Veszprém–Gyulafirátót – Szent János, Nepomuki

Veszprém–Gyulafirátót – Szent János, Nepomuki
Búcsú
05-16
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1283-ban Nog Ratold. Rátót nemzetségbeli Mátyás esztergomi érsek 1240-ben alapítja Szűz Máriáról nevezett premontrei prépostságát. 1420-36-ig Tamás a prépostja. 1516-ban Csornához csatolják. A török 1531-ben elpusztítja a faluval együtt. A kkorban két tp-a volt. Egyik a prépostsági, a másik pl-tp a mai helyén. 1471-ben Bálint a plébános. A török alatt tetőzete és tornya tönkrement. 1733-ban a ref.-ok és kat.-ok közösen építik újjá. A kat.-ok 1744-től Hajmáskértől kapnak lelki gondozást. Magánh...Tovább
"1283-ban Nog Ratold. Rátót nemzetségbeli Mátyás esztergomi érsek 1240-ben alapítja Szűz Máriáról nevezett premontrei prépostságát. 1420-36-ig Tamás a prépostja. 1516-ban Csornához csatolják. A török 1531-ben elpusztítja a faluval együtt. A kkorban két tp-a volt. Egyik a prépostsági, a másik pl-tp a mai helyén. 1471-ben Bálint a plébános. A török alatt tetőzete és tornya tönkrement. 1733-ban a ref.-ok és kat.-ok közösen építik újjá. A kat.-ok 1744-től Hajmáskértől kapnak lelki gondozást. Magánházban, majd a „falu-házban " miséznek. 1763-ban megépül az új tp. 1768-ban elkészül tornya is. Ennek utóda a mai tp. 1869-71-ben épült. 32x12 m. — Plébániáját 1784-ben szervezték újjá. Pl-ház 1785-ben készült el. 1970-es években restaurálták. A prépostság mai kastélya 1777-ben épült. A XIII. sz.-i későromán premontrei tp és kolostorrom M. Az OMF 1960-as években feltárta és konzerválta a romokat.Tit: Nep. Szt. János. Búcsú: máj. 16. Szí: jún. 14., aug. 14. Rn: jún. 6. Akv: 1784-től. Hsz: 1920 (2162). " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Első adat a településről
1241
Első adat a templomról
ismeretlen nevű plébánosa: 1454
Település birtokosa
Rátót nb. Gyulai család
Protestáns használat
igen
16-17. századi történet
Romos lesz.
Újraalapítás
1784
Török utáni templom építése
1763-35
Török utáni templom építtetője
veszprémi káptalan
Történeti leírás 1701-1945
1763-65-ben Nepomuki Sz. János templomot épült, a régi templom alapjaira, valamint falainak a felhasználásával. A régi templom szentélyének déli falán falkép nyoma látszott. 1830-49 között tatarozták. Mai templomot a veszpérmi káptalan Szlopák Antal várpalotai mesterrel építette 1868-69-ben. 1871-ben az oldalajtó melletti haranglábat lebontották, ebben az évben szentelték fel. 1929-ben kifestetták, 1959-ben cserépfedését palára cserélték. Szent Sír kápolnáját Szentiványi Károly rátóti prépost é...Tovább
1763-65-ben Nepomuki Sz. János templomot épült, a régi templom alapjaira, valamint falainak a felhasználásával. A régi templom szentélyének déli falán falkép nyoma látszott. 1830-49 között tatarozták. Mai templomot a veszpérmi káptalan Szlopák Antal várpalotai mesterrel építette 1868-69-ben. 1871-ben az oldalajtó melletti haranglábat lebontották, ebben az évben szentelték fel. 1929-ben kifestetták, 1959-ben cserépfedését palára cserélték. Szent Sír kápolnáját Szentiványi Károly rátóti prépost építette 1938-ban. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1959-ben készültek vas ablakai, 1962-ben vasbeton toronyfödém.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp., kálvária
Elhelyezkedés
Veszprém, Gyulafirátót, Kálvária utca, hrsz. 9686, 47° 8' 39.0001" N 17° 56' 39.8" E
Térkép
Védelem mértéke
helyi védett
Eredeti jelleg
templom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Nepomuki Szent János, 19. század, oltárépítmény: Rupich várpalotai mester
Mai meghatározó korstílusa
romantikus
Mérete
33,5 * 14 méter
Építészek, kivitelezők
Szlopák Antal, építőmester
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Veszprém-Gyulafirátóti Plébánia
Általános jellemzők
A Kálváriadomb aljában, útelágazással közrefogott partoldal felett emelkedő, észak-déli tájolású romantikus templom, déli homlokzata felett a homlokzat síkjából kissé kiugró toronnyal, a hajónál keskenyebb sokszögzáródású szentélyének keleti oldalán sekrestyével, a nyugatin utóbb épített kápolnával.
Külső leírás
A templom kialakítását leginkább meghatározó sajátosság a sarkoknak és a tengelyelyeket tagoló lizénáknak a vízszintes sávozása. Nyílásai félköríves záródásúak, felettük a nyílás ívét követő egyszerű szemöldökdísszel. Oldalhomlokzataot három-három, szentélyét egy-egy nagyméretű ablak töri át. A torony alján nyílik egyenes záródású, kőkeretes ajtaja, karzatszinti ablakainak a magasságában a torony két oldalán egy-egy, az ablakokkal megegyező kialakítású vakablak. A szentély nyugati falához építet...Tovább
A templom kialakítását leginkább meghatározó sajátosság a sarkoknak és a tengelyelyeket tagoló lizénáknak a vízszintes sávozása. Nyílásai félköríves záródásúak, felettük a nyílás ívét követő egyszerű szemöldökdísszel. Oldalhomlokzataot három-három, szentélyét egy-egy nagyméretű ablak töri át. A torony alján nyílik egyenes záródású, kőkeretes ajtaja, karzatszinti ablakainak a magasságában a torony két oldalán egy-egy, az ablakokkal megegyező kialakítású vakablak. A szentély nyugati falához építették 1938-ban a Rainprecht-kápolnát, mert a család Kálvária-dombon lévő kápolnája az I. világháborúban megsérült. A modernista stílusú, jellemzően faragott terméskőből falazott, lépcsős oromzatú épület nyugati falát körszegmens és álló, sávablakok törik át. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A templom hajóját három, a szentélyét egy csehsüveges boltszakasz és negyedgömb boltozat fedi. A hajó déli végében háromárkádos karzat áll. A klasszicista oltár felett Nep. Szent János 19. századi képe függ a szentélyfalon. A nyugati diadalívpillérhez kapcsolódik a kör alaprajzú, kosarán koszorúkal díszített klasszicizáló szószék. A hajó első szakaszában, a nyugati oldalon, modern, márvány keresztelőkút található. Lunettáját Krisztus keresztelésének domborműve díszíti. A falfelületeket mustrás f...Tovább
A templom hajóját három, a szentélyét egy csehsüveges boltszakasz és negyedgömb boltozat fedi. A hajó déli végében háromárkádos karzat áll. A klasszicista oltár felett Nep. Szent János 19. századi képe függ a szentélyfalon. A nyugati diadalívpillérhez kapcsolódik a kör alaprajzú, kosarán koszorúkal díszített klasszicizáló szószék. A hajó első szakaszában, a nyugati oldalon, modern, márvány keresztelőkút található. Lunettáját Krisztus keresztelésének domborműve díszíti. A falfelületeket mustrás festés, a boltozatot és a diadalívet medallionos szentábrázolások gazdagítják. A karzatoszlopon lévő márványtáblán a gyulafirátóti plébánosok és ideiglenes lelkészek névsora olvasható. A Rainprecht-kápolnát síkmennyezet fedi, sarkában a 19. század második feléből származó „Ecce Homo”-mellszobor kapott helyet. Főoltárát, a szószéket és a padokat Rupich várpalotai mester készítette. Lourdes-i Szűz Mária mellékoltárát a hívek és a kegyúr állíttatták, megáldva 1894-ben. Orgonáját a zirci Wilde orgonakészítő készítette átalakították a 20. század második felében. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
Források
településre első adat: MKL
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): VPMEGY_TOP:OMF_Koppány
16-17. századi történet: VPMEGY_TOP:OMF_Koppány
plébánia újraalapítása: 1975sem
török utáni tp. építtetője: VEL.VIII.31.I.41.Gyulafiratot
történeti leírás 1701-1945: VEL.VIII.31.I.41.Gyulafiratot
történeti leírás 1945-: VFL.i.4.d.1_02.doboz_053_csomó

Plébániák

Települések

Templomadatbázis