Zirc – Fájdalmas Szűzanya

Zirc – Fájdalmas Szűzanya
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A település román kori plébániatemploma a jelenlegi templomtól északra állt, az egyhajós, félköríves szentélyű épület falmaradványait régészeti kutatások tárták fel.
16-17. századi történet
A falu a 16. században elpusztul, plébániatemploma a 18. századra rommá válik.
Történeti leírás 1701-1945
Az elpusztult középkori plébániatemplom anyagából, annak szomszédságában 1761-től épített templomot 1763-ban szentelték fel a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére. 1780-ban a templomot bővítik és a belsejét kifestik, ezt örökíti meg a diadalív kronosztikonján olvasható évszám. Az átalakítás tervezője föltehetően a zirci Hoffpaur János. 1923-ban a veszprémi püspök 150.000 koronát adományoz a templom helyreállítására.
Történeti leírás 1945-
1998-99: a tetőszerkezet felújítása új cserépfedéssel; teljes homlokzatfelújítás. 2009: állagvédelmi terv készül (Lorhmann Mária építész) 2017: a barokk oltár restaurálása (Szalay György és Pák András faszobrász-restaurátorok)
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Egyéb bevett név
R.k. kistemplom
Elhelyezkedés
Zirc, Kossuth Lajos utca, hrsz. 432.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
5653, 10742, 1952
Védelem azonosítója
9873
Védés ideje
2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
kistemplom
Ellátó plébánia
Zirc, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A település délkeleti részén, a főutca kiteresedésében álló, északkeleti tájolású, egyhajós templom a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a délnyugati homlokzat előtt harangtoronnyal és a hajó délkeleti oldalához épített sekrestyével. A tört vonalú sisakkal fedett, a sarkoknál visszametszve lekerekített torony íves falfelületekkel kapcsolódik a főhomlokzathoz. A torony alsó szintjét a főpárkányig pilaszterek szegélyezik, közöttük keresztes zárókővel díszített kőkeretes ajtó. A kar...Tovább
A település délkeleti részén, a főutca kiteresedésében álló, északkeleti tájolású, egyhajós templom a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a délnyugati homlokzat előtt harangtoronnyal és a hajó délkeleti oldalához épített sekrestyével. A tört vonalú sisakkal fedett, a sarkoknál visszametszve lekerekített torony íves falfelületekkel kapcsolódik a főhomlokzathoz. A torony alsó szintjét a főpárkányig pilaszterek szegélyezik, közöttük keresztes zárókővel díszített kőkeretes ajtó. A karzatszinten szegmensíves, a főpárkány fölött ellipszisablak nyílik, a harangszinti ablakok félköríves záródásúak. Az oldalhomlokzatokat szegmensíves ablakok tagolják. A legutóbbi helyreállításkor a hajófalakon egy-egy ajtót, a szentélyen ellipszisablakot jelöltek bekarcolással. A hajót háromszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt és a sekrestyét egy-egy csehsüveg-boltozat fedi. A hajó délnyugati végében álló fakarzatot az ívesen előreugró középrésznél négy kőoszlop támasztja alá. Deszka mellvédjét hangszereket ábrázoló késő barokk festés díszíti. Az oldalfalakon márványt imitáló kifestés, a hajó és a szentély boltozatán a Mária hét fájdalmát megörökítő barokk falképek láthatók. A fából készült, fehérre festett és aranyozott oltár az 1780-as években készült, az oltárszekrény ajtaján Krisztus az Olajfák hegyén-dombormű, két puttó által közrevéve. Az oltár fölött barokk Pietà-szobor látható. A berendezésből kiemelhető még a 18. századi szószék a diadalív bal oldalán, hangvetőjén az utolsó ítélet angyalával, a barokk padok és a copf stílusú, kovácsoltvas szentélyrács. A járófelületet kelheimi kőlapok borítják. A szentély mellett kőkereszt áll 1873-ból, a templomkertben Nepomuki Szent János barokk faszobra (18. század) látható kis oromzatos építmény fülkéjében. ...Kevesebbet mutat
Források
LDM RA Zirc Szűz Mária; VMRT 4, 263-268.
VMRT 4, 265.
LDM RA Zirc Szűz Mária VH 1923/I. XXXI-1.szám (1923.01.06.) 2. o.
LDM RA Zirc Szűz Mária VH 73. évf. 93. szám (2017.04.22.) 9. o.

Plébániák

Települések

Település
Zirc