Történet (1975-ös sematizmus szerint)
”Szent György kápolna alapfalai a székesegyház mellett. X—XI. sz.-i. M.”
Leírás
A székesegyház és a volt Nagyszeminárium épülete között található a középkori Veszprém egyik legrégebbi épületmaradványa, a hajdani Szent György-kápolna. Falait az 1950-es évek régészeti feltárásaiból ismerjük. Mivel a kápolna padlószintje sokkal a mai terepszint alatt volt, a műemléki helyreállítás során is ezt mutatták be, és ma lépcsőkön kell lemennünk erre a szintre. A kápolnához tartozó kőfaragványok közül azokat, amelyeknek tudták a helyét, megpróbálták a romkonzerválás keretében visszahel...Tovább
A székesegyház és a volt Nagyszeminárium épülete között található a középkori Veszprém egyik legrégebbi épületmaradványa, a hajdani Szent György-kápolna. Falait az 1950-es évek régészeti feltárásaiból ismerjük. Mivel a kápolna padlószintje sokkal a mai terepszint alatt volt, a műemléki helyreállítás során is ezt mutatták be, és ma lépcsőkön kell lemennünk erre a szintre. A kápolnához tartozó kőfaragványok közül azokat, amelyeknek tudták a helyét, megpróbálták a romkonzerválás keretében visszahelyezni. Mivel számos elemnek az eredeti magasságát nem ismerjük, ennek jelzésére tégla ráfalazást alkalmaztak. A romok és a többi, kiállításra került kőfaragvány védelme érdekében 1960 táján egy modern beton védőtetőt építettek a terület fölé.
A Szent György-kápolna legkorábbi épülete csak erősen visszabontott állapotban maradt meg. Kör alaprajza volt (a körtemplomokat latin eredetű szóval rotundának is hívjuk), félköríves szentélyének is megmaradt egy kis részlete; ezek a mai padlószinten láthatók. Ez lehetett az a templom, amelyben a Szent Imréről szóló legenda szerint a herceg szüzességi fogadalmát letette. A korai kápolna talán már a 10. században, legkésőbb 1000 táján épülhetett.
A ma ismert, magasabban felmenő falakkal megmaradt kápolna – a korábbi kápolna elbontásával – a 13. század második negyedében épülhetett. Ennek hajója már sokszögzáródású volt (ezekre is használjuk a rotunda kifejezést). Az építtető valószínűleg Bertalan veszprémi püspök (1226–1244) lehetett.
Ennek bejárata bejárat a nyugati oldalon tagolt, bélletes kapu volt, hengeres bélletelemekkel. A küszöbkövön egy rövidített feliratot találunk: IN LIMI[n]E NO[n] SEDETO azaz „A küszöbre ne üljetek!” A középkor későbbi időszakában jelentős búcsújáró helyként is ismert, és káptalani gyűléseket is tartottak benne. 1470 körül Vetési Albert püspök – Mátyás király diplomatája – felújíttatta a kápolnát. A délre eső bejáratot valószínűleg csak ekkor, a 15. század végén nyitották, a kis kőtárban bemutatott, részben rekonstruált, címerdíszes későgótikus timpanon ehhez tartozhatott. A püspök ide temetkezett. A hajó közepén feltárt sírgödör fölött látható Vetési Albert töredékekből rekonstruált sírköve. A sírfedlap a ravatalon fekvő, püspöki ornátust viselő elhunytat ábrázolja, alul a címerek és feliratos tábla teszi egyértelművé az azonosítást. A kőfaragványon a szakállas arc nagyobb része sajnos megsemmisült.
A kápolna előtt áll Szent Imre szobra, Erdey (Erdei) Dezső 1940-ben készült bronz szobra. Az ifjú, glóriás alak páncélinget fejét borító csuklyával és köpenyt visel, a bűnt megtestesítő oroszlánon tapos, baljában vitézi kardja, jobbjában a szüzességet jelképező liliom. 2007-ben a szobrot megtisztították, feliratos emléktáblával látták el, illetve egy idézettel, mely Szent István király fiához, Imre herceghez írt intelmeiből származik: „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Géza fejedelem és Szent István domborműve, – Kő Pál 1988-as alkotása – a Szemináriumnak a kápolna előkertjére néző déli falán látható. ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A székesegyház északii oldala mellett lévő magas, vasbeton védőépület belsejében található keletelt apszisos körtemplom helyén emelt, a székesegyházzal párhuzamosra tájolt nyolcszög alaprajzú és félköríves szentélyű, kápolna kiegészített maradványai.
Külső leírás
A kívül-belül kváderes falú épület külső falsarkait háromnegyed oszlopokból álló, összekapcsolt lábazatú, hármas támkötegek tagolták. A kápolnát gótizáló formákat mutató bordás boltozat fedte. A falak mentén körben ülőpadka húzódott. A padkáról a falszögletekben háromnegyedoszlopok indultak. Az oszlopok lábazatát levelekkel díszítették. Az egykori kifestésből vörös színnyomok tanúskodnak. Vetési Albert püspök (1458-1486) megújíttatta. A felújítás során új, késő gótikus kaput készítettek az épüle...Tovább
A kívül-belül kváderes falú épület külső falsarkait háromnegyed oszlopokból álló, összekapcsolt lábazatú, hármas támkötegek tagolták. A kápolnát gótizáló formákat mutató bordás boltozat fedte. A falak mentén körben ülőpadka húzódott. A padkáról a falszögletekben háromnegyedoszlopok indultak. Az oszlopok lábazatát levelekkel díszítették. Az egykori kifestésből vörös színnyomok tanúskodnak. Vetési Albert püspök (1458-1486) megújíttatta. A felújítás során új, késő gótikus kaput készítettek az épület nyugati oldalán. A Vetési-féle kapuból a küszöbkő eredeti helyzetében maradt meg. A béllet pálcatagjainak kannelúrás lábazata van. A kapu vörösmárvány timpanonjának töredékei rekonstrukcióban láthatók, középen a püspök címerével (ma elbontva). A Johannes de Wiil (Újhelyi János) segesdi főesperes által készíttetett vörösmárványból faragott, alakos reneszánsz sírköve a kápolna közepén volt, ma elbontva. A kápolna burkolatában kővel rakták ki a korábbi épület törtkő falazatának nyomvonalát. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
Felújítás alatt
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Csete Antal: Szent György vértanú fejereklyéje. Magyar Sion 1. 1863. 892–893.
Ádám Iván: A veszprémi székesegyház. lenyomat a „Veszprémi Hírlap” 1907–1912. évi közleményeiből. Veszprém, 1912. 53, 491.
Lukcsics Pál–Ffeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. 43–44., 51–52. 54. 123.
Gutheil Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei. In: Dunántúli Szemle 7. 1940. 119–134.
Kumorovitz L. Bernát (összeáll.): Veszprémi regeszták (1301– 1387). A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953. 436. sz.
Gutheil Jenő–H. Gyürky Katalin–Erdei Ferenc–Koppány Tibor: A veszprémi Szent György egyház és konzerválása. In: Műemlékvédelem 1960. 3. 136–143.
H. Gyürky, Katalin: Die St. Georg-kapelle in der Burg von Veszprém. In: Acta Archaeologica Hungarica XV. 1963. 341–408.
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai. Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése I. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. 1963. 115–141. 1963. 130–134. Függelék 63. sz
Erdei Ferenc–Koppány Tibor: A veszprémi Szent György kápolna romjainak állagvédelme. Budapest, 1964.
Tóth Sándor: Veszprémi középkori sírkőtöredékek. A Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. 1964. 167–183. 173–174. 46. jegyzet.
Tóth Sándor: XIII. századi építőműhely Veszprémben. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. 1967. 163–182. 169–170.
Magyarország régészeti topográfiája 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. A Veszprémi járás. Éri István (szerk.) Budapest, 1969. 51/1a és 52. kép.
Tóth Sándor: Régészet, műemlékvédelem, történelem. In: Építés-, Építészettudomány V. 1974. 617–630. 620. 134–135. ábra.
Éry Kinga–Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Székesegyház. In: Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 29. 1976.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 1.Veszprém, 1979. 49, 59, 76–77.
Györffy György: István király és műve. Budapest, 1983. 182–183., 266., 276.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuchin u. 18. In: Régészeti Füzetek I. Ser. 36. 1983. 128–129.
Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. In: Ars Hungarica 12. 1984/2. 183–234. 183–186.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuhin u. 18. In: Régészeti Füzetek I. 37. 1984. 132.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuhin u. 33–35. Püspöki székesegyház. In: Régészeti Füzetek I. 38. 1985. 127.
Kralovánszky Alán: Veszprém–Vár, Tolbuhin út 35-37. előtti úttest. In: Régészeti Füzetek I. 39. 1986. 118.
Kralovánszky Alán: Veszprém középkori topográfiája. In: Uherkovich Ákos (szerk.): Régészet és várostörténet. Tudományos konferencia. Pécs, 1989. 107–111.
Kralovánszky, Alán: The Settlement History of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. In: László Gerevich (ed.): Towns in Medieval Hungary. Budapest, 1990. 51–95.
Diplomata Hungaria antiquissima I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini 1992. 39–41.
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–1994. 327–345. 29. jegyzet.
Bogyay Tamás: A Karoling-kori Veszprém problémája. In: V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprém kora-középkori emlékei. Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994. 6–15.
Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere. In: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. 5–52.
Solymosi László: Veszprém korai történetének néhány kérdése. In: Kredics László (szerk.): Válaszúton. Pogányság-kereszténység, Kelet-Nyugat. Konferencia a X-XI. század kérdéseiről. Veszprém, 2000. 129–157. 131–132.
Veszprémy, László: Königin Gisela von Ungarn. In: Alfred Wieczorek–Hans–Martin Hinz (herausg.): Europas Mitte im 1000. Band 2. Stuttgart, 2000. 608–612.
Ivicsics Péter: Műemlékfelújítások és -helyreállítások 2000-ben. In: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. 167–192. 191.
Ádám Iván: A veszprémi székesegyház a barokk korban I-II. köt. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): Centenáriumi album a veszprémi székesegyház újjáépítésének százéves évfordulójára. Veszprém, 2010. 19–23.
Karlinszky Balázs: Ami a középkori veszprémi székesegyház oltárairól tudható – titulusaik, oltáigazgatóik és elhelyezkedésük. In: Egyháztörténeti Szemle 2018/3. 69–103. 169, 172–174.
Buzás Gergely: Magyarország korai székesegyházairól. In: Szőcs Péter Levente (szerk.): Archterctura religioasâ din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben. Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania VI. Satu Mare/Szatmárnémeti, 2020. 7–38. 9–10.
Lantos Edit: A Szent György-kápolna védőépülete. In: Veszprémi Szemle 2020/2. 88–102.
Fülöp András: Régészeti adatok a a veszprémi székesegyház és Szent György-kápolna korai időszakához. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis” A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 275–295.
Hegyi Dóra–Kékesi Márk–Kristóf Virág–Szoboszlay Gergely: A veszprémi Szent György-kápolna környezetében végzett 2022. évi feltárás első eredményei. In: Magyar Régészet 11. 2022. 2. sz. 37–46. https://doi.org/10.36245/mr.2022.2.5 (a letöltés dátuma: 2022. 10. 25.)
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Opitz Historiae Artium 3. Budapest, 2021. 598–599.
Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város építészeti topográfiája. MÉM MDK topográfiák 1. Budapest, 2022. 60–62.,Fülöp A.: Szent György-kápolna. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 55-64.
Ádám Iván: A veszprémi székesegyház. lenyomat a „Veszprémi Hírlap” 1907–1912. évi közleményeiből. Veszprém, 1912. 53, 491.
Lukcsics Pál–Ffeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. 43–44., 51–52. 54. 123.
Gutheil Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei. In: Dunántúli Szemle 7. 1940. 119–134.
Kumorovitz L. Bernát (összeáll.): Veszprémi regeszták (1301– 1387). A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953. 436. sz.
Gutheil Jenő–H. Gyürky Katalin–Erdei Ferenc–Koppány Tibor: A veszprémi Szent György egyház és konzerválása. In: Műemlékvédelem 1960. 3. 136–143.
H. Gyürky, Katalin: Die St. Georg-kapelle in der Burg von Veszprém. In: Acta Archaeologica Hungarica XV. 1963. 341–408.
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai. Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése I. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. 1963. 115–141. 1963. 130–134. Függelék 63. sz
Erdei Ferenc–Koppány Tibor: A veszprémi Szent György kápolna romjainak állagvédelme. Budapest, 1964.
Tóth Sándor: Veszprémi középkori sírkőtöredékek. A Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. 1964. 167–183. 173–174. 46. jegyzet.
Tóth Sándor: XIII. századi építőműhely Veszprémben. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. 1967. 163–182. 169–170.
Magyarország régészeti topográfiája 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. A Veszprémi járás. Éri István (szerk.) Budapest, 1969. 51/1a és 52. kép.
Tóth Sándor: Régészet, műemlékvédelem, történelem. In: Építés-, Építészettudomány V. 1974. 617–630. 620. 134–135. ábra.
Éry Kinga–Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Székesegyház. In: Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 29. 1976.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 1.Veszprém, 1979. 49, 59, 76–77.
Györffy György: István király és műve. Budapest, 1983. 182–183., 266., 276.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuchin u. 18. In: Régészeti Füzetek I. Ser. 36. 1983. 128–129.
Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. In: Ars Hungarica 12. 1984/2. 183–234. 183–186.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuhin u. 18. In: Régészeti Füzetek I. 37. 1984. 132.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuhin u. 33–35. Püspöki székesegyház. In: Régészeti Füzetek I. 38. 1985. 127.
Kralovánszky Alán: Veszprém–Vár, Tolbuhin út 35-37. előtti úttest. In: Régészeti Füzetek I. 39. 1986. 118.
Kralovánszky Alán: Veszprém középkori topográfiája. In: Uherkovich Ákos (szerk.): Régészet és várostörténet. Tudományos konferencia. Pécs, 1989. 107–111.
Kralovánszky, Alán: The Settlement History of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. In: László Gerevich (ed.): Towns in Medieval Hungary. Budapest, 1990. 51–95.
Diplomata Hungaria antiquissima I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini 1992. 39–41.
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–1994. 327–345. 29. jegyzet.
Bogyay Tamás: A Karoling-kori Veszprém problémája. In: V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprém kora-középkori emlékei. Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994. 6–15.
Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere. In: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. 5–52.
Solymosi László: Veszprém korai történetének néhány kérdése. In: Kredics László (szerk.): Válaszúton. Pogányság-kereszténység, Kelet-Nyugat. Konferencia a X-XI. század kérdéseiről. Veszprém, 2000. 129–157. 131–132.
Veszprémy, László: Königin Gisela von Ungarn. In: Alfred Wieczorek–Hans–Martin Hinz (herausg.): Europas Mitte im 1000. Band 2. Stuttgart, 2000. 608–612.
Ivicsics Péter: Műemlékfelújítások és -helyreállítások 2000-ben. In: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. 167–192. 191.
Ádám Iván: A veszprémi székesegyház a barokk korban I-II. köt. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): Centenáriumi album a veszprémi székesegyház újjáépítésének százéves évfordulójára. Veszprém, 2010. 19–23.
Karlinszky Balázs: Ami a középkori veszprémi székesegyház oltárairól tudható – titulusaik, oltáigazgatóik és elhelyezkedésük. In: Egyháztörténeti Szemle 2018/3. 69–103. 169, 172–174.
Buzás Gergely: Magyarország korai székesegyházairól. In: Szőcs Péter Levente (szerk.): Archterctura religioasâ din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben. Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania VI. Satu Mare/Szatmárnémeti, 2020. 7–38. 9–10.
Lantos Edit: A Szent György-kápolna védőépülete. In: Veszprémi Szemle 2020/2. 88–102.
Fülöp András: Régészeti adatok a a veszprémi székesegyház és Szent György-kápolna korai időszakához. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis” A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 275–295.
Hegyi Dóra–Kékesi Márk–Kristóf Virág–Szoboszlay Gergely: A veszprémi Szent György-kápolna környezetében végzett 2022. évi feltárás első eredményei. In: Magyar Régészet 11. 2022. 2. sz. 37–46. https://doi.org/10.36245/mr.2022.2.5 (a letöltés dátuma: 2022. 10. 25.)
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Opitz Historiae Artium 3. Budapest, 2021. 598–599.
Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város építészeti topográfiája. MÉM MDK topográfiák 1. Budapest, 2022. 60–62.,Fülöp A.: Szent György-kápolna. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 55-64.
