Veszprém–Gyulafirátót – Szent János, Nepomuki

Veszprém–Gyulafirátót – Szent János, Nepomuki
Kirchtag
05-16
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1283-ban Nog Ratold. Rátót nemzetségbeli Mátyás esztergomi érsek 1240-ben alapítja Szűz Máriáról nevezett premontrei prépostságát. 1420-36-ig Tamás a prépostja. 1516-ban Csornához csatolják. A török 1531-ben elpusztítja a faluval együtt. A kkorban két tp-a volt. Egyik a prépostsági, a másik pl-tp a mai helyén. 1471-ben Bálint a plébános. A török alatt tetőzete és tornya tönkrement. 1733-ban a ref.-ok és kat.-ok közösen építik újjá. A kat.-ok 1744-től Hajmáskértől kapnak lelki gondozást. Magánh…Weiterlesen
"1283-ban Nog Ratold. Rátót nemzetségbeli Mátyás esztergomi érsek 1240-ben alapítja Szűz Máriáról nevezett premontrei prépostságát. 1420-36-ig Tamás a prépostja. 1516-ban Csornához csatolják. A török 1531-ben elpusztítja a faluval együtt. A kkorban két tp-a volt. Egyik a prépostsági, a másik pl-tp a mai helyén. 1471-ben Bálint a plébános. A török alatt tetőzete és tornya tönkrement. 1733-ban a ref.-ok és kat.-ok közösen építik újjá. A kat.-ok 1744-től Hajmáskértől kapnak lelki gondozást. Magánházban, majd a „falu-házban " miséznek. 1763-ban megépül az új tp. 1768-ban elkészül tornya is. Ennek utóda a mai tp. 1869-71-ben épült. 32x12 m. — Plébániáját 1784-ben szervezték újjá. Pl-ház 1785-ben készült el. 1970-es években restaurálták. A prépostság mai kastélya 1777-ben épült. A XIII. sz.-i későromán premontrei tp és kolostorrom M. Az OMF 1960-as években feltárta és konzerválta a romokat.Tit: Nep. Szt. János. Búcsú: máj. 16. Szí: jún. 14., aug. 14. Rn: jún. 6. Akv: 1784-től. Hsz: 1920 (2162). " Weniger lesen
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
A mai templomtól északra állt a település középkori plébániatemploma, maradványait a plébánia kerítésfala rejti. A hódoltság alatt romossá vált templomot kezdetben a református gyülekezet, majd az „iker-templomnak” nevezett épületet megosztva, a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Lebontása után a mai templomot a veszprémi káptalan kezdte el építeni 1869-ben, és 1871-ben szentelték fel. A szentély nyugati falához csatlakozó Rainprecht-kápolnát 1938-ban építették. …Weiterlesen
A mai templomtól északra állt a település középkori plébániatemploma, maradványait a plébánia kerítésfala rejti. A hódoltság alatt romossá vált templomot kezdetben a református gyülekezet, majd az „iker-templomnak” nevezett épületet megosztva, a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Lebontása után a mai templomot a veszprémi káptalan kezdte el építeni 1869-ben, és 1871-ben szentelték fel. A szentély nyugati falához csatlakozó Rainprecht-kápolnát 1938-ban építették. A templomtól északra, a Kálvária-dombon már a 18. században fakereszt állt, amelyet az 1800-as évek elején Painter Mihály rátóti prépost hármas keresztté egészített ki. A mai kereszteket 1879-ben állították, öntöttvas Korpusszal és a fájdalmas Szűzanya szobrával. Ekkor készült a kereszteket övező kőkerítés is. A 14 stációt a rátóti Zsida József és felesége, Jónás Terézia emeltette 1903-ban, a fülkékbe festett bádoglemezek költségét a hívek vállalták. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
A Kálvária együttese az 1990-es évekre szinte teljesen tönkrement, 1993 és 1996 között újították fel, Krisztus korpuszát Blaskó János, a latrok korpuszait Várady Sándor szobrászművészek készítették. A stációképek – jelenleg másolatban láthatók – Fabók Gyula festőművész alkotásai.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp., kálvária
Elhelyezkedés
Veszpém-Gyulafirátót, Kálvária utca; hrsz. 9686.; Veszprém-Gyulafirátótm Kálvária-domb, hrsz.: 9576
Térkép
Google térkép
Védelem mértéke
Nepomuki Szent János-templom: helyi védett. Kálvária: helyi védett.
Védelemre javasoljuk
helyi védett
Eredeti jelleg
plébániatemplom, kálvária
Mai meghatározó korstílusa
historizáló
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Veszprém-Gyulafirátóti Plébánia

Siedlungen

Templomadatbázis