Veszprém – Gizella-kápolna

Veszprém – Gizella-kápolna
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
”Koragótikus, a XIII. sz. második feléből, korabeli freskókkal. M.”
Leírás
Az ún. Gizella-kápolna a Szentháromság térről, a mai Érseki palota és a Nagypréposti ház között nyílik. A középkori kétszintes palotakápolna a belsővárban a püspöki palota épületegyüttesének részét képezte. Alapítási körülményei, eredeti titulusa és felszentelési dátuma nem ismert. Formai sajátosságai, stílusa alapján az 1230-as éveiben épülhetett egy részben már korábban itt álló építmény falát is megába foglalva. Alaprajzi elrendezése mindkét szinten egyhajós, két boltszakaszos, egyenes záródá...Tovább
Az ún. Gizella-kápolna a Szentháromság térről, a mai Érseki palota és a Nagypréposti ház között nyílik. A középkori kétszintes palotakápolna a belsővárban a püspöki palota épületegyüttesének részét képezte. Alapítási körülményei, eredeti titulusa és felszentelési dátuma nem ismert. Formai sajátosságai, stílusa alapján az 1230-as éveiben épülhetett egy részben már korábban itt álló építmény falát is megába foglalva. Alaprajzi elrendezése mindkét szinten egyhajós, két boltszakaszos, egyenes záródású szentéllyel, északi oldalán sekrestyével. Falazata tört kő, tartószerkezetei kváderből, illetve faragott tagozatokból épültek. Koragótikus csúcsíves bordás boltozata a földszinten konzolokról indul és egyszerűbben tagolt, az emeleten falpillérkötegekről, fejezeteik között van levéldíszes és gazdagon faragott sárkánypárral díszített is.
A szentély északi falán a földszinten egyszerű kőkeretes, az emeleten háromkaréjos tagolású ívmezővel alakított ajtó nyílt a dongaboltozatos sekrestyébe. Az emeleten egy további szintre nyíló kisebb nyílást másodlagosan alakítottak ki 15. századi kőkeret-darabokból, már az emeleti boltozat részleges bontása, átalakítása után.
Az építéssel egykorú azonban a földszinti tér első kifestése, amely színes márványlap-burkolatot imitáló lábazata felett boltszakaszonként az apostolpárokat ábrázolta. Bizonyos körülmények alapján feltételezhető, hogy a szentély végfalán a keresztre feszítést ábrázolták Szűz Mára és Szent János álló alakjai között. A boltozati bordák szintén márványt utánzó kifestést kaptak. Az emeleti tér szintén festett volt, de időrendjéről, jellegéről a soron következő restaurátori kutatás után tudhatunk majd többet. A kápolna építészeti jellegzetességei, faragott és festett részletei alapján korszak kiemelkedő művei közé tartozik, királyi műhely alkotása lehetett.
A 17. századi látképek a kápolna még tetővel fedett kiemelkedő tömbjét ábrázolják a romos várban. Írott források szerint a székesegyházat újjáépítő Esterházy Imre püspök (1724–1726) megújíttatta. Majd Padányi Biró Márton (későbbi püspök) még nagyprépostként a közvetlen közelében három korábbi ház helyén építtette fel az 1740-es évek első felében saját kétszintes házát, melynek oldalfalaként a kápolna északi falát használták fel. Célja az akkor profán célokat szolgáló épület méltó helyreállítása és ismét liturgikus használatba való vétele volt.
Gyökeres átalakítás érte a kápolnát az 1760-as években, amikor Koller Ignác püspök (1762–1773) reprezentatív barokk püspöki palota építését határozta el. A munkák során a kápolnának a Nagypréposti házba foglalt fala, tagozatai, boltindításai kivételével többi részét elbontották, de úgy, hogy a közel azonos alaprajzon, de csak a földszinten téglával újjáépített kápolnához a gondosan félretett középkori, festett tagozatokat újra felhasználták. Ezért van az, hogy olyan helyen – harántívekben – is találunk ma zárókövet, ahol annak szerkezeti szerepe nincs. A hiányzó tagozatokat újonnan faragott elemekkel egészítették ki. Az északi falon, tagozatokon, boltozatindításon in situ fennmaradt és a kortárs leírásokban is csodálattal említett falképeket megőrizték, annak rendszerét követve, az újonnan épült részeket is kifestették.
A szentély déli falán nyíló átjáróval közvetlenül a püspöki palotához kapcsolták a kápolnát, amely azonban nem püspöki magánkápolna célját szolgálta. Dávid Ferenc kutatásaiból tudjuk, hogy Koller Ignác püspök diplomáciai előkészületeket tett Gizella királyné ereklyéinek megszerzésére, feltételezhetően kultusza méltó helyének szánta az újjáépített kápolnát. Ezzel összhangban új, timpanonos, vörös homokő-pilaszterekkel tagolt, diadalkaput idéző homlokzat épült.
Később a kápolna állapota nagyon megromlott, a vizesedés állandó problémákat okozott. Felújítására az 1938-as Szent István-év és a budapesti eucharisztikus kongresszus éve adott alkalmat. Deéd (Dex) Ferenc restaurátor tervei alapján purista stílusban újították meg, elbontva minden lehetséges barokk részletet: az attikafalat és az építési feliratos márványtáblát (jelenleg lappang), a barokk oltárt puttókkal és feszülettel (töredékesen a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kőtárában) és a festett barokk vakolatot. Így vált láthatóvá, hogy a 18. században újjáépített földszinti boltozatban egyes zárókövek – mint például az Agnus Dei (Isten báránya) a nem azonos profilú bordákhoz csatlakoztak. (4. kép) A szentélyfalon a széles ablakot középkorias résablakká szűkítették, és ekkor készült a mai egyszerű téglaoltár, valamint a párkányzat boldog Gizellát megnevező felirata és bejáratának rácsos kapuja. (A kapu ma a BGFGy kőtárában található.)
Az 1980-as években a Nagypréposti palota felújításával kapcsolatban Kraloványszky Alán végzett kutatásokat a kápolnában: ekkor tárták fel alatta a 18. században létesített csatornát, illetve a feltárások során további 13. századi festett faragványok, illetve nagy mennyiségben olyan középkori vakolattöredékek kerültek elő, amelyek a középkori kifestés részleteit a barokk átfestés és a későbbi restaurátori beavatkozások, illetve károsodásoktól mentes, eredeti festői minőséget őrző állapotban hordozták. Sajnos közülük csak keveset lehetett összefüggő ábrázolásba illeszteni.
Az 1990-es években súlyos állagvédelmi problémák adódtak: károsodtak a földszinti falképek és az emeleti faragványok. Az ekkor készült új tető immár védte az emeleti északi fal középkori faragványait az időjárási viszontagságoktól. Megoldották a püspöki palota csapadékvíz elvezetését is, és javult a földszinti terek nedvesség elleni védelme. A kápolna földszinti tere látogatható. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Épült a belső vár épületegyüttesében, korábbi épületmaradványok befoglalásával, kétszintes palotakápolnának, földszinten egykorú kifestéssel a 13. század második harmadában. Az emeleti átalakítás és kifestés a 15. század közepén történt, Vetési Albert püspök idejében.
16-17. századi történet
A 17. században tetővel fedett kiemelkedő második szintje szabadon fennállt.
Történeti leírás 1701-1945
1707-es Heister-féle támadás során minden bizonnyal károsodott, 1720-ban Esterházy Imre püspök javíttatja. Az 1740-es években profán funkció: kispapok borát tárolták itt, italkimérés volt. Padányi Biró Márton nagyprépost az északra szomszédos Nagypréposti házat kiépítve annak pincéjét összenyitotta a kápolna másodlagosan lemélyített pinceszintjével, melyhez nyugatról lépcső vezet le. Emeleti szinten az egykori sekrestyeajtóval és egy magasabb nyílással kapcsolódik a kápolna teréhez, tetőzetét ja...Tovább
1707-es Heister-féle támadás során minden bizonnyal károsodott, 1720-ban Esterházy Imre püspök javíttatja. Az 1740-es években profán funkció: kispapok borát tárolták itt, italkimérés volt. Padányi Biró Márton nagyprépost az északra szomszédos Nagypréposti házat kiépítve annak pincéjét összenyitotta a kápolna másodlagosan lemélyített pinceszintjével, melyhez nyugatról lépcső vezet le. Emeleti szinten az egykori sekrestyeajtóval és egy magasabb nyílással kapcsolódik a kápolna teréhez, tetőzetét javította. Tervezte a kápolna méltó alakban való helyreállítását, liturgikus funkció visszaállítását. A délre szomszédos új püspöki palota 1765-ben megkezdett építésével összefüggésben a földszinti sekrestye és a Nagypréposti házba befoglalt északi fal kivételével szétbontották, és közel azonos alaprajzon újjáépítették úgy, hogy a középkori jellegét megőrizték: a földszinti tartószerkezet elemeit visszaépítették, az emelet boltozati zárókövei közül hármat a földszinti boltozat egyszerűbb profilú keresztboltozatába építettek be. A földszinti északi falon fennmaradt, ill. a keleti falon általuk még látott és vakolattal együtt levert középkori kifestés témáját és a kifestési rendszert megtartva barokk stílusban újra alkották. Bejárata a szabadon álló nyugati homlokzaton nyílt, a déli falba épített lépcsős átjáróval kötötték össze a palotával, ettől kezdve ehhez tartozik. Barokk márvány oltárt állítottak nagyméretű feszülettel. 1772. április 10-én az „Érettünk keresztre feszített Üdvözítő” tiszteletére szentelték fel. Ezt és az építtető Koller Ignác püspök nevét homlokzati márványtábla feliratán örökítették meg. Az emeleti teret nem építették újjá, az attika-fal mögött lapos ároktetővel fedték. Tervezett funkció Gizella királyné ereklyéinek őrzési helye volt. az 1840-es években kisebb javítás történt vizesedés miatt. A Szt. István-évre készülve dr. Beöthy István kanonok adományából Deéd Dex Ferenc tervei alapján purista restaurálás történt, 1937–1938: a földszinten eltávolították a barokk vakolatokat, kifestést, berendezést, a homlokzati attika-falat a feliratos táblával. Újrafedték az emeletet, a rövid festett felirat Gizella királynéra utal. Beszűkítették az oltár mögötti ablakot. Újonnan készült a vasrácsos kapu építési és a tömbszerű oltár vésett felirattal. Tervezett funkciója ismét Gizella királyné ereklyéinek őrzési helye. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1949 után a palota részeként egyházi tulajdonban maradt. 1980–1982 régészeti feltárás és falkutatás történt Kralovánszky Alán (Bakonyi Múzeum) vezetésével. Felújítva a Veszprémi Múzeum kiállítóhelye lett. 1989 után egyházi tulajdon lett, kiállítótér. Az 1990-es évekbeli vizesedés, beázás okozta károk elhárítása, falkép-restaurálások, Deák Klára (ÁMRK) vezetésével történtek. Az 1991–1993 közötti felújítás tervezője M. Szilas Katalin volt: szigetelés miatt alsó szint teljes feltárása és új födém é...Tovább
1949 után a palota részeként egyházi tulajdonban maradt. 1980–1982 régészeti feltárás és falkutatás történt Kralovánszky Alán (Bakonyi Múzeum) vezetésével. Felújítva a Veszprémi Múzeum kiállítóhelye lett. 1989 után egyházi tulajdon lett, kiállítótér. Az 1990-es évekbeli vizesedés, beázás okozta károk elhárítása, falkép-restaurálások, Deák Klára (ÁMRK) vezetésével történtek. Az 1991–1993 közötti felújítás tervezője M. Szilas Katalin volt: szigetelés miatt alsó szint teljes feltárása és új födém és földszinti burkolat. Új tető készült az emelet védelmére Sedlmayer János 1996-os tervei alapján. 2000-ben az emeleti kőfaragványokat restaurálta Osgyáni Vilmos és Sütő József. 2021-ben teljes felújítás indult. ...Kevesebbet mutat
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. kp.
Elhelyezkedés
Veszprém, Vár u. 16.; hrsz. 294. (Püspöki Palotával együtt)
Térkép
Védelem mértéke
műemlék, régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
4734
Védelem azonosítója
10684
Védelemre javasoljuk
országos
Eredeti jelleg
várkápolna
Mai meghatározó korstílusa
késő román-kora gótikus, barokk, modern (purista, Római iskola)
Egyházigazgatási beosztás
liturgikus használaton kívül
Általános jellemzők
Országosan is kiemelkedő jelentőségű középkori eredetű emlék. A Szentháromság tér keleti térfalában a Püspöki palota és a Nagypréposti ház között áll, utóbbi homloksíkjában keskeny, diadalkaput idéző homlokzatán nyílik bejárata. Eredetileg kétszintesként épült 1 hajós, két szakaszos, egyenes szentélyzáródású, bordás keresztboltozatos teréhez északi oldalán dongaboltozatos sekrestye csatlakozott mindkét szinten. A földszinti tér barokk rekonstrukcióban látható. Egykorú figurális és díszítőfestése...Tovább
Országosan is kiemelkedő jelentőségű középkori eredetű emlék. A Szentháromság tér keleti térfalában a Püspöki palota és a Nagypréposti ház között áll, utóbbi homloksíkjában keskeny, diadalkaput idéző homlokzatán nyílik bejárata. Eredetileg kétszintesként épült 1 hajós, két szakaszos, egyenes szentélyzáródású, bordás keresztboltozatos teréhez északi oldalán dongaboltozatos sekrestye csatlakozott mindkét szinten. A földszinti tér barokk rekonstrukcióban látható. Egykorú figurális és díszítőfestése hasonlóan kvalitásos, mint a tartószerkezet faragványai (Agnus Dei, Dextera Domini, sárkánypárok, ornamentális részletek), mindkettő a korabeli udvari művészettel van kapcsolatban. In situ fennmaradt a földszinti északi falon színes márványlap-burkolatot imitáló festés, felette boltszakaszonként 1-1 apostolpár álló alakja, ill. a tagozatokon – gyámkövek, élszedett bordák és kváderes diadalívpillér – in situ és visszaépítésben, színes márványozás maradványai. Az egykori emeleti térből az északi fal és két falpillére boltozatindításaikkal, ill. a sekrestyébe nyíló háromkaréjos záradékú ajtó látható jelenleg ideiglenes lefedés alatt. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Templomadatbázis