Veszprém–Gyulafirátót – Premontrei templomrom

Veszprém–Gyulafirátót – Premontrei templomrom
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Alapítása 1239 előtt történt a Rátóti család révén, első említése 1239-ből való. A mai romos templom a tatárjárás után épült épült, s a 15. század elején elnéptelenedett a monostor.
16-17. századi történet
1685-ben teljesen elpusztultként említették.
Történeti leírás 1701-1945
rom
Történeti leírás 1945-
Az épület régészeti kutatása 1964-ben Pámer Nóra vezetésével kezdődött, az építészeti helyreállítást Koppány Tibor tervezte (OMF).
Mai templom adatai
Megnevezés
Gyulafirátót premontrei templom
Elhelyezkedés
Veszprém, Gyulafirátót, Kolostor utca 20.; hrsz. 9837. és 9839
Térkép
Védelem mértéke
műemlék, régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
5493
Védelem azonosítója
10716
Védés ideje
1958
Eredeti jelleg
templomrom, kolostor templom
Mai meghatározó korstílusa
gótika, mdern állagmegóvás, helyreállítás
Egyházigazgatási beosztás
liturgikus használaton kívül
Általános jellemzők
Alaprajza a ciszterci templomok elterjedt típusát követi, a szentélyek egyenes záródásúak voltak, a hajót a négyezet után két-két pillér tagolta. A déli kereszthajószárny déli végében, a templomtér felőli oldalon, egy-egy leveles fejezetű, háromnegyed keresztmetszetű sarokoszlop maradt meg. Ezek stílusa az 1230–50-es évek magyarországi udvari művészetéhez kapcsolódik. A nyílászárók kőtokjai és bélletei faragott kőből készültek. A kereszthajóból szegmensíves záródású ajtó vezet a szomszédos, élke...Tovább
Alaprajza a ciszterci templomok elterjedt típusát követi, a szentélyek egyenes záródásúak voltak, a hajót a négyezet után két-két pillér tagolta. A déli kereszthajószárny déli végében, a templomtér felőli oldalon, egy-egy leveles fejezetű, háromnegyed keresztmetszetű sarokoszlop maradt meg. Ezek stílusa az 1230–50-es évek magyarországi udvari művészetéhez kapcsolódik. A nyílászárók kőtokjai és bélletei faragott kőből készültek. A kereszthajóból szegmensíves záródású ajtó vezet a szomszédos, élkereszt boltozatú sekrestyébe, melynek keleti falába befelé táguló, téglány alakú résablak és félköríves falfülke mélyed. A sekrestyét félköríves záródású, élszedett ajtó kapcsolja a káptalanteremhez, melynek keleti falát ablak és ajtó, nyugati falmaradványát az ajtó mellett kettősablak töri át, eredetileg külső és belső törpeoszloppal, melyből az elveszett belsőt téglával pótolták. A kettősablak és az ajtó sarka hengertaggal képzett. A káptalanteremhez folyosó kapcsolódott, majd a nyugatról nyíló ebédlő zárta a szárnyat. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Templomadatbázis