Veszprém–Gyulafirátót – középkori tp helye – templomrom

Történeti leírás
Első adat a településről
1283: Nnog Ratold
Első adat a templomról
A település plébánosát 1454-ben és 1471-ben említik.
Település birtokosa
A monostor templomán kívül plébániatemplommal is rendelkező falu a Rátót nembéli Gyulafi család birtokában állt 1466-ig, amikoris a veszprémi káptalannal a Csobánc várához tartozó Keszire cserélték el.
Kegyúr
1550: Rátót nembéli Gyulai cs., 1880: veszprémi k.
Középkori templom építési kora és átalakítása
Több periódusban épült a 12. és 13. században. Rátót plébánosát 1454-ben említik először, templomáról a középkorból adataink nincsenek. 1471-ben plébánosa Bálint.
Protestáns használat
igen
16-17. századi történet
A Hódoltság idején, Veszprém 1552-es elfoglalása után elnéptelenedett a falu, a templom elpusztult. 1681 előtt a református gyülekezeté, de még 1702-ben is írják, hogy a falu két temploma a kolostorral együtt romokban van.
Újraalapítás
1763, 1784
Török utáni templom építése
1734-ben helyreállítják az északi részt a reformátusok számára, majd 1760-ban Nemeskéri Kiss Pál nagyprépost megkezdte a kettőstemplom déli részének újjáépítését, s azt 1763-ban fejezték be.
Török utáni templom építtetője
1734-ban a ref.-ok és kat.-ok közösen építik újjá.
Történeti leírás 1701-1945
Egy 1749-es tanúvallomás 1735-re vonatkozóan elmondja, hogy a reformátusok és a katolikusok az akkor először kettős templomnak nevezett épület északi részét közösen használták, annak rendbehozásához a templom kórusát, oltárát, sekrestyéját közösen bontották le, a felhasznállt kövekből az északi részt megerősítették, két támpillért építettek, a templom ajtaja elé "bejáróhelyet" (nyitott, de boltozott előteret) építettek, az épületet bevakolták, zsindellyel fedték. Az így rendbehozott templomban a...Tovább
Egy 1749-es tanúvallomás 1735-re vonatkozóan elmondja, hogy a reformátusok és a katolikusok az akkor először kettős templomnak nevezett épület északi részét közösen használták, annak rendbehozásához a templom kórusát, oltárát, sekrestyéját közösen bontották le, a felhasznállt kövekből az északi részt megerősítették, két támpillért építettek, a templom ajtaja elé "bejáróhelyet" (nyitott, de boltozott előteret) építettek, az épületet bevakolták, zsindellyel fedték. Az így rendbehozott templomban a katolikusok saját padokat kaptak, 1745-ig a felekezetek közösen használták. A templom alsónak nevezett része tető nélkül, romosan állt. 1747-ben csak az egykori szentély használható, amely mellett akkor fa harangláb állt, az abból megközelíthető református imaház nyomorúságos állapotú, de kőtorony falaira fából emelt tornya van. (A kat.-ok 1744-től Hajmáskértől kapnak lelki gondozást. Magánházban, majd a „falu-házban " miséznek.) 1750-ben is a reformátusok használták a kettőstemplomot, 1760-ban Nemeskéri Kiss Pál nagyprépost megkezdte a kettőstemplom déli részének újjáépítését, s azt 1763-ban fejezték be, Nepomuki Szt. János tiszteletére szentelték. Az együttesről készült 1764-es ábrázolás szerint a katolikus templomrész a hajónál keskenyebb, egyenes szentélyzáródású épület volt, a hajó nyugati, észak felé kiugró szakaszában két faoszlopra támaszkodó karzattal. Szokol János veszprémi pallér tanúvalomása szerint az új templomba a korábbi épület szentélyét és boltozatának maradványait az új szentélybe befoglalták. A reformátusok által használt épületrész, nyugati végét tekintve rövidebb volt a katolikus résznél. Az építkezés feszültséget okozott, mert a reformátusok ettő fogva csak a katolikus részen át jutottak be a templomukba, addig, míg (a szentély falán, a prédikátor háza felől nyíló) bejáratot nem nyitottak azon . 1768-ban a templom "tornyosházát" említik, mely 1773-ban harangot kapott. 1779-ben a torony három harangjából egy a reformátusoké. 1786-ban a katolikus rész teteje javításra szorult, a javítás során a tetőt, szentélyt megemelték, torony épült. 1787: új Nepomuki Szent János oltár. 1789: felújítás, sekrestye épül. A 18. század végén a veszprémi káptalan kérte a királynőt, hogy engedélyezze a katolikus templom mellé épült református oratórium elvételét és bontását. enek ellenére azok 1792-ben bővítésére, 1801-ben új torony építésére kaptak engedélyt. 1804-ben a katolikusok templomuk modern formára alakítására kaptak engedélyt. 1811-12: új tető készült. 1824, egyházlátogatás: a katolikus templomrész bolthajtásos, zsindelyezett, tornya nincs, helyette egy éve emelt fa harangláb áll 3 haranggal, fa kórus, orgona. Nepomuki Szt. János főoltár, Szent Kereszt mellékoltár (Paintner Mihály prépostrátóti plébános adománya), kő keresztelőkút, szószék (gr. Keglevich adománya), a szentély déli oldalán sekrestye. 1824: új harangláb. Az 1779-es vizitációs jegyzőkönyv Hajmáskér filiájaként említi a templomot. Rómer Flóris az 1860-ban kiadott „A Bakony” című művében még leírja az általa románkorinak feltételezett, ívelt szentélyű ref. templomot (7 öl hosszú templom, 2 öl hosszú szentély, a diadalív "ódonszerű gömbölyü oszlopain jobbra griff, balra vadállatok által űzött gyermekek, utóbbi talapzatán torzfej. Kívül három támpillér, belül körbefutó karzat, festett párkányzatán vörös feliratok.) és az ikertemplomként melléépített jelentéktelen r. k. templomot. A kettős templomot kis mérete miatt 1868-ban elbontották, a katolikusok új egyháza új helyen a közvetlen közelében épült fel. ...Kevesebbet mutat
Mai templom adatai
Megnevezés
templomrom
Egyéb bevett név
Rátót, Gyulafirátót, Rátolt, Nagyrátolt
Elhelyezkedés
8412 Veszprém-Gyulafirátót, Kálvária utca 28., hrsz.: 9684; 47°08'31.4"N 17°56'58.8"E
Védelemre javasoljuk
országos
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Nepomuki Szent János, 1787 körül, 1789-ben aranyozva, Buffleur Gáspár S. J. vörösberényi adminisztrátor adománya.
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Általános jellemzők
Az 1857-ben már álló plébánia telkének déli lehatárolását alkotó kőfalak, melyek egy egyenes szentélyzáródású, keletelt középkori templom és annak északi oldalához épített íves szentélyzáródású kápolna maradványai. Több periódusban épület a 12-13. században.
Külső leírás
Mintegy méter vastag és két méter magas, későbbi kerítésben foglalt meszes habarcsba rakott törtkő falazat, mely északon egy íves, egy hozzá nyugatról csatlakozó egyenes, és utóbbihoz egy északnyugatról illeszkedő, kb. 70 cm hosszú szakaszból áll. A templom alapfalainak további szakaszaira a növényzet állapotának eltéréseiből lehet következtetni.
Általános állapot
jó, nem veszélyezetett
Források
településre első adat: Tímár Péter: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára. IV. Szeged, 2019.;
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Jankovics 2022, 314.
település birtokosa: Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.; MKL;
templom kegyura: Tímár 2019. IV. 256-257.; MKL;
középkori templom építési kora és átalakítása: Jankovics 2022, 314.; VMRT_02_94_95
protestáns használat: Jankovics 2022, 314.
16-17. századi történet: Jankovics 2022, 314.; VMRT_02_94_95
plébánia újraalapítása: Tímár 2019. IV. 256-257. hivatkozik: Schemat. Univ. 1843.1014.; 1975sem; Pfeiffer: VEL_VIII31_I_41_Gyulafirátót;
török utáni templom építése: 422_veszprem_gyfiratot_kozepkori_tp_helye_2016topografia_JN_KB;
török utáni tp. építtetője: 1975sem
történeti leírás 1701-1945: Pfeiffer: VEL_VIII31_I_41_Gyulafirátót; 1975sem; VMRT_02_94_95; Tímár 2019. IV. 256-257.;
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
általános jellemzők: Jankovics 2022, 314.
külső leírás: Balázsik 2023. 207.
Irodalomjegyzék
VMRT_02_94_95; Balázsik Tamás, Gyulafirátót, a középkori plébániatemplom romjai. In: Jankovics Norbert (szerk.), Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 207-209.Fényes elek, Magyarország leírása, 2. Pest, 1847. 77.; Rómer Flóris, A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat. Győr. 1860. 137-138.; Koppány Tibor, Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. In: VMMK 6., Veszprém, 1967, 128.; Szöllősi Mihály, Rátóti Krónika, Veszprém, 1995. 269-276., 284-298.; VArga Béla, Veszprém város lexikona. Veszprém, 2009. 279.; Jankovics Norbert (szerk.), Veszprém város építészeti topográfiája. MÉM MDK Topográfiák 1. Budapest, 2022. 314.
Írott források
Alaprajz és tömegvázlat, 1764. MNL OL Budapest, Helytt. Lt. C.40. Lad. B. fasc. 17. No. 86-87.

Plébániák

Települések