anna: Székesegyházi örökség. Az átépített székesegyház és néhány berendezési tárgya Rott Nándor püspöksége idején. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): Rott Nándor és kora. A katolikus egyház 1918 – 1919-ben és a veszprémi püspökség a két világháború között. Veszprém. 2020. 365–386.
Simon Anna: A Veszprémi székesegyház berendezése 1907-1917. In: Veszprémi Szemle 60. 2021. 1. 3-24., G. Lászay Judit: Szent Anna-templom. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023 139-145.
Daróczy Zoltán ismertetése Friedrich E. A veszprémi Szt. Anna-kápolna története c. művéről. In: Turul. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye. 1908. évfolyam, 26. kötet 48.
Ádám Iván: A Veszprémi Székesegyház I. Veszprém, 1912. VI. VII. tábla.
Korompay György: Veszprém. Városképek – műemlékek. Budapest 1957. 205. 165.kép.
Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ, Budapest, Fotótár ltsz.: 51372; 051.466P; 51372.
Rózsa György: Friedrich Bernhard Werner magyarországi vedutái. In: Művészettörténeti Értesítő 23. 1974. 1. 47. 24. 25. kép
Hadas János – Székely János: Veszprém. Budapest 1988. 64.
G. Lászay Judit: Néhány barokk homlokzat. Rekonstrukciók-kérdések. Épületek homlokzati felületképzésének és színességének történetisége konferencia 2005. In: Magyar Műemlékvédelem – Az Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007. 250.
Balassa László – Kralovánszky Alán: Veszprém. Panoráma–Magyar városok. Budapest, 2006. 125–126.
Karlinszky Balázs – Varga Tibor László (szerk.): Centenáriumi album a veszprémi székesegyház újjáépítésének százéves évfordulójára. Veszprém, 2010. 20. VI, VII.
Simon Anna: Székesegyházi örökség. Az átépített székesegyház és néhány berendezési tárgya Rott Nándor püspöksége idején. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): Rott Nándor és kora. A katolikus egyház 1918 – 1919-ben és a veszprémi püspökség a két világháború között. Veszprém. 2020. 365–386.
Simon Anna: A Veszprémi székesegyház berendezése 1907-1917. In: Veszprémi Szemle 60. 2021. 1. 3-24., G. Lászay Judit: Szent Anna-templom. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023 139-145.
Írott források
Veszprém Város Kataszteri Térképe, 1867, LDM Adattár l. sz. 70.1306.2; MNL OL S 78 - 298. téka. Veszprém 1–38.
Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára és Könyvtára. Veszprémi rendház Historia Domus fond, ltsz. évszám 1880. 1888. 1895. 1916. 1919.
Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára és Könyvtára. Veszprémi rendház levéltára (II. 6.) Libri 18. "Notationes rerum gestarum ad Collegium Scholarum Piarum Veszprimiense quoquo modo pertinentium", 1827-1919., Veszprém kataszteri térképe 27 szelvényen, 1917-1921, VeML XV.11.b. K-37.
Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára és Könyvtára. Veszprémi rendház levéltára (II. 6.) Libri 26. "Historia domus Veszprémiensis", 1932-1950., G. Lászay Judit: Veszprém, Szent Anna kápolna, Külső szondázó falkutatás Tudományos dokumentáció. Kézirat. 2003. Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ, Budapest, Tervtár, Ltsz.: 39551, G. Lászay Judit: Veszprém, Szent Anna kápolna, Építéstörténeti tudományos dokumentáció és értékleltár. Kézirat. 2019. Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ, Budapest, Tervtár, Ltsz.: 51863., Szutor Katalin: Veszprém, Szent Anna kápolna főoltárkép és két mellékoltárkép restaurálása. Festőrestaurátori dokumentáció 2022. Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ, Budapest, Tervtár, lt.sz. 51342.
Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára és Könyvtára. Veszprémi rendház Historia Domus fond, ltsz. évszám 1880. 1888. 1895. 1916. 1919.
Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára és Könyvtára. Veszprémi rendház levéltára (II. 6.) Libri 18. "Notationes rerum gestarum ad Collegium Scholarum Piarum Veszprimiense quoquo modo pertinentium", 1827-1919., Veszprém kataszteri térképe 27 szelvényen, 1917-1921, VeML XV.11.b. K-37.
Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára és Könyvtára. Veszprémi rendház levéltára (II. 6.) Libri 26. "Historia domus Veszprémiensis", 1932-1950., G. Lászay Judit: Veszprém, Szent Anna kápolna, Külső szondázó falkutatás Tudományos dokumentáció. Kézirat. 2003. Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ, Budapest, Tervtár, Ltsz.: 39551, G. Lászay Judit: Veszprém, Szent Anna kápolna, Építéstörténeti tudományos dokumentáció és értékleltár. Kézirat. 2019. Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ, Budapest, Tervtár, Ltsz.: 51863., Szutor Katalin: Veszprém, Szent Anna kápolna főoltárkép és két mellékoltárkép restaurálása. Festőrestaurátori dokumentáció 2022. Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ, Budapest, Tervtár, lt.sz. 51342.
