Búcsú
11-11
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Szt. Márton tiszteletére épült egyházáról 1272-ben olvasunk. Régen: Tóti, Nemes-tóti. Márton nevű papját 1329-34-ben említik. 1694-ben Vörös Péter licenciátus látja el a legszükségesebb egyházi teendőket. Régi Szt. Márton tp-a a XVIII. sz. elején elpusztult. 1721-ben helyreállítják. Az 1765-73-as években nagyobbították. Barokk. Mj: Méretei: 30x13 m. Az 1941. évi renoválás alkalmával eltüntették a régi barokk díszítő elemeket. Belsejét 1970-ben három színnel újrafestették. 1747-ben filiái: Gulá...Tovább
"Szt. Márton tiszteletére épült egyházáról 1272-ben olvasunk. Régen: Tóti, Nemes-tóti. Márton nevű papját 1329-34-ben említik. 1694-ben Vörös Péter licenciátus látja el a legszükségesebb egyházi teendőket. Régi Szt. Márton tp-a a XVIII. sz. elején elpusztult. 1721-ben helyreállítják. Az 1765-73-as években nagyobbították. Barokk. Mj: Méretei: 30x13 m. Az 1941. évi renoválás alkalmával eltüntették a régi barokk díszítő elemeket. Belsejét 1970-ben három színnel újrafestették. 1747-ben filiái: Gulács, Kékkút, Salföld, Rendes és Kisőrspuszta voltak. Ma a salföldi lelkészséget látja el. A Sabarhegyi tp-rom románkori. Mj.Tit: Szt. Márton. Búcsú: nov. 11. Szi: febr. 23. Rn: dec. 13. Akv: 1747-től. Hsz: 850 (867). " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A falu közepén, a főút mentén, támfallal körülvett kis dombon álló, keletelt, szabálytalan alaprajzú templom, a hajónál keskenyebb, belül íves, kívül lemetszett sarkú szentéllyel, a szentély déli oldalán sekrestyével, a nyugati karzat felett toronnyal. Nyugati főhomlokzatát két függőleges falsáv tagolja három szakaszra, és egyszerű, íves főpárkány zárja le. Középen a szegmensíves kapu felett kis méretű körablak nyílik, a két szélső szakaszt félköríves szoborfülkék tagolják. Az órapárkányos, nyol...Tovább
A falu közepén, a főút mentén, támfallal körülvett kis dombon álló, keletelt, szabálytalan alaprajzú templom, a hajónál keskenyebb, belül íves, kívül lemetszett sarkú szentéllyel, a szentély déli oldalán sekrestyével, a nyugati karzat felett toronnyal. Nyugati főhomlokzatát két függőleges falsáv tagolja három szakaszra, és egyszerű, íves főpárkány zárja le. Középen a szegmensíves kapu felett kis méretű körablak nyílik, a két szélső szakaszt félköríves szoborfülkék tagolják. Az órapárkányos, nyolcszögű gúlasisakkal fedett, kétszintes tornyot sima falsávok szegélyezik, a főpárkány felett volutákból induló oromfalak fogják közre. A torony harangszintjén egy-egy félköríves záródású ablak, ez alatt az oromfalak felső magasságában egy kis körablak nyílik. A hajó, a sekrestye és a szentély déli falán szegmensíves záródású, záróköves ablakok nyílnak.
A hajót háromszakaszos, a szentélyt kétszakaszos csehsüveg-boltozat, a sekrestyét élkeresztboltozat fedi. A hajóhoz nyugatról két pilléren nyugvó karzat csatlakozik, melynek közepén a torony alsó része áll. Barokk stílusú, tabernákulumos főoltárán Szent Ágoston és Szent Ambrus egyházatyák szobrai láthatók, a szentély keleti falára rögzített, Szent Márton és a koldus jelenetét ábrázoló főoltárképet a győri Joh. Nepomuk Kugler festette 1828-ban. A hajó északi falánál álló, oszlopos kialakítású barokk mellékoltárán két angyal által közrefogott Immaculata-szobor látható. A diadalív déli pilléréhez kapcsolódó tölgyfa szószék az 1940-es években készült. ...Kevesebbet mutat