Balatonalmádi – Református templom

Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A templom a középkorban Szárberény falunak a veszprémvölgyi apácák birtokához tartozó részén állt, és az apácák birtokán álló többi plébániatemplom anyaegyháza volt. Első említése 1290-ből való, a több Árpád-kori periódussal rendelkező templom minden bizonnyal ennél korábban épült. 1333-1334-ben szerepel a pápai tizedjegyzékben.
16-17. századi történet
A török pusztítás után 1612-1614-ben, majd a 17. század végén építik újjá a templomot. 1695-ben a katolikusok német katonaság segítségével visszafoglalják, azonban 1704 körültől ismét a protestánsoké a templom.
Történeti leírás 1701-1945
1737–1745 körül építkeznek a templomon. Mai alakját az 1789-es átépítéskor nyeri, amikor teremtemplommá alakítják, és háromszakaszos csehsüveg-boltozattal fedik, a torony felső szintjét és sisakját újjáépítik, a templom nyugati végébe karzatot emelnek. A keleti karzatot 1899-ben építik.
Történeti leírás 1945-
A templomot a második világháború előtt helyreállították. Az 1966-ban végzett régészeti feltárás és falkutatás során két román kori, egy gótikus és két barokk periódust különítettek el (régész: Pamer Nóra). A templom helyreállítására 1967–1968 között került sor (tervező építész: Sch. Pusztai Ilona), ekkor az egységes barokk tér visszaállítása érdekében elbontják a keleti és nyugati karzatokat is.
Mai templom adatai
Megnevezés
ref. t
Elhelyezkedés
Balatonalmádi, Vörösberény, Veszprémi út 107., hrsz. 228.
Védelem mértéke
kiemelten védett műemlék; régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
5608
Védelem azonosítója
9658; régészeti azonosító: 7350
Védés ideje
1953; 2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
romanika, késő romanika, késő gótika, késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
református templom
Ellátó plébánia
Dunántúli Református Egyházkerület
Általános jellemzők
A falu közepén, kis dombon álló, körítőfallal övezett, nyeregtetővel fedett templom egy háromszakaszos, téglalap alaprajzú térből áll, a déli homlokzat nyugati részéhez épített harangtoronnyal. A barokk hagymasisakkal fedett, támpilléres torony déli oldalán félköríves záródású, élszedett kapu nyílik, harangszintjét szegmensíves záródású ablakok tagolják. A déli homlokzat keleti szakaszát két törtíves záródású barokk ablak, valamint az 1967-68-as helyreállítás során bemutatott három kisebb, román...Tovább
A falu közepén, kis dombon álló, körítőfallal övezett, nyeregtetővel fedett templom egy háromszakaszos, téglalap alaprajzú térből áll, a déli homlokzat nyugati részéhez épített harangtoronnyal. A barokk hagymasisakkal fedett, támpilléres torony déli oldalán félköríves záródású, élszedett kapu nyílik, harangszintjét szegmensíves záródású ablakok tagolják. A déli homlokzat keleti szakaszát két törtíves záródású barokk ablak, valamint az 1967-68-as helyreállítás során bemutatott három kisebb, román kori és egy nagyobb, enyhén csúcsíves ablak tagolja. A templom keleti zárófalán a helyreállításkor bekarcolással mutatták be az első periódusú, később déli irányban bővített templom kiterjedését, az eredetileg a szentély tengelyében elhelyezett keskeny, rézsűs bélletű román kori ablakkal. A szentély keleti falához valószínűleg 1700 körül, a katolikusok által épített sekrestyének ma csak az alapfalai láthatók. A nyugati zárófalat középen egy törtíves záródású barokk ablak, kétoldalt egy-egy befalazott, szegmensíves ablak tagolja. Az ülőfülkés, dongaboltozatos toronyaljból élszedett kőkeretes, csúcsíves ajtó vezet a hajóba. A falpillérekre támaszkodó, hevederes csehsüveg-boltozattal fedett három boltszakaszból álló templombelső egységes térhatást kelt. A berendezésből a középső boltszakaszban az északi falhoz épített, falazott szószék és egy levéltagozatos, négyzet keresztmetszetű középkori pillérmaradvány említhető, melyet az 1967-68-as helyreállításkor az új keresztelőmedencéhez használtak fel. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Balatonalmádi