Tihany – Apáti – templomrom

Történeti leírás
Első adat a településről
1211-es összeírásban. Korai eredetű lehet, de patrocíniuma nem ismert, az 1267-ben felsorolt tihanyi templomok közül az egyik.
Első adat a templomról
András, 1340-ben említik az apáti papot, aki a tihanyi apát káplánja volt.
Település birtokosa
Tihanyi apátság
Kegyúr
A tihanyi apát
Középkori templom építési kora és átalakítása
12-13. századi Feltehetően a félsziget legrégibb falva, 1211-ben említik, 1267-ben először Apáti néven. 1340-ben papja András, a tihanyi konvent káplánja.
Protestáns használat
nem
16-17. századi történet
1550-ben már elpusztult a falu és valószínűleg a templom is. A falut és templomát a 16. század második felének török portyái pusztították el, az 1550-es plébánia-összeírásban már nem szerepel.
Történeti leírás 1701-1945
A szentély meredek fedélszéke és a hajófalak cseréppel történt fedése 1942-ben készült, ekkor került a romba a kőlapburkolat is, ekkor falazták fel valószínűleg addig is romosan meglevő oltárát.
Történeti leírás 1945-
A Balatoni Intéző Bizottság és a Pannonhalmi Főapátság állítatta helyre a romot először 1942-ben. Szentélyét 1953-ban befedték. Újjáépítése 1999-ben az OMVH közreműködésével az ÁMRK (Fülöpp Róbert tervező) tervei nyomán közadakozásból valósult meg.
Mai templom adatai
Megnevezés
rom
Egyéb bevett név
Apáti templom, Apátii templomrom
Elhelyezkedés
Tihany, Apáti, hrsz.: 048/3, 46° 55' 13.9001" N 17° 51' 13.6001" E
Védelem mértéke
műemlék/régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
M 5566
Védelem azonosítója
5566, 10463, 1950
Védés ideje
2001
Védelemre javasoljuk
országosan védett
Eredeti jelleg
templomrom
Mai meghatározó korstílusa
késő romanika, modern
Mérete
12 * 6 méter
Építészek, kivitelezők
Az 1999-es helyreállítást Fülöpp Róbert tervezte.
Egyházigazgatási beosztás
rom
Ellátó plébánia
Tihany, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A félsziget É-i végében, az Apáti-hegy É-i lejtőjén található keletelt, cseréptetővel fedett, vakolat nélküli épület, a hajónál keskenyebb és alacsonyabb, egyenesen záródó szentéllyel. A szentély oromfalai helyreállításkor készültek, ugyanígy dongaboltozata, a hajó nyitott fedélszékes. A diadalív félköríves. A hajó Ny-i végében fakarzat gerendáinak lyukai láthatók. A szentélyben kőoltár áll. Oromzatos Ny-i falán téglány alakú ajtó nyílik, a kőkeret az 1995-1999-es helyreállításkor készült. A sz...Tovább
A félsziget É-i végében, az Apáti-hegy É-i lejtőjén található keletelt, cseréptetővel fedett, vakolat nélküli épület, a hajónál keskenyebb és alacsonyabb, egyenesen záródó szentéllyel. A szentély oromfalai helyreállításkor készültek, ugyanígy dongaboltozata, a hajó nyitott fedélszékes. A diadalív félköríves. A hajó Ny-i végében fakarzat gerendáinak lyukai láthatók. A szentélyben kőoltár áll. Oromzatos Ny-i falán téglány alakú ajtó nyílik, a kőkeret az 1995-1999-es helyreállításkor készült. A szentély K-i falában egy, a hajó D-i falában két kis résablak nyílik. ...Kevesebbet mutat
Külső leírás
Oromzatos nyugati falán újabb, egyenes záródású, kőkeretes ajtó van. A szentély keleti falában egy, a hajó déli falában két, kis résablak nyílik.
Belső leírás
A bejáraton belépve csehsüveg-boltozatú toronyalj, majd a karzatalj nyílik, ahonnan jobbra fa csigalépcső vezet fel az orgonakarzatra. A karzatalj bal oldalán, fülkében áll Szt. Ferenc szobra. Közvetlenül a bejárat mellett talpazaton álló vörösmészkő szenteltvíztartó. A csehsüveg-boltozattal fedett karzatalj alacsony kosáríves nyílással tárul fel, a karzat mellvédje egyenes vonalú. A kétszakaszos hajót hevederekkel elválasztott csehsüveg-boltozatok fedik. A második szakasz jobb oldalán baldachin...Tovább
A bejáraton belépve csehsüveg-boltozatú toronyalj, majd a karzatalj nyílik, ahonnan jobbra fa csigalépcső vezet fel az orgonakarzatra. A karzatalj bal oldalán, fülkében áll Szt. Ferenc szobra. Közvetlenül a bejárat mellett talpazaton álló vörösmészkő szenteltvíztartó. A csehsüveg-boltozattal fedett karzatalj alacsony kosáríves nyílással tárul fel, a karzat mellvédje egyenes vonalú. A kétszakaszos hajót hevederekkel elválasztott csehsüveg-boltozatok fedik. A második szakasz jobb oldalán baldachinos, klasszicizáló késő barokk szószék, amelyet a mellette nyíló sekrestyéből lehet megközelíteni. A sekrestye egyenes záródású ajtaja váztáblázatos, építéskori szerkezet. Az apszisban széles, alacsony, szegmensíves záródású, egyszerű klasszicista főoltár áll, a templom védőszentjének, Szt. Imrének a képével, évszám, szignó nélkül. Orgonája historizáló, romos, pusztuló szerkezet. A templomot geomterikus mintázatú cementlapok fedik a 20. század elejéről. A templombelső egészére a 20. század elején, 1936-ban készült, magyaros-szecessziós, geometrikus és figurális motívumokat ötvöző kifestés jellemző. A templomot ornamentális keretbe helyezett figurális falfestmények is díszítik: a szentélyben az oltártól jobbra „SZENT CSALÁD CSALÁDOK PÉLDAKÉPE”, balra „JÉZUS SZÍVE BŰNÖSÖK MENEDÉKE” feliratú festmény látható, a hajó boltszakaszain a Szentháromság-, Szentlélek- és Mária-festmények, geometrikus keretben. A Szent Család képen monogram: „P. Julius K. 936.” A sekrestye bejárata felett 1888-ból származó, Rózsafüzér titkait bemutató festmény. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
Források
településre első adat: VFL_VIII.31._Pfeiffer_cédulák, VMRT_02_195., MKL, 1975sem, KoppányT_VMMK1963_84, KoppányT_VMMK1972_217, Koppány 1993 107.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): SZBZS_arpadkoridtul_566-567
történeti leírás 1945-: LDM_MA_Tihany, Magyar Műemlékvédelem 1961-62. Bp. 111—129., Zalamegyei Újság, 24. évf. 271. szám (1941.12.01.)
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Kampis Antal: Tihany műemlékel. Műemlékeink. Budapest, 1957. 36—38.
Kozák Károly: A román-kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáról. A szigligeti Avasi-templomrom feltárása. In: Magyar Műemlékvédelem 1961-62. Bp. 111—129.
Sander Zoltán: Tihany, Apáti templomrom millenniumi helyreállítása. Műemléklap 4 (2000) 11-12. sz. 28.
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Bp., 2021. 566—567.
Írott források
Csánki lll. 26.
Békefi R. 1907, 122.
PRT X. 244-247.
Holub III. Apáti a.

Plébániák

Települések

Település
Tihany