General characteristics
The ruins of the Chapel of St. George, which are presumably from the 10th century, lie under a modern protective roof. Its semicircular apse, circular nave, a few rows of stones from the walls, and the brick floor have been discovered from its first period. The second, Gothic period is presumably from the time of the Veszprém bishop Bartholomew, and it has a different orientation and an octagonal nave. In some places, the walls remained up to the plinth height, and in one instance, the painted b...Read more
The ruins of the Chapel of St. George, which are presumably from the 10th century, lie under a modern protective roof. Its semicircular apse, circular nave, a few rows of stones from the walls, and the brick floor have been discovered from its first period. The second, Gothic period is presumably from the time of the Veszprém bishop Bartholomew, and it has a different orientation and an octagonal nave. In some places, the walls remained up to the plinth height, and in one instance, the painted base of an interior, wooden column was discovered in its original position during the excavation. The floral bud capitals of the interior vaulting are displayed through the method of anastylosis. The two-step stair of the apse is also visible. The bishop Albert Vetési renovated the chapel at the end of the 15th century, and the fragments that were discovered of the portal’s tympanum decorated with his coat of arms may have been constructed at this time when the western entrance was remodeled. The tomb of the bishop has been studied, and his red marble tombstone made in the early 16th century, years after his death, was reconstructed from its fragments. The inscription, “IN LIMI(N)E NO(N) SEDETO” (“Do not sit on the threshold”) may also have been carved on the threshold of the western portal in the Renaissance period. Another doorway was constructed on the southwestern side later. A dwelling house was added onto the building in the 17th century. It is unknown how long it was used for sacred purposes before it fell completely into ruin in the 17th-18th centuries.
Read less
Külső leírás
A kívül-belül kváderes falú épület külső falsarkait háromnegyed oszlopokból álló, összekapcsolt lábazatú, hármas támkötegek tagolták. A kápolnát gótizáló formákat mutató bordás boltozat fedte. A falak mentén körben ülőpadka húzódott. A padkáról a falszögletekben háromnegyedoszlopok indultak. Az oszlopok lábazatát levelekkel díszítették. Az egykori kifestésből vörös színnyomok tanúskodnak. Vetési Albert püspök (1458-1486) megújíttatta. A felújítás során új, késő gótikus kaput készítettek az épüle...Read more
A kívül-belül kváderes falú épület külső falsarkait háromnegyed oszlopokból álló, összekapcsolt lábazatú, hármas támkötegek tagolták. A kápolnát gótizáló formákat mutató bordás boltozat fedte. A falak mentén körben ülőpadka húzódott. A padkáról a falszögletekben háromnegyedoszlopok indultak. Az oszlopok lábazatát levelekkel díszítették. Az egykori kifestésből vörös színnyomok tanúskodnak. Vetési Albert püspök (1458-1486) megújíttatta. A felújítás során új, késő gótikus kaput készítettek az épület nyugati oldalán. A Vetési-féle kapuból a küszöbkő eredeti helyzetében maradt meg. A béllet pálcatagjainak kannelúrás lábazata van. A kapu vörösmárvány timpanonjának töredékei rekonstrukcióban láthatók, középen a püspök címerével (ma elbontva). A Johannes de Wiil (Újhelyi János) segesdi főesperes által készíttetett vörösmárványból faragott, alakos reneszánsz sírköve a kápolna közepén volt, ma elbontva. A kápolna burkolatában kővel rakták ki a korábbi épület törtkő falazatának nyomvonalát. Read less
Általános állapot
Felújítás alatt
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Csete Antal: Szent György vértanú fejereklyéje. Magyar Sion 1. 1863. 892–893.
Ádám Iván: A veszprémi székesegyház. lenyomat a „Veszprémi Hírlap” 1907–1912. évi közleményeiből. Veszprém, 1912. 53, 491.
Lukcsics Pál–Ffeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. 43–44., 51–52. 54. 123.
Gutheil Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei. In: Dunántúli Szemle 7. 1940. 119–134.
Kumorovitz L. Bernát (összeáll.): Veszprémi regeszták (1301– 1387). A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953. 436. sz.
Gutheil Jenő–H. Gyürky Katalin–Erdei Ferenc–Koppány Tibor: A veszprémi Szent György egyház és konzerválása. In: Műemlékvédelem 1960. 3. 136–143.
H. Gyürky, Katalin: Die St. Georg-kapelle in der Burg von Veszprém. In: Acta Archaeologica Hungarica XV. 1963. 341–408.
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai. Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése I. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. 1963. 115–141. 1963. 130–134. Függelék 63. sz
Erdei Ferenc–Koppány Tibor: A veszprémi Szent György kápolna romjainak állagvédelme. Budapest, 1964.
Tóth Sándor: Veszprémi középkori sírkőtöredékek. A Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. 1964. 167–183. 173–174. 46. jegyzet.
Tóth Sándor: XIII. századi építőműhely Veszprémben. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. 1967. 163–182. 169–170.
Magyarország régészeti topográfiája 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. A Veszprémi járás. Éri István (szerk.) Budapest, 1969. 51/1a és 52. kép.
Tóth Sándor: Régészet, műemlékvédelem, történelem. In: Építés-, Építészettudomány V. 1974. 617–630. 620. 134–135. ábra.
Éry Kinga–Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Székesegyház. In: Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 29. 1976.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 1.Veszprém, 1979. 49, 59, 76–77.
Györffy György: István király és műve. Budapest, 1983. 182–183., 266., 276.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuchin u. 18. In: Régészeti Füzetek I. Ser. 36. 1983. 128–129.
Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. In: Ars Hungarica 12. 1984/2. 183–234. 183–186.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuhin u. 18. In: Régészeti Füzetek I. 37. 1984. 132.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuhin u. 33–35. Püspöki székesegyház. In: Régészeti Füzetek I. 38. 1985. 127.
Kralovánszky Alán: Veszprém–Vár, Tolbuhin út 35-37. előtti úttest. In: Régészeti Füzetek I. 39. 1986. 118.
Kralovánszky Alán: Veszprém középkori topográfiája. In: Uherkovich Ákos (szerk.): Régészet és várostörténet. Tudományos konferencia. Pécs, 1989. 107–111.
Kralovánszky, Alán: The Settlement History of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. In: László Gerevich (ed.): Towns in Medieval Hungary. Budapest, 1990. 51–95.
Diplomata Hungaria antiquissima I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini 1992. 39–41.
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–1994. 327–345. 29. jegyzet.
Bogyay Tamás: A Karoling-kori Veszprém problémája. In: V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprém kora-középkori emlékei. Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994. 6–15.
Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere. In: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. 5–52.
Solymosi László: Veszprém korai történetének néhány kérdése. In: Kredics László (szerk.): Válaszúton. Pogányság-kereszténység, Kelet-Nyugat. Konferencia a X-XI. század kérdéseiről. Veszprém, 2000. 129–157. 131–132.
Veszprémy, László: Königin Gisela von Ungarn. In: Alfred Wieczorek–Hans–Martin Hinz (herausg.): Europas Mitte im 1000. Band 2. Stuttgart, 2000. 608–612.
Ivicsics Péter: Műemlékfelújítások és -helyreállítások 2000-ben. In: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. 167–192. 191.
Ádám Iván: A veszprémi székesegyház a barokk korban I-II. köt. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): Centenáriumi album a veszprémi székesegyház újjáépítésének százéves évfordulójára. Veszprém, 2010. 19–23.
Karlinszky Balázs: Ami a középkori veszprémi székesegyház oltárairól tudható – titulusaik, oltáigazgatóik és elhelyezkedésük. In: Egyháztörténeti Szemle 2018/3. 69–103. 169, 172–174.
Buzás Gergely: Magyarország korai székesegyházairól. In: Szőcs Péter Levente (szerk.): Archterctura religioasâ din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben. Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania VI. Satu Mare/Szatmárnémeti, 2020. 7–38. 9–10.
Lantos Edit: A Szent György-kápolna védőépülete. In: Veszprémi Szemle 2020/2. 88–102.
Fülöp András: Régészeti adatok a a veszprémi székesegyház és Szent György-kápolna korai időszakához. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis” A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 275–295.
Hegyi Dóra–Kékesi Márk–Kristóf Virág–Szoboszlay Gergely: A veszprémi Szent György-kápolna környezetében végzett 2022. évi feltárás első eredményei. In: Magyar Régészet 11. 2022. 2. sz. 37–46. https://doi.org/10.36245/mr.2022.2.5 (a letöltés dátuma: 2022. 10. 25.)
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Opitz Historiae Artium 3. Budapest, 2021. 598–599.
Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város építészeti topográfiája. MÉM MDK topográfiák 1. Budapest, 2022. 60–62.,Fülöp A.: Szent György-kápolna. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 55-64.
Ádám Iván: A veszprémi székesegyház. lenyomat a „Veszprémi Hírlap” 1907–1912. évi közleményeiből. Veszprém, 1912. 53, 491.
Lukcsics Pál–Ffeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933. 43–44., 51–52. 54. 123.
Gutheil Jenő: Mátyás korának veszprémi emlékei. In: Dunántúli Szemle 7. 1940. 119–134.
Kumorovitz L. Bernát (összeáll.): Veszprémi regeszták (1301– 1387). A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953. 436. sz.
Gutheil Jenő–H. Gyürky Katalin–Erdei Ferenc–Koppány Tibor: A veszprémi Szent György egyház és konzerválása. In: Műemlékvédelem 1960. 3. 136–143.
H. Gyürky, Katalin: Die St. Georg-kapelle in der Burg von Veszprém. In: Acta Archaeologica Hungarica XV. 1963. 341–408.
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai. Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése I. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. 1963. 115–141. 1963. 130–134. Függelék 63. sz
Erdei Ferenc–Koppány Tibor: A veszprémi Szent György kápolna romjainak állagvédelme. Budapest, 1964.
Tóth Sándor: Veszprémi középkori sírkőtöredékek. A Bakonyi Múzeum kőtárának ismertetése II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 2. 1964. 167–183. 173–174. 46. jegyzet.
Tóth Sándor: XIII. századi építőműhely Veszprémben. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. 1967. 163–182. 169–170.
Magyarország régészeti topográfiája 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. A Veszprémi járás. Éri István (szerk.) Budapest, 1969. 51/1a és 52. kép.
Tóth Sándor: Régészet, műemlékvédelem, történelem. In: Építés-, Építészettudomány V. 1974. 617–630. 620. 134–135. ábra.
Éry Kinga–Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Székesegyház. In: Régészeti Füzetek I. Ser. I. No. 29. 1976.
Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 1.Veszprém, 1979. 49, 59, 76–77.
Györffy György: István király és műve. Budapest, 1983. 182–183., 266., 276.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuchin u. 18. In: Régészeti Füzetek I. Ser. 36. 1983. 128–129.
Koppány Tibor: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. In: Ars Hungarica 12. 1984/2. 183–234. 183–186.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuhin u. 18. In: Régészeti Füzetek I. 37. 1984. 132.
Kralovánszky Alán: Veszprém, Vár, Tolbuhin u. 33–35. Püspöki székesegyház. In: Régészeti Füzetek I. 38. 1985. 127.
Kralovánszky Alán: Veszprém–Vár, Tolbuhin út 35-37. előtti úttest. In: Régészeti Füzetek I. 39. 1986. 118.
Kralovánszky Alán: Veszprém középkori topográfiája. In: Uherkovich Ákos (szerk.): Régészet és várostörténet. Tudományos konferencia. Pécs, 1989. 107–111.
Kralovánszky, Alán: The Settlement History of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. In: László Gerevich (ed.): Towns in Medieval Hungary. Budapest, 1990. 51–95.
Diplomata Hungaria antiquissima I. Edendo operi praefuit Georgius Györffy. Budapestini 1992. 39–41.
Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–1994. 327–345. 29. jegyzet.
Bogyay Tamás: A Karoling-kori Veszprém problémája. In: V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprém kora-középkori emlékei. Veszprémi Múzeumi Konferenciák 5. 1994. 6–15.
Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere. In: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. 5–52.
Solymosi László: Veszprém korai történetének néhány kérdése. In: Kredics László (szerk.): Válaszúton. Pogányság-kereszténység, Kelet-Nyugat. Konferencia a X-XI. század kérdéseiről. Veszprém, 2000. 129–157. 131–132.
Veszprémy, László: Königin Gisela von Ungarn. In: Alfred Wieczorek–Hans–Martin Hinz (herausg.): Europas Mitte im 1000. Band 2. Stuttgart, 2000. 608–612.
Ivicsics Péter: Műemlékfelújítások és -helyreállítások 2000-ben. In: Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. 167–192. 191.
Ádám Iván: A veszprémi székesegyház a barokk korban I-II. köt. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): Centenáriumi album a veszprémi székesegyház újjáépítésének százéves évfordulójára. Veszprém, 2010. 19–23.
Karlinszky Balázs: Ami a középkori veszprémi székesegyház oltárairól tudható – titulusaik, oltáigazgatóik és elhelyezkedésük. In: Egyháztörténeti Szemle 2018/3. 69–103. 169, 172–174.
Buzás Gergely: Magyarország korai székesegyházairól. In: Szőcs Péter Levente (szerk.): Archterctura religioasâ din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben. Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania VI. Satu Mare/Szatmárnémeti, 2020. 7–38. 9–10.
Lantos Edit: A Szent György-kápolna védőépülete. In: Veszprémi Szemle 2020/2. 88–102.
Fülöp András: Régészeti adatok a a veszprémi székesegyház és Szent György-kápolna korai időszakához. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis” A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 275–295.
Hegyi Dóra–Kékesi Márk–Kristóf Virág–Szoboszlay Gergely: A veszprémi Szent György-kápolna környezetében végzett 2022. évi feltárás első eredményei. In: Magyar Régészet 11. 2022. 2. sz. 37–46. https://doi.org/10.36245/mr.2022.2.5 (a letöltés dátuma: 2022. 10. 25.)
Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Opitz Historiae Artium 3. Budapest, 2021. 598–599.
Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város építészeti topográfiája. MÉM MDK topográfiák 1. Budapest, 2022. 60–62.,Fülöp A.: Szent György-kápolna. Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai. Veszprém, 2023. 55-64.
