Leírás
A város nyugati szélén, a Séd-partján, a veszprémvölgyi apácakolostor helyreállított romjai felett, a Romkertben szabadon áll az ún. Jezsuita templom épülete. A közelmúltban felújított templom egyszerű elrendezésű, egyhajós, szokszög záródású szentélye van, egyik oldalát kis sekrestye bővíti. A barokk sítlusú épület, szemben a templomok középkorban oly általános keleti tájolásával, nyugatra néz, bejárata a középkori kolostortemplom szentélyének helyén nyílik.
Az egykori apácakolostor területét ...Tovább
A város nyugati szélén, a Séd-partján, a veszprémvölgyi apácakolostor helyreállított romjai felett, a Romkertben szabadon áll az ún. Jezsuita templom épülete. A közelmúltban felújított templom egyszerű elrendezésű, egyhajós, szokszög záródású szentélye van, egyik oldalát kis sekrestye bővíti. A barokk sítlusú épület, szemben a templomok középkorban oly általános keleti tájolásával, nyugatra néz, bejárata a középkori kolostortemplom szentélyének helyén nyílik.
Az egykori apácakolostor területét és birtokait a török kiűzését követően már 1625-ben megszerezték a győri jezsuiták, de a kolostor helyreállításának ötlete csak jóval később, a 18. század közepe előtt merült fel. A templom építésére e helyreállítási munka kezdeteként tekintettek. 1747-ben el is kezdődött a kivitelezés egy ismeretlen építész terve alapján, de 1773-ban, amikor II. József elkobozta a jezsuitáktól a területet és a hozzá tartozó birtokokat, a templom még nem volt teljesen kész, felszentelésre pedig nem került sor.
Az 1770-es évek végén már építőanyagot bontottak ki belőle, hogy azt más építkezéseken újrahasznosítsák. A tető és padló nélküli templom boltozatai utóbb beszakadtak, sőt, belsejében fák nőttek, és romként állt az 1960-as évekig. A további pusztulást megelőzve ekkor részben helyreállították, boltozatait pedig visszaépítették. Eredetileg a veszprémi múzeum kőtárának szánták, de sokáig csak múzeumi raktárként funkcionált. A 2011–12-es helyreállítása óta kiállító- és koncertterem.
Főhomlokzatának alaprajza hullámzó vonalú, enyhe ívvel kihajló középső résszel. A földszinten pilaszterek keretezik a tört párkánnyal zárt míves kőkaput, ami felett félköríves fülke van. A fülke záradékához karcsú hegedűablak csatlakozik, megnyitva a homlokzatot. Valószínű, hogy az ismeretlen eredeti terv középső homlokzati toronnyal is számolt, a homlokzat arányai ugyanis azzal lennének teljesek. Eredetileg talán fatornya épült, amelyre egy forrás utal. A nyugat felé eső szentélyrésze az ötszög három oldalával záródik. A külső oldalhomlokzatokat pilaszterpárok és közöttük félköríves ablakok tagolják, oldalanként három. A tagozatok laposak, fejezetük párkányszerű. Belül az oldalfalakat erősen kiülő, gazdag fejezettel zárt, karcsú pilaszterpárok szakaszolják, amelyek felett páros hevederívek emelkednek. A hevederek között az 1960-as években igen gondosan újjáépített, ma vakolatlan csehsüveg boltozatok vannak. A bejárat mögötti szakaszba eredetileg karzatot terveztek, amely azonban nem valósult meg, a karzat helyének előkészítése, a kihagyott csatlakozási helyek jól láthatók a falakon. A hajó egyik sarkában üvegpadló alatt kerültek bemutatásra a középkori kolostortemplom régészeti feltárás során napvilágot látott oldalkápolnájának maradványai, és a bejárat előtt, a burkolatban került jelölésre a középkori szentély helye. ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A város nyugati szélén, a Séd-partján, a veszprémvölgyi apácakolostor helyreállított romjai felett, a Romkertben szabadon áll az ún. Jezsuita templom épülete. A közelmúltban felújított templom egyszerű elrendezésű, egyhajós, szokszög záródású szentélye van, ami déli oldalán kis sekrestye bővíti. A barokk stílusú épület szemben a templomok középkorban oly általános keleti tájolásával, nyugatra néz, bejárata a középkori kolostortemplom szentélyének helyén nyílik.
Külső leírás
A főhomlokzatának alaprajza hullámzó vonalú, enyhe ívvel kihajló középső résszel. A földszinten pilaszterek keretezik a tört párkánnyal zárt míves kőkaput, ami felett félköríves fülke van. A fülke záradékához karcsú hegedűablak csatlakozik, megnyitva a homlokzatot. Valószínű, hogy az ismeretlen eredeti terv középső homlokzati toronnyal is számolt, a homlokzat arányai ugyanis azzal lennének teljesek. Eredetileg talán fatornya épült, amelyre egy forrás utal. A nyugat felé eső szentélyrésze az ötsz...Tovább
A főhomlokzatának alaprajza hullámzó vonalú, enyhe ívvel kihajló középső résszel. A földszinten pilaszterek keretezik a tört párkánnyal zárt míves kőkaput, ami felett félköríves fülke van. A fülke záradékához karcsú hegedűablak csatlakozik, megnyitva a homlokzatot. Valószínű, hogy az ismeretlen eredeti terv középső homlokzati toronnyal is számolt, a homlokzat arányai ugyanis azzal lennének teljesek. Eredetileg talán fatornya épült, amelyre egy forrás utal. A nyugat felé eső szentélyrésze az ötszög három oldalával záródik. A külső oldalhomlokzatokat pilaszterpárok és közöttük félköríves ablakok tagolják, oldalanként három. A tagozatok laposak, fejezetük párkányszerű.
...Kevesebbet mutat
Belső leírás
Belül az oldalfalakat erősen kiülő, gazdag fejezettel zárt, karcsú pilaszterpárok szakaszolják, amelyek felett páros hevederívek emelkednek. A hevederek között az 1960-as években igen gondosan újjáépetett, ma vakolatlan csehsüveg boltozatok vannak. A bejárat mögötti szakaszba eredetileg karzatot terveztek, amely azonban nem valósult meg, a karzat helyének előkészítése, a kihagyott csatlakozási helyek jól láthatóak a falakon. A hajó egyik sarkában üvegpadló alatt kerültek bemutatásra a középkori ...Tovább
Belül az oldalfalakat erősen kiülő, gazdag fejezettel zárt, karcsú pilaszterpárok szakaszolják, amelyek felett páros hevederívek emelkednek. A hevederek között az 1960-as években igen gondosan újjáépetett, ma vakolatlan csehsüveg boltozatok vannak. A bejárat mögötti szakaszba eredetileg karzatot terveztek, amely azonban nem valósult meg, a karzat helyének előkészítése, a kihagyott csatlakozási helyek jól láthatóak a falakon. A hajó egyik sarkában üvegpadló alatt kerültek bemutatásra a középkori kolostortemplom régészeti feltárás során napvilágott látott oldalkápolna maradványai, és a bejárat előtt, a burkolatban került jelölésre középkori szentély helye.
...Kevesebbet mutat
Általános állapot
felújított; nem veszélyezetett
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Rómer Flóris: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860.Rhé Gyula: Uj árpádkori templommaradványok Veszprémben. Veszprém, 1930., Zsigmond-kori oklevéltár I. 1387–1399. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest, 1951. 53., Éri István (szerk.): Veszprém megye régészeti topográfiája. Magyarország régészeti topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest, 1969. 51/9a., Ferenc L.Hervay: Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria. Roma, 1984. 193., Georgius Györffy: Diplomata Hungariae Antiquissima I. 1001–1131. Budapest, 1992. 81–85., Juan Cabello–Fülöp András–Koppány András–Máté Zsuzsa: Veszprémvölgyi apácakolostor. In: Tamási Judit (szerk.): Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltakat. A milenniumi műemlékhelyreállítások lexikona. Budapest, 2000. 42–43., Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai. In: Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 41–63., Fülöp András–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998–2002). In: Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 5–40., Veres Lujza, A veszprémvölgyi apácakolostor templomának régészeti ásatása során előkerült falképtöredékek. Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 65–80., Héczey–Markó Ágnes–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatásának legújabb eredményei. In: Archaeológiai Értesítő 140. 2015. 265–281., Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 253–274., Koppány András–Héczey-Markó Ágnes: A veszprémvölgyi apácakolostor egykori templomának romjai és az úgynevezett Jezsuita templom/ András Koppány–Agnes Héczey-Markó: The ruins of the former church of the Veszprémvölgy convent and the so-called Jesuit church. In: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár. Veszprém, 2023.
Írott források
Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae. Buda, 1829–1844. III/1.10–104., V/2. 256–259., V/3. 514–517., VII/1. 362., VIII/2. 190–193., IX/4. 497., IX/. 496–499., Rómer Flóris jegyzetei a templomról. MÉM MDK Budapest, Könyvtár, Rómer-hagyaték XVII. K 41/100., Rómer Flóris vázlatai a templomról, 1860. MÉM MDK Budapest, Könyvtár, Rómer Flóris Jegyzőkönyvei IV/322. 80–81., Fejérpataky Lászó: Kálmán király oklevelei. Értekezések a történettudományok köréből. XV. 1892/5. sz. 195–282., Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Budapest, 1923. 15–16., 507., 2650., MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 39977_jezsuita_regeszet_2000, MEMMDK_I.utem_fototar_Jezsuita templom romjai_4697, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 8095_jezsuita_allagmegovas, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 8098_Veszprém_jezsuita templom, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 40578_Veszpérm_jezsuita_helyreállítás