Sóly – Ref. tp.

Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Bizonyos Sool nevű birtokon, talán e templom helyén állt az a Szt. István protomártír kápolna, ahol I. István király kiadta a veszprémi püspökség általában 1009-re keltezett adománylevelét. A régészeti feltárások a jelenlegi templom építését a 13. század első felére teszik, alatta, bár előkerültek korábbi jelenségek (agyagtapasztás-maradványok, árkok, egy köves réteg, azt vágó gyermeksírok), amelyek alapján, ha korai templom állt itt, akkor nagyrészt a mai templokontúron kívül. 1221-ben Sóly (máWeiterlesen
Bizonyos Sool nevű birtokon, talán e templom helyén állt az a Szt. István protomártír kápolna, ahol I. István király kiadta a veszprémi püspökség általában 1009-re keltezett adománylevelét. A régészeti feltárások a jelenlegi templom építését a 13. század első felére teszik, alatta, bár előkerültek korábbi jelenségek (agyagtapasztás-maradványok, árkok, egy köves réteg, azt vágó gyermeksírok), amelyek alapján, ha korai templom állt itt, akkor nagyrészt a mai templokontúron kívül. 1221-ben Sóly (más néven Betereg) falu területén királyi kápolnát említenek. A most álló templom felépítése után is temetkeznek az épületbe. Weniger lesen
16-17. századi történet
1618-ból már református prédikátorára van adat. A 17. század végén-18. század elején fakarzat készült bele.
Történeti leírás 1701-1945
Rómer Flóris 1860 táján már lerajzolta a középkori déli kaput, illetve egy ajtón 1706-os felújítási évszámot látott. A hajóba 1724-ben új festett karzat, fölötte kazettás mennyezet, a korábbi szentélybe baluszteres fakorlát készült. A berendezést Fittler Kamill vezetésével 1894-ben elbontották és az Iparművészeti Múzeumban állították ki, de a karzat eredeti (a kiállított állapottól eltérő) elrendezését egy vázlatrajz és a falkutatás alapján meg lehetett állapítani. A templom tornya a 18. sz. köWeiterlesen
Rómer Flóris 1860 táján már lerajzolta a középkori déli kaput, illetve egy ajtón 1706-os felújítási évszámot látott. A hajóba 1724-ben új festett karzat, fölötte kazettás mennyezet, a korábbi szentélybe baluszteres fakorlát készült. A berendezést Fittler Kamill vezetésével 1894-ben elbontották és az Iparművészeti Múzeumban állították ki, de a karzat eredeti (a kiállított állapottól eltérő) elrendezését egy vázlatrajz és a falkutatás alapján meg lehetett állapítani. A templom tornya a 18. sz. közepén, az újabb irodalom alapján 1903-ban épült, de az utóbbi adat inkább a toronysisakra vonatkozhat. Felszereléséből 1715-ös keltezésű ón úrasztali kancsó, kenyérosztó tányér, kehely és más későbbi darabok említhetők. A szószék hangvetőjét festett 1775-ös felirat keltezi. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
Egy négykaréjos nyílással áttört faragott kőlap esetleg innen származhat, 1953-ban a szomszéd telekről szállították be a veszprémi múzeumba, legutóbb ismét a templom terében helyezték el. 1956-ban megnyitották a déli kaput. 1971-ben külső, homlokzati vakolás, 1983: újabb felújítás. Újabb tervezés: 1985, Káldi Gyula, helyreállítási programterv: 1997, M. Kozák Éva, Káldi Gyula. Szószék hangvetőjének restaurálása: 1999 (Szabó József). 2004-2009: régészeti és falkutatás (Rácz Miklós). Engedélyezési Weiterlesen
Egy négykaréjos nyílással áttört faragott kőlap esetleg innen származhat, 1953-ban a szomszéd telekről szállították be a veszprémi múzeumba, legutóbb ismét a templom terében helyezték el. 1956-ban megnyitották a déli kaput. 1971-ben külső, homlokzati vakolás, 1983: újabb felújítás. Újabb tervezés: 1985, Káldi Gyula, helyreállítási programterv: 1997, M. Kozák Éva, Káldi Gyula. Szószék hangvetőjének restaurálása: 1999 (Szabó József). 2004-2009: régészeti és falkutatás (Rácz Miklós). Engedélyezési tervek: 2009, Máté Zsuzsanna. Legutóbbi felújítás: 2018-2022, külső vakolatok restaurálási dokumentációja: 2021, Sztrakai Judit, Orosz Tibor, a belső festőrestaurálási munkái: Répássy Viktor. Weniger lesen
Mai templom adatai
Megnevezés
Ref. tp.
Elhelyezkedés
Sóly, Árpád köz 1., hrsz. 244.
Védelem mértéke
védett műemlék, régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
M 5557
Védelem azonosítója
10285, 1953, 1958; régészeti azonosító: 9147
Védés ideje
2001
Eredeti jelleg
templom
Mai meghatározó korstílusa
késő romanika, érett barokk
Egyházigazgatási beosztás
református templom
Ellátó plébánia
Dunántúli Református Egyházkerület
Általános jellemzők
A falu központjában, a Séd egykori malomárkától nyugatra emelkedő, keletelt, egyhajós templom. Szentélye a hajónál keskenyebb, annak középtengelyétől kissé eltérő tájolású, egyenes záródású. A nyugati homlokzata előtt torony. Késő román eredetű, a barokk időszakban átépített templom, melyet délről és nyugatról kőkerítés határol. A tornyot vakolatsávok keretezik, és keskeny párkányok osztják három szintre. A kapu felett kisebb, a legfelső emeleten mind a négy oldalon nagyobb, félköríves harangabWeiterlesen
A falu központjában, a Séd egykori malomárkától nyugatra emelkedő, keletelt, egyhajós templom. Szentélye a hajónál keskenyebb, annak középtengelyétől kissé eltérő tájolású, egyenes záródású. A nyugati homlokzata előtt torony. Késő román eredetű, a barokk időszakban átépített templom, melyet délről és nyugatról kőkerítés határol. A tornyot vakolatsávok keretezik, és keskeny párkányok osztják három szintre. A kapu felett kisebb, a legfelső emeleten mind a négy oldalon nagyobb, félköríves harangablak. Háromrészes órapárkányán csúcsos sisak ül, tetején gömbön csillag. Az egyenes lezárású nyugati főbejárati ajtónyílás felül timpanonos lezárású. A templom déli oldalán három szegmensíves lezárású barokk ablak és egy félköríves lezárású, tölcsérbélletes középkori ablak, egy további középkori ablak részlete pedig a nyugati ablak alatt maradt meg. A középső barokk ablak alatt középkori eredetű szemöldökgyámos kapunyílás újabb szárnnyal, tőle nyugatra újabb, téglány alakú, alacsonyan elhelyezett ablaknyílás. Az egykori szentély déli és keleti falában egy-egy kis méretű, szegmensíves lezárású ablak. Északi homlokzatán korábban négy utólagos ormótlan támpillér állt. A szentélybelső északi falán középkori eredetű, háromszögű lezárású pasztofóriumfülke található. A szentély eredeti dongaboltozatának lenyomata a padlástérben látható. Újabb a szószékkosár, felette fa hangvető triglifes párkánnyal és azon íves pártázattal, csúcsán esztergályozott gömbbel, 1775. A diadalív déli pillérében egytagú vállpárkány. A hajó északi falán a 14. század második felére keltezhető, háromalakos Kálvária-jelenet töredéke, a hajóban és a szentélyben a barokk ablakrendszerhez igazodó, virágmintás, református kori kifestés. A hajó karzata és mennyezete a falkutatási és ásatási adatok felhasználásával készített másolat az Iparművészeti Múzeumban található eredeti darabok alapján, az egykori szentélyben felállított baluszteres korlát elemei az eredeti, restaurált darabok visszahelyezve. Weniger lesen

Pfarren

Siedlungen

Siedlung
Sóly