Veszprém – Szent Anna

Veszprém – Szent Anna
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"barokk, 1724 körüli, bővítve és átalakítva 1924-ben. Méretei: 12x7 m. MJ.Búcsú: júl. 26. Rn: május első hétfője. "
Leírás
A 18. századi eredetű Szent Anna-kápolna az egykori váralja település forgalmas útja, a Hosszú (ma Jókai) utca mentén épült, főhomlokzata az Irgalmasendi (ma Padányi-) iskola felé néz, a Szent Mihály-plébánia alá tartozó kis templom iskolakápolnaként szolgál.
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piaristWeiterlesen
A 18. századi eredetű Szent Anna-kápolna az egykori váralja település forgalmas útja, a Hosszú (ma Jókai) utca mentén épült, főhomlokzata az Irgalmasendi (ma Padányi-) iskola felé néz, a Szent Mihály-plébánia alá tartozó kis templom iskolakápolnaként szolgál.
A kis barokk kápolna 1724-ben Salomváry János megyei táblabíró adományából, egyik veszprémi házának szomszédságában, saját telkén épült fel, középkori előzmények nélkül. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarista rend fontos szerepet játszott a törököktől visszafoglalt Veszprém rekatolizációjában: a plébánia ellátásában, amelyet 1752-ig végeztek. A rendet Volkra Ottó püspök telepítette 1711-ben a városba. Később rendházuk és iskolájuk a várban épült fel a 18. század folyamán. Az alapító halála után felesége és annak második férje, Kiss Sándor alispán további adományokat tettek a kápolna javára. Mindhárman, valamint több piarista atya is a hajóban létesített kriptában nyugszik.
Az egyhajós. a hatszög három oldalával záródó szentélyű, északi oldalán sekrestyével ellátott kápolna boltozott. Homlokzatán a bejárat felett az 1724-es építési felirat volt olvasható, felette falfülkében a Gyermek Máriát olvasni tanító Szent Anna barokk szobrával. A nyeregtető felett karcsú fiatorony emelkedett.
Az épület közelében futó Ördög-árok, illetve a várhegy nyugati oldalán lezúduló csapadékvíz állandó problémát okozott az épületben. Ehhez járult a tető megromlott állapota, illetve a szűkössé vált tér, ezért a 20. század elején már sürgető volt a kápolna felújítása, melyet végül Rott Nándor püspök kezdeményezésére és támogatásával 1925–1926-ban valósítottak meg. Ekkor a belső szintet jelentősen megemelték, a sekrestye elé emeletes bővítmény épül, amely az újonnan létesített karzatra vezető lépcsőházat foglalja magába. 1943-ban újabb átalakítás révén megépült a bejárati előcsarnok, ennek homlokzatára áthelyezték a korábbi kőkeretes bejárati ajtót és a Szent Anna-szobrot.
A berendezés ma már néhány falikartól eltekintve nem őrzi a kápolna barokk kori berendezését. Egykori gazdagon faragott szobordíszes faoltárát az 1920-as évekbeli felújítás során elbontották; az csak Friedrich Endre piarista tanárnak a kápolnáról írt 1907-es monográfiájában közölt fényképről ismert. A jelenlegi márványoltár püspöki adományként, két korábbi székesegyházi oltár részeinek összeépítésével jött létre: felépítménye a barokk Szent György-oltáré, míg oltárképe az egykori Szent Anna-oltárból származik, amely Franz Xaver Bucher műve az 1830-as évekből, de jelenlegi alakjában erősen átfestett.
A kápolna homlokzati felújítása 2003-ban történt, belső felújítására a közeljövőben kerül sor. Előtte, a Jókai téren 2017-ben felállított kőhatású poliészter anyagú Szent család-szobor Piller Csaba munkája. Weniger lesen
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
A kápolnát 1724-ben Salomváry János Veszprém megyei táblabíró alapította Szt. Annának, az egyházmegye és a piarista tanító rend védőszentjének tiszteletére szentelte. Tervezője, építőmestere ismeretlen. Középkori előzménye nem volt. Ellátását a piarista rendre bízta, mindvégig a veszprémi szemináriumhoz tartozott. Halála után özvegye új férjének, Nemeskéri Kis Miklós lesz kegyura, aki végrendeletében alapítványt tesz a kápolnára. Később, mint a Szt. Mihály plébánia filiája, fenntartása a káptalWeiterlesen
A kápolnát 1724-ben Salomváry János Veszprém megyei táblabíró alapította Szt. Annának, az egyházmegye és a piarista tanító rend védőszentjének tiszteletére szentelte. Tervezője, építőmestere ismeretlen. Középkori előzménye nem volt. Ellátását a piarista rendre bízta, mindvégig a veszprémi szemináriumhoz tartozott. Halála után özvegye új férjének, Nemeskéri Kis Miklós lesz kegyura, aki végrendeletében alapítványt tesz a kápolnára. Később, mint a Szt. Mihály plébánia filiája, fenntartása a káptalan, illetve a püspökök közös hatáskörébe tartozott. 19. században több felújítás. 1923-tól Rott Nándor püspök szorgalmazta a felújítást, 1925–1926 közt az ő, a veszprémi káptalan, Strausz Antal kanonok plébános, Ádám Iván kanonok, illetve a VKM költségén és a hívek adományaiból készült. Tervezője Bokrosy Jenő városi műszaki tanácsos volt. Ekkor épült az előcsarnok, a lépcsőház, a karzat a hajóban és a bővítményben, a régi homlokzati szoborcsoportot pedig áthelyezték az új homlokzatra. Eredeti faragott barokk oltárát elbontották, új főoltára püspöki adományból, a székesegyház két mellékoltárából összeállítva: márvány oltárépítmény a Szt. György oltáré volt (1782); a Szt. Anna-oltárképet (Franz Xaver Bucher, 1834), feltehetően ekkor festik át. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1967-ben és 1969-ben homlokzat-felújítás történt, megbízó Kiss György kanonok plébános, tervező Takács János egyházmegyei építész voltak. Utolsó felújítás: belső 1973-ban, külső 2003-ban történt.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. kp.
Egyéb bevett név
Anna-kápolna
Elhelyezkedés
Veszprém, Ranolder tér; hrsz. 90.
Térkép
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
4650
Védelem azonosítója
10664
Védelemre javasoljuk
védett országos
Eredeti jelleg
kápolna
Mai meghatározó korstílusa
barokk
Egyházigazgatási beosztás
kápolna
Ellátó plébánia
Veszprém, Szent Mihály plébánia
Általános jellemzők
Szabadon álló, észak-déli tájolású, egyhajós, poligonális szentélyű, kápolna, alacsonyabb előcsarnokkal, hajó nyugati oldalán kétszintes bővítményben karzatra vezető lépcsőház, előtte a főhomlokzatról az áthelyezett barokk kőkeretes ajtón át nyíló sekrestye, bejárata felett a lépcsőház körablaka Szt. Cecilia színes üvegablakával (Perlaki József, 2010). A keskeny előcsarnok homlokzatán áthelyezett 19. századi bejárati ajtó kőkeretben, szemöldökének zárókövén vésett 1724-es évszám. Felette az oromWeiterlesen
Szabadon álló, észak-déli tájolású, egyhajós, poligonális szentélyű, kápolna, alacsonyabb előcsarnokkal, hajó nyugati oldalán kétszintes bővítményben karzatra vezető lépcsőház, előtte a főhomlokzatról az áthelyezett barokk kőkeretes ajtón át nyíló sekrestye, bejárata felett a lépcsőház körablaka Szt. Cecilia színes üvegablakával (Perlaki József, 2010). A keskeny előcsarnok homlokzatán áthelyezett 19. századi bejárati ajtó kőkeretben, szemöldökének zárókövén vésett 1724-es évszám. Felette az oromzaton falfülkében Szt. Anna és a gyermek Mária barokk szobra. Az előcsarnok és hajó nyeregtetős, a homlokzat közelében huszártoronnyal. Jókai utca felőli oldalhomlokzaton, illetve a szentély két oldalsó szakaszában 1-1 keskeny, magas ablak nyílik. Fehérre festett homlokzaton a tagolás simított, ill. plasztikus falsávokkal. A belső egyszerű, tagolatlan pilaszterekről, a szentélyben konzolról induló keresztboltozattal fedett, fehér-tört fehér kifestéssel, díszítés nélkül. Keleti oldalfalában tágas falfülke található. Weniger lesen

Siedlungen

Siedlung
Veszprém
Templomadatbázis