Általános jellemzők
A falu központjában, a Séd egykori malomárkától nyugatra emelkedő, keletelt, egyhajós templom. Szentélye a hajónál keskenyebb, annak középtengelyétől kissé eltérő tájolású, egyenes záródású. A nyugati homlokzata előtt torony. Késő román eredetű, a barokk időszakban átépített templom, melyet délről és nyugatról kőkerítés határol. A tornyot vakolatsávok keretezik, és keskeny párkányok osztják három szintre. A kapu felett kisebb, a legfelső emeleten mind a négy oldalon nagyobb, félköríves harangab...Tovább
A falu központjában, a Séd egykori malomárkától nyugatra emelkedő, keletelt, egyhajós templom. Szentélye a hajónál keskenyebb, annak középtengelyétől kissé eltérő tájolású, egyenes záródású. A nyugati homlokzata előtt torony. Késő román eredetű, a barokk időszakban átépített templom, melyet délről és nyugatról kőkerítés határol. A tornyot vakolatsávok keretezik, és keskeny párkányok osztják három szintre. A kapu felett kisebb, a legfelső emeleten mind a négy oldalon nagyobb, félköríves harangablak. Háromrészes órapárkányán csúcsos sisak ül, tetején gömbön csillag. Az egyenes lezárású nyugati főbejárati ajtónyílás felül timpanonos lezárású. A templom déli oldalán három szegmensíves lezárású barokk ablak és egy félköríves lezárású, tölcsérbélletes középkori ablak, egy további középkori ablak részlete pedig a nyugati ablak alatt maradt meg. A középső barokk ablak alatt középkori eredetű szemöldökgyámos kapunyílás újabb szárnnyal, tőle nyugatra újabb, téglány alakú, alacsonyan elhelyezett ablaknyílás. Az egykori szentély déli és keleti falában egy-egy kis méretű, szegmensíves lezárású ablak. Északi homlokzatán korábban négy utólagos ormótlan támpillér állt. A szentélybelső északi falán középkori eredetű, háromszögű lezárású pasztofóriumfülke található. A szentély eredeti dongaboltozatának lenyomata a padlástérben látható.
Újabb a szószékkosár, felette fa hangvető triglifes párkánnyal és azon íves pártázattal, csúcsán esztergályozott gömbbel, 1775. A diadalív déli pillérében egytagú vállpárkány. A hajó északi falán a 14. század második felére keltezhető, háromalakos Kálvária-jelenet töredéke, a hajóban és a szentélyben a barokk ablakrendszerhez igazodó, virágmintás, református kori kifestés. A hajó karzata és mennyezete a falkutatási és ásatási adatok felhasználásával készített másolat az Iparművészeti Múzeumban található eredeti darabok alapján, az egykori szentélyben felállított baluszteres korlát elemei az eredeti, restaurált darabok visszahelyezve. ...Kevesebbet mutat