Veszprém – Jesuit Church

Veszprém – Jezsuita templom
Történeti leírás
Első adat a településről
1000 körül vallis Wesprimiensis, az apácakolostor alapítólevele Kálmán király 1109-es átírásában
Első adat a templomról
1000 körül vallis Wesprimiensis, az apácakolostor alapítólevele Kálmán király 1109-es átírásában
Település birtokosa
Szűz Mária apácakolostor
Protestáns használat
nem
Török utáni templom építése
1747-től
Török utáni templom építtetője
Győri jezsuita rendház
Historical description 1701-1945
The Jesuits obtained the building site of a former monastery here in 1625 and began the construction of a church in 1747. The construction of the church had not been completed when the Jesuit order was dissolved in 1773. The building was never consecrated. Subsequently, the building started to deteriorate, the roof and vaulting collapsed, and trees sprouted inside.
Historical description 1945-
The building was covered with a protective roof in the 1960s. The vaulting was reconstructed and the roof was renovated in the early 2000s. External and internal rehabilitation took place in 2011-12, with the ruined interior conserved by restoration experts. The walls were researched in 2002.
Mai templom adatai
Name
Jesuit church
Other popular names
Jesuit chapel
Location
Veszprém, Veszprémvölgyi utca 68.; hrsz. 6438/4
Level of protection
monument
Heritage ref. number
4697
Heritage ID
10712
Heritage date
1958
Original style
church, chapel; not consecrated
Current defining style
mature Baroque; modern restoration
Mérete
22*9 méter
Position in the church organization
Out of liturgical use
General characteristics
The main façade has an undulating ground plan, and the central axis protrudes with a slight curve. The enclosed stone portal is framed with pilasters and a broken pediment, over which there is a semicircular niche with a narrow violin-shaped window at the top of the niche. The unknown original plan probably included a central tower on the façade, and a wooden tower may have been constructed. The apse on the west terminates in three sides of a pentagon. The external side façades are divided by pa...Read more
The main façade has an undulating ground plan, and the central axis protrudes with a slight curve. The enclosed stone portal is framed with pilasters and a broken pediment, over which there is a semicircular niche with a narrow violin-shaped window at the top of the niche. The unknown original plan probably included a central tower on the façade, and a wooden tower may have been constructed. The apse on the west terminates in three sides of a pentagon. The external side façades are divided by pairs of pilasters with flat surfaces and are cornice-like capitals, and have three semicircular arched windows on each side. The division of the apse with pilasters follows the plan of the pentagon, and the elements are angled on the corners. The nave consists of three bays divided by slender pairs of pilasters with highly protruding composite capitals, above which there are twin transverse arches. The bays are covered with surbased sail vaults. A gallery was planned for the section right behind the entrance but it was not built. Read less
Külső leírás
A főhomlokzatának alaprajza hullámzó vonalú, enyhe ívvel kihajló középső résszel. A földszinten pilaszterek keretezik a tört párkánnyal zárt míves kőkaput, ami felett félköríves fülke van. A fülke záradékához karcsú hegedűablak csatlakozik, megnyitva a homlokzatot. Valószínű, hogy az ismeretlen eredeti terv középső homlokzati toronnyal is számolt, a homlokzat arányai ugyanis azzal lennének teljesek. Eredetileg talán fatornya épült, amelyre egy forrás utal. A nyugat felé eső szentélyrésze az ötsz...Read more
A főhomlokzatának alaprajza hullámzó vonalú, enyhe ívvel kihajló középső résszel. A földszinten pilaszterek keretezik a tört párkánnyal zárt míves kőkaput, ami felett félköríves fülke van. A fülke záradékához karcsú hegedűablak csatlakozik, megnyitva a homlokzatot. Valószínű, hogy az ismeretlen eredeti terv középső homlokzati toronnyal is számolt, a homlokzat arányai ugyanis azzal lennének teljesek. Eredetileg talán fatornya épült, amelyre egy forrás utal. A nyugat felé eső szentélyrésze az ötszög három oldalával záródik. A külső oldalhomlokzatokat pilaszterpárok és közöttük félköríves ablakok tagolják, oldalanként három. A tagozatok laposak, fejezetük párkányszerű. Read less
Belső leírás
Belül az oldalfalakat erősen kiülő, gazdag fejezettel zárt, karcsú pilaszterpárok szakaszolják, amelyek felett páros hevederívek emelkednek. A hevederek között az 1960-as években igen gondosan újjáépetett, ma vakolatlan csehsüveg boltozatok vannak. A bejárat mögötti szakaszba eredetileg karzatot terveztek, amely azonban nem valósult meg, a karzat helyének előkészítése, a kihagyott csatlakozási helyek jól láthatóak a falakon. A hajó egyik sarkában üvegpadló alatt kerültek bemutatásra a középkori ...Read more
Belül az oldalfalakat erősen kiülő, gazdag fejezettel zárt, karcsú pilaszterpárok szakaszolják, amelyek felett páros hevederívek emelkednek. A hevederek között az 1960-as években igen gondosan újjáépetett, ma vakolatlan csehsüveg boltozatok vannak. A bejárat mögötti szakaszba eredetileg karzatot terveztek, amely azonban nem valósult meg, a karzat helyének előkészítése, a kihagyott csatlakozási helyek jól láthatóak a falakon. A hajó egyik sarkában üvegpadló alatt kerültek bemutatásra a középkori kolostortemplom régészeti feltárás során napvilágott látott oldalkápolna maradványai, és a bejárat előtt, a burkolatban került jelölésre középkori szentély helye. Read less
Általános állapot
felújított; nem veszélyezetett
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Rómer Flóris: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860.Rhé Gyula: Uj árpádkori templommaradványok Veszprémben. Veszprém, 1930., Zsigmond-kori oklevéltár I. 1387–1399. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest, 1951. 53., Éri István (szerk.): Veszprém megye régészeti topográfiája. Magyarország régészeti topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest, 1969. 51/9a., Ferenc L.Hervay: Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria. Roma, 1984. 193., Georgius Györffy: Diplomata Hungariae Antiquissima I. 1001–1131. Budapest, 1992. 81–85., Juan Cabello–Fülöp András–Koppány András–Máté Zsuzsa: Veszprémvölgyi apácakolostor. In: Tamási Judit (szerk.): Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltakat. A milenniumi műemlékhelyreállítások lexikona. Budapest, 2000. 42–43., Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai. In: Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 41–63., Fülöp András–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998–2002). In: Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 5–40., Veres Lujza, A veszprémvölgyi apácakolostor templomának régészeti ásatása során előkerült falképtöredékek. Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 65–80., Héczey–Markó Ágnes–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatásának legújabb eredményei. In: Archaeológiai Értesítő 140. 2015. 265–281., Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 253–274., Koppány András–Héczey-Markó Ágnes: A veszprémvölgyi apácakolostor egykori templomának romjai és az úgynevezett Jezsuita templom/ András Koppány–Agnes Héczey-Markó: The ruins of the former church of the Veszprémvölgy convent and the so-called Jesuit church. In: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár. Veszprém, 2023.
Írott források
Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae. Buda, 1829–1844. III/1.10–104., V/2. 256–259., V/3. 514–517., VII/1. 362., VIII/2. 190–193., IX/4. 497., IX/. 496–499., Rómer Flóris jegyzetei a templomról. MÉM MDK Budapest, Könyvtár, Rómer-hagyaték XVII. K 41/100., Rómer Flóris vázlatai a templomról, 1860. MÉM MDK Budapest, Könyvtár, Rómer Flóris Jegyzőkönyvei IV/322. 80–81., Fejérpataky Lászó: Kálmán király oklevelei. Értekezések a történettudományok köréből. XV. 1892/5. sz. 195–282., Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Budapest, 1923. 15–16., 507., 2650., MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 39977_jezsuita_regeszet_2000, MEMMDK_I.utem_fototar_Jezsuita templom romjai_4697, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 8095_jezsuita_allagmegovas, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 8098_Veszprém_jezsuita templom, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 40578_Veszpérm_jezsuita_helyreállítás

Parishes

Settlements

Settlement
Veszprém
Templomadatbázis