Általános jellemzők
Veszprém Kádárta városrésze egykor önálló település, a veszprémi káptalan birtoka. Temploma a gyulafirátóti plébánia filiájaként működik. A növekvő számú katolikus közösség az 1980-as évekig nem rendelkezett önálló templomépülettel. A kápolnaként, templomként használt magtárat, lakóházat mindig a közösség méretéhez igazodva vették bérbe közösen, s álltak tovább, amint az adott épület mérete már nem volt elégséges. 1979-ben önálló, új templom felépítését hagyta jóvá a Veszprém Megyei Magántervez...Tovább
Veszprém Kádárta városrésze egykor önálló település, a veszprémi káptalan birtoka. Temploma a gyulafirátóti plébánia filiájaként működik. A növekvő számú katolikus közösség az 1980-as évekig nem rendelkezett önálló templomépülettel. A kápolnaként, templomként használt magtárat, lakóházat mindig a közösség méretéhez igazodva vették bérbe közösen, s álltak tovább, amint az adott épület mérete már nem volt elégséges. 1979-ben önálló, új templom felépítését hagyta jóvá a Veszprém Megyei Magántervezési Szakértői Bizottság. A Belényessy Jenő tervező által szignált imaház tervei méreteit tekintve már az akkori hívek számára is igen szűkösnek bizonyult, s az esetleges bővülést biztosan nem tudta volna rugalmasan követni Szöllősi Mihály plébános egyszerű templombővítési javaslata nélkül. Szöllősi Mihály víziója az oral history alapján egy többfunkciós, jövőbe tekintő, a közösséggel együtt növő, az engedélyeket részben kijátszó új templom épülete volt. Az új épület egy helyiségből állt, sem szentélyrész, sem sekrestye nem kapcsolódott hozzá, s olyannyira kicsi volt, hogy a hívek elmondása alapján valójában a közösség bővülésének megakadályozására engedélyezték. Szőllősi bravúros terve azonban egy kvázi lakóház-karakterű teremtemplom volt, melyet az utcafront irányába két téglaoromfallal s a rajta elhelyezett stációsorozattal bővített oly módon, hogy egy későbbi időpontban a templom az utca irányába a falak mentén könnyedén, engedély nélkül toldalékolható legyen. Ezt a templomot – végül a rendszerváltást követően sem bővítették – 2018-ban áttervezték, és három fal megtartásával Kruppa Nándor építészmérnök egy új épületet tervezett, melyet 2019. december 22-én áldott meg Dr. Udvardy György veszprémi érsek. Az 1980-81 között kalákában, a hívek által épített háztemplom családi házas övezetben az akkori szabályozásokat figyelembe véve épült, s a templom tengelye meglepő módon az utcával párhuzamos volt, melyet időközben egyszer a belső berendezéssel módosítottak is. Az új, 2019-ben épült templom tengelye már az utcára merőlegesen szerveződik. Az egykori templom terveit Belényessy Jenő építész szignálta. Az épület anyaghasználata a kor sajátosságait mutatja, mint az alumíniumprofilú ablakok, az azbesztpala fedés és a klinkerhomlokzatok. A templomjelleget egyedül a félnyeregtetővel fedett épület tetején elhelyezett harangház, harangtoronyszerű építmény biztosítja. A belső berendezés egyszerű, puritán, főleg a hívek adományaiból állt össze. A templombelső egyedüli dísze a Szöllősi Mihály (plébános 1947-1991) által megalkotott program alapján laikus hívek keze munkáját dicsérő mennyezet- és fali dekoráció, mely szenteket és a Szentírásból vett idézeteket tartalmazott oly módon, hogy a híveket folyamatosan emlékeztesse az akkori politikai rendszer és elnyomás időleges mivoltára és a vágyott szabadságra. A kor kettős jellege és a rendszer puhulása már egyértelműen megnyilatkozott az ezen alkotások felett való szemhunyásban. A buzdító idézetek között szerepelt: „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot." (Jn 16,33); "Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról." (Mt 6,34). A mennyezeten a négy evangélista képe volt látható geometrikus keretben. Az oldalfalakon a Gyermek Jézus és az Isten Báránya volt látható ornamentális díszítéssel. A kistemplom izgalmas része a már említett oromfalon elhelyezett sgraffitto technikával készült keresztút volt, mely az új templom építésének áldozata lett. 2019 óta a kádártaiak egy új, funkcionális templommal gazdagodtak, mely méltán és büszkén mutatja templom jellegét, alapfalaiban és a szentély feletti üvegablak Szentlélek galambjában még őrzi az egykori templom emlékét. ...Kevesebbet mutat
