Általános jellemzők
Alaprajza a ciszterci templomok elterjedt típusát követi, a szentélyek egyenes záródásúak voltak, a hajót a négyezet után két-két pillér tagolta. A déli kereszthajószárny déli végében, a templomtér felőli oldalon, egy-egy leveles fejezetű, háromnegyed keresztmetszetű sarokoszlop maradt meg. Ezek stílusa az 1230–50-es évek magyarországi udvari művészetéhez kapcsolódik. A nyílászárók kőtokjai és bélletei faragott kőből készültek. A kereszthajóból szegmensíves záródású ajtó vezet a szomszédos, élke...Tovább
Alaprajza a ciszterci templomok elterjedt típusát követi, a szentélyek egyenes záródásúak voltak, a hajót a négyezet után két-két pillér tagolta. A déli kereszthajószárny déli végében, a templomtér felőli oldalon, egy-egy leveles fejezetű, háromnegyed keresztmetszetű sarokoszlop maradt meg. Ezek stílusa az 1230–50-es évek magyarországi udvari művészetéhez kapcsolódik. A nyílászárók kőtokjai és bélletei faragott kőből készültek. A kereszthajóból szegmensíves záródású ajtó vezet a szomszédos, élkereszt boltozatú sekrestyébe, melynek keleti falába befelé táguló, téglány alakú résablak és félköríves falfülke mélyed. A sekrestyét félköríves záródású, élszedett ajtó kapcsolja a káptalanteremhez, melynek keleti falát ablak és ajtó, nyugati falmaradványát az ajtó mellett kettősablak töri át, eredetileg külső és belső törpeoszloppal, melyből az elveszett belsőt téglával pótolták. A kettősablak és az ajtó sarka hengertaggal képzett. A káptalanteremhez folyosó kapcsolódott, majd a nyugatról nyíló ebédlő zárta a szárnyat.
...Kevesebbet mutat
