Veszprém–Gyulafirátót – Premontrei templomrom

Veszprém–Gyulafirátót – Premontrei templomrom
Történeti leírás
Első adat a településről
1283: Nnog Ratold
Első adat a templomról
1239: Rátót nembéli Mátyás esztergomi érsek Rátolt-on alapított monostorát említi Kalenda fehérvári főesperes, Bertalan veszprémi püspök perével kapcsolatosan írt levelében. Prépostját 1288-1500 között több oklevél említi.
Település birtokosa
A monostor templomán kívül plébániatemplommal is rendelkező falu a Rátót nembéli Gyulafi család birtokában állt 1466-ig, amikoris a veszprémi káptalannal a Csobánc várához tartozó Keszire cserélték el.
Kegyúr
Rátót nembéli Gyulai család
Középkori templom építési kora és átalakítása
A kolostor és temploma alapítója Mátyás esztergomi érsek (1239-1241) 1239-1240-ben. Jászó filiája.
Protestáns használat
nem
16-17. századi történet
Koppány Tibor adata szerint Veszprém 1552-es török foglalását követően felrobbantották. A török kiűzése után a premontreiek visszatérése felmerült, de a monostor romos állapot amiatt nem valósult meg. Pamer Nóra szerint nem pusztulhatott el, mert utána még szó esik róla, hogy visszatelepülnek bele a premontreiek. 1549: az itteni premontreiek birtokosok Lovas faluban.
Történeti leírás 1701-1945
1702: romosnak említik. 1770-ben Rátót földesura a rátóti prépostság, az épület feltehetően romos. 1777-ben a prépostági lakhoz a templom építőköveit felhasználták. A rátóti címzetes prépost ekker Esterházy Károly. 1860: Rómer Flóris leírása és vázlatai. 1938: MOB állagmegóvás, Lux Géza, kivitelező: Lantos András építőmester, Budapest.
Történeti leírás 1945-
1957: állagvédelmi terv, Sedlmayr János, OMF; 1959, 1961: állagvédelmi tervek, Koppány Tibor, OMF; 1962: álagmegóvás Koppány Tibor tervei alapján; 1964: régészeti ásatás, Pámer Nóra 1965: állagmegóvás, Koppány Tibor, környezetrendezési terv (nem valósult meg) Örsi Károly; 2018: tartószerkezeti szakértői vélemény, Vándor András, Árva Péter, NÖF NKft.; 2019: előbbi felülvizsgálata, Olosz Emese NÖF NKft.;
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. t. rom
Egyéb bevett név
premontrei kolostorrom
Elhelyezkedés
8412 Veszprém-Gyulafirátót,Kolostor utca 20., hrsz: 9837, 47°08'31.4"N 17°56'58.8"E, 47°08'39.8"N 17°56'40.0"E
Térkép
Google térkép
Védelem mértéke
műemlék, régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
5493
Védelem azonosítója
12656, Rég. Lh. Az.: 9757, Kolostorrom
Védés ideje
1958
Eredeti jelleg
kolostor templom
Mai meghatározó korstílusa
késő román, kora gótikus
Mérete
44,5 * 24 méter
Építészek, kivitelezők
1938: Lantos András, budapesti építőmester;
Egyházigazgatási beosztás
liturgikus használaton kívül
Általános jellemzők
Volt premontrei templomrom, késő román, kora gótikus, épült a 13. században. Az 1984-ben Veszprémhez csatolt település belsejében, házakkal körülvet telken álló, törtkőből rakott, egykor háromhajós, kereszthajós, két mellékszentélyes, keresztboltozatokkal fedett, keletelt templom maradványa.
Külső leírás
Alaprajza a testvérrend, a ciszterciek típusát követi. A keletelt templom háromhajós, bazilikális rendszerű, egyenes szentélyzáródású, egyhajós keresztházzal, vélhetően torony nélkül épült. A hajót a négyezet után két-két pillér tagolta. A D-i kereszthajószárny D-i végében, a templomtér felőli oldalon, egy-egy leveles fejezetű, háromnegyed keresztmetszetű sarokoszlop maradt meg. Ezek stílusa az 1230-50-es évek magyarországi udvari művészetéhez kapcsolódik. A nyílászárók kőkeretei és bélletei far…Weiterlesen
Alaprajza a testvérrend, a ciszterciek típusát követi. A keletelt templom háromhajós, bazilikális rendszerű, egyenes szentélyzáródású, egyhajós keresztházzal, vélhetően torony nélkül épült. A hajót a négyezet után két-két pillér tagolta. A D-i kereszthajószárny D-i végében, a templomtér felőli oldalon, egy-egy leveles fejezetű, háromnegyed keresztmetszetű sarokoszlop maradt meg. Ezek stílusa az 1230-50-es évek magyarországi udvari művészetéhez kapcsolódik. A nyílászárók kőkeretei és bélletei faragott kőből készültek. A kereszthajóból szegmensíves záródású ajtó vezet a szomszédos, élkereszt boltozatú sekrestyébe, melynek K-i falába befelé táguló, téglány alakú résablak és félköríves falfülke mélyed. A sekrestyét félköríves záródású, élszedett ajtó kapcsolja a káptalanteremhez. A káptalanterem megmaradt szép részlete a gótikus ikerablak, amelyet középen levél és indadíszes fejezetű törpeoszlop díszít. A káptalanteremtől D-felé ásatásból ismert keskeny helyiség (lépcsőfeljáró/árnyékszék?), ettől D-re feltehetően a a refektórium következik. A keresztház falában a sekrestyeajtó fölött a kolostor emeletén volt dormitóriumba vezető ajtó nyílása maradt meg, melyhez feltehetően falépcső vezetett. Weniger lesen
Általános állapot
felújított; pusztuló, veszélyzetett
Források
településre első adat: Tímár Péter: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára. IV. Szeged, 2019.;
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.
település birtokosa: Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.; MKL;
templom kegyura: Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.; MKL
középkori templom építési kora és átalakítása: Horogszegi, Veszprém Város Templomai. Veszprém, 2023. 197-205.; Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.,
16-17. századi történet: Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.; Tímár Péter: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára. IV. Szeged, 2019. 258.
történeti leírás 1701-1945: VEL_VIII_31_I_41_Gyulafiratot; Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.
történeti leírás 1945-: Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.
elhelyezkedés: https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?torzssz=5493&azon=&nev=&statusz=&javved=&birsag=&tipus=&allapot=&cim=&megye=&telep=&vedes_eve=&datalas_reszlet=&datalas_relacio=&datalas_eve=
védelem mértéke: https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?torzssz=5493&azon=&nev=&statusz=&javved=&birsag=&tipus=&allapot=&cim=&megye=&telep=&vedes_eve=&datalas_reszlet=&datalas_relacio=&datalas_eve=
védelem törzsszáma és azonosítója, ha van, védés ideje: https://www.oeny.hu/oeny/ivo/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=12656; https://www.oeny.hu/oeny/ivo/ingatlan?azon=126315 (letöltés: 2023.11.28.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: Gyulafirátót_premonrei rom_ Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás_2019-2020_ MÉM MDK 48105 ltsz.
Irodalomjegyzék
Tímár Péter: Magyarország középkori településeinek és egyházainak topográfiai adattára. IV. Szeged, 2019.; 257-258.; Horogszegi Tamás: Gyulafirátót premontrei kolostor és templom romjai. In: Veszprém Város templomai. Szerk.: Jankovics Norbert. Veszprém, 2023. 197- 205.; Gyulafirátót, Premonrei templom- és kolostorrom építéstörténeti tudományos dokumentációja. Bozóki Lajos-Horogszegi Tamás. 2019. MÉM MDK 48105 ltsz.; Henszlmann Imre dr. , Honi műemlékeink hivatalos osztályozása. AÉ 5. (1885) XVIII.; Pamer Nóra, Klosterruine der Prämonträer . AÉ 92. (1965.) 244.; Pamer Nóra, A gyulafirátóti középkori premontrei monostor feltárása. VMK 6. (1967) 239-245.

Siedlungen

Templomadatbázis