Veszprém – Szent György-kápolna

Veszprém – Szent György-kápolna
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
”Szent György kápolna alapfalai a székesegyház mellett. X—XI. sz.-i. M.”
Leírás
A székesegyház és a volt Nagyszeminárium épülete között található a középkori Veszprém egyik legrégebbi épületmaradványa, a hajdani Szent György-kápolna. Falait az 1950-es évek régészeti feltárásaiból ismerjük. Mivel a kápolna padlószintje sokkal a mai terepszint alatt volt, a műemléki helyreállítás során is ezt mutatták be, és ma lépcsőkön kell lemennünk erre a szintre. A kápolnához tartozó kőfaragványok közül azokat, amelyeknek tudták a helyét, megpróbálták a romkonzerválás keretében visszahel...Tovább
A székesegyház és a volt Nagyszeminárium épülete között található a középkori Veszprém egyik legrégebbi épületmaradványa, a hajdani Szent György-kápolna. Falait az 1950-es évek régészeti feltárásaiból ismerjük. Mivel a kápolna padlószintje sokkal a mai terepszint alatt volt, a műemléki helyreállítás során is ezt mutatták be, és ma lépcsőkön kell lemennünk erre a szintre. A kápolnához tartozó kőfaragványok közül azokat, amelyeknek tudták a helyét, megpróbálták a romkonzerválás keretében visszahelyezni. Mivel számos elemnek az eredeti magasságát nem ismerjük, ennek jelzésére tégla ráfalazást alkalmaztak. A romok és a többi, kiállításra került kőfaragvány védelme érdekében 1960 táján egy modern beton védőtetőt építettek a terület fölé. A Szent György-kápolna legkorábbi épülete csak erősen visszabontott állapotban maradt meg. Kör alaprajza volt (a körtemplomokat latin eredetű szóval rotundának is hívjuk), félköríves szentélyének is megmaradt egy kis részlete; ezek a mai padlószinten láthatók. Ez lehetett az a templom, amelyben a Szent Imréről szóló legenda szerint a herceg szüzességi fogadalmát letette. A korai kápolna talán már a 10. században, legkésőbb 1000 táján épülhetett. A ma ismert, magasabban felmenő falakkal megmaradt kápolna – a korábbi kápolna elbontásával – a 13. század második negyedében épülhetett. Ennek hajója már sokszögzáródású volt (ezekre is használjuk a rotunda kifejezést). Az építtető valószínűleg Bertalan veszprémi püspök (1226–1244) lehetett. Ennek bejárata bejárat a nyugati oldalon tagolt, bélletes kapu volt, hengeres bélletelemekkel. A küszöbkövön egy rövidített feliratot találunk: IN LIMI[n]E NO[n] SEDETO azaz „A küszöbre ne üljetek!” A középkor későbbi időszakában jelentős búcsújáró helyként is ismert, és káptalani gyűléseket is tartottak benne. 1470 körül Vetési Albert püspök – Mátyás király diplomatája – felújíttatta a kápolnát. A délre eső bejáratot valószínűleg csak ekkor, a 15. század végén nyitották, a kis kőtárban bemutatott, részben rekonstruált, címerdíszes későgótikus timpanon ehhez tartozhatott. A püspök ide temetkezett. A hajó közepén feltárt sírgödör fölött látható Vetési Albert töredékekből rekonstruált sírköve. A sírfedlap a ravatalon fekvő, püspöki ornátust viselő elhunytat ábrázolja, alul a címerek és feliratos tábla teszi egyértelművé az azonosítást. A kőfaragványon a szakállas arc nagyobb része sajnos megsemmisült. A kápolna előtt áll Szent Imre szobra, Erdey (Erdei) Dezső 1940-ben készült bronz szobra. Az ifjú, glóriás alak páncélinget fejét borító csuklyával és köpenyt visel, a bűnt megtestesítő oroszlánon tapos, baljában vitézi kardja, jobbjában a szüzességet jelképező liliom. 2007-ben a szobrot megtisztították, feliratos emléktáblával látták el, illetve egy idézettel, mely Szent István király fiához, Imre herceghez írt intelmeiből származik: „Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség. Géza fejedelem és Szent István domborműve, – Kő Pál 1988-as alkotása – a Szemináriumnak a kápolna előkertjére néző déli falán látható. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
10. századi eredetű, a 13. század második negyedében épült.
16-17. századi történet
A 16. század közepétől nagyrészt használaton kívül állt, a 17. században egy lakóház épült hozzá., majd elpusztult.
Történeti leírás 1701-1945
A nagyszeminárium építésekor falai, faragványai előkerülhettek. A romok azonosítása a Szt. György-kápolnával már ekkor felmerülhetett.
Történeti leírás 1945-
1957-ben előbb Hungler József, majd szakszerű keretek között H. Gyürky Katalin folytatott régészeti feltárást. A romok műemléki bemutatására sor került (Koppány Tibor tervei alapján), fölöttük vasbeton védőtető létesült (Erdei Ferenc, 1959–60). A kőtöredékek rekonstruktív bemutatása Szakál Ernő munkája. A terület további rendezésére a székesegyház felől 1974-ben került sor.
Mai templom adatai
Megnevezés
ruin
Elhelyezkedés
Veszprém, Vár utca; hrsz. 296.
Térkép
Védelem mértéke
kiemelten védett műemlék, védett régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
4733
Védelem azonosítója
10683, 9736, 9648
Eredeti jelleg
kápolna
Mai meghatározó korstílusa
preromanika, gótikus
Egyházigazgatási beosztás
liturgikus használaton kívül
Általános jellemzők
Modern védőtető alatt a Szt. György-kápolna romjai, feltehetően a 10. századból. Első periódusából félköríves szentélyzáródása és kör alaprajzú hajója, néhány kősornyi felmenő fala és téglapadlója került elő. A második, gótikus periódus, eltérő tájolással és oktagonális alaprajzú hajóval feltehetően Bertalan veszprémi püspök idejéből való. Helyenként a lábazat magasságáig fennmaradtak a falai, egy esetben eredeti helyzetében belső, festett faloszlop-lábazata is előkerült az ásatáson. A belső bol...Tovább
Modern védőtető alatt a Szt. György-kápolna romjai, feltehetően a 10. századból. Első periódusából félköríves szentélyzáródása és kör alaprajzú hajója, néhány kősornyi felmenő fala és téglapadlója került elő. A második, gótikus periódus, eltérő tájolással és oktagonális alaprajzú hajóval feltehetően Bertalan veszprémi püspök idejéből való. Helyenként a lábazat magasságáig fennmaradtak a falai, egy esetben eredeti helyzetében belső, festett faloszlop-lábazata is előkerült az ásatáson. A belső boltozáshoz tartozó bimbós oszlopfők anasylosis módszerével kerültek bemutatásra. A szentély két fokból álló lépcsője is látható. A 15. század végén Vetési Albert püspök felújíttatta a kápolnát, ekkor készülhetett a címerével díszített, a töredékeiben előkerült kaputimpanon, a nyugati bejárat átépítésével. A püspök sírhelye feltárásra került, vörösmárvány síremlékét, mely a halála után évekkel, a 16. század elején készült, töredékeiből rekonstruálták. A nyugati kapu küszöbére szintén a reneszánsz időszakban véshették a feliratot: IN LIMI(N)E NO(N) SEDETO („A küszöbre ne üljetek!”) Délnyugati irányból utólag nyitottak egy másik ajtót is. A 17. században lakóház épült hozzá, kétséges, hogy meddig használták szakrális célra, mielőtt teljesen elpusztult a 17–18. században. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Templomadatbázis