Veszprém – Giselle Chapel

Veszprém – Gizella-kápolna
Történeti leírás
Első adat a településről
1001 vagy 1002, a pannonhalmi alapítólevélben
Település birtokosa
veszprémi püspök
Medieval church construction era and reconstruction
This chapel was built as a two-story palace chapel in the building complex of the interior castle using the remains of former buildings. The ground floor has paintings from the middle third of the 13th century. The upper floor was converted and painted during the reign of the bishop Albert Vetési in the middle of the 15th century.
Protestáns használat
nem
16-17 th century history
In the 17th century, the protruding second story covered in a roof was open.
Historical description 1701-1945
It was probably damaged during Heister’s attack in 1707 and repaired by the bishop Imre Esterházy in 1720. It served a secular function in the 1740s. It stored the ordinands’ wine and was a licensed wine outlet. The grand provost Márton Padányi Biró, when building the grand provost house, linked its cellar to the chapel’s cellar, which had been deepened and has a flight of stairs on the western side. It is connected to the chapel upstairs by the former door of the sacristy and a higher doorway, ...Read more
It was probably damaged during Heister’s attack in 1707 and repaired by the bishop Imre Esterházy in 1720. It served a secular function in the 1740s. It stored the ordinands’ wine and was a licensed wine outlet. The grand provost Márton Padányi Biró, when building the grand provost house, linked its cellar to the chapel’s cellar, which had been deepened and has a flight of stairs on the western side. It is connected to the chapel upstairs by the former door of the sacristy and a higher doorway, and the roof was also repaired. He planned on restoring the chapel properly and reinstating its liturgical function. In connection with the construction of the new episcopal palace alongside it on the southern side that began in 1765, it was demolished except for the northern wall that was part of the ground floor sacristy and the grand provost’s house, but it was rebuilt to nearly the same plan to preserve its medieval nature. The support structure of the ground floor was rebuilt and three of the keystones from the vaults on the upper story were included in the simpler groin vaulting of the ground floor. The theme and pictorial program of the medieval painting that had survived on the northern wall of the ground floor and had been seen on the eastern wall but had been removed along with the plastering was recreated in the Baroque style. The entrance was on the open western façade and was connected to the palace by a passageway with stairs on the southern wall, so since that time on it has been a part of the palace. A Baroque marble altar with a large crucifix was erected. It was consecrated on 10 April 1772, dedicated to “Our Savior crucified for us”. This and the name of the bishop Ignác Koller who had it constructed were recorded on a marble plaque on the façade. The upper story was not reconstructed, and it was roofed with flat slabs over the attic wall. Its planned function was to store the relics of Queen Giselle. There were minor repairs performed due to moisture in the 1840s. There was some purist restoration work performed according to the plans of Ferenc Deéd Dex in 1937-1938 in preparation for the anniversary year of St. Stephen, funded by donations from the canon Dr. István Beöthy. The Baroque plastering, the paintings, the furniture, and the attic wall on the façade with the plaque on the ground floor were removed. The upper story was re-roofed, and the short painted inscription refers to Queen Giselle. The window behind the altar was made narrower. A new iron grate gate and block-like altar with an engraved inscription were made. Its planned function was again the storage of Queen Giselle’s relics. Read less
Historical description 1945-
After 1949, it remained in church ownership as a part of the palace. Archaeological and structural research was performed under the leadership of Alán Kralovánszky (Bakonyi Múzeum) in 1980-1982. After rehabilitation, it became an exhibition space for the Veszprém Museum. After 1989, it became a church property and exhibition space. Mitigation of damage caused by water leakage and the restoration of the mural paintings was performed in the 1990s under the leadership of Klára Deák (ÁMRK). The plan...Read more
After 1949, it remained in church ownership as a part of the palace. Archaeological and structural research was performed under the leadership of Alán Kralovánszky (Bakonyi Múzeum) in 1980-1982. After rehabilitation, it became an exhibition space for the Veszprém Museum. After 1989, it became a church property and exhibition space. Mitigation of damage caused by water leakage and the restoration of the mural paintings was performed in the 1990s under the leadership of Klára Deák (ÁMRK). The planner of the rehabilitation between 1991 and 1993 was Katalin M. Szilas, which included comprehensive research on the lower floor due to damp proofing, as well as a new ceiling and floor pavement. A new roof was made to protect the upper story, designed by János Sedlmayer in 1996. The stone carvings on the upper story were restored by Vilmos Osgyáni and József Sütő in 2000. A complete rehabilitation was begun in 2021. Read less
Mai templom adatai
Name
Roman Catholic chapel
Location
Veszprém, Vár u. 16.; hrsz. 294.
Map
Google Maps
Level of protection
monument, archaeological site
Heritage ref. number
4734
Heritage ID
10684
Recommended for protection
national
Original style
castle chapel
Current defining style
Late Romanesque – Early Gothic, Baroque, Modern (purist, Roman school)
Mérete
8 * 3 méter
Építészek, kivitelezők
N.A., a modern helyreállítások tervei: Dex (Deéd) Ferenc (1937), Sedlmayer Jánosc (1992), Marton Rozália (2021)
Position in the church organization
Out of liturgical use
General characteristics
This is a medieval monument of outstanding national significance. It stands on the eastern side of Szentháromság (Holy Trinity) Square between the episcopal palace and the grand provost’s house, and its entrance is located on the narrow triumphal arch-like façade of the latter. A barrel-vaulted sacristy was linked on both levels to the originally two-story, single-nave, two-bay space with ribbed groin vaulting and a square apse. The Baroque reconstruction of the ground floor space can be seen pr...Read more
This is a medieval monument of outstanding national significance. It stands on the eastern side of Szentháromság (Holy Trinity) Square between the episcopal palace and the grand provost’s house, and its entrance is located on the narrow triumphal arch-like façade of the latter. A barrel-vaulted sacristy was linked on both levels to the originally two-story, single-nave, two-bay space with ribbed groin vaulting and a square apse. The Baroque reconstruction of the ground floor space can be seen presently. The figurative and decorative painting is just as good quality as the carvings of the support structure (Agnus Dei, Dextera Domini, pairs of dragons, ornamental details), and both are related to the royal court art of the era. The painting on the northern wall imitating marble slab tiles has been preserved in situ. Above this are the standing figures of pairs of apostles in each vault section and the remains of colorful marbling on the dividing elements, corbels, ribs and ashlar chancel arch pillars, both in situ and reconstructed. The northern wall and its two wall pillars with the spring points of their vaulting can be seen in the former upper story space, as well as the sacristy door with a three-lobed arch, which has been temporarily covered. Read less
Külső leírás
A két barokk palota közé ékelődő, egytengelyes főhomlokzat közepén csúcsíves kapu nyílik, két oldalán magas oszlopszéken ülő sávozott hengeres pilléreken timpanon ül. A színezés fehér, a pillérek vörösek, a pillérfejezetek pedig csigavonalban végződő indákból állnak. A felület eredetileg talán egyszínű lehetett. A timpanonban kettőskereszt, alatta a párkányon felirat fut végig: „MEMORIAE BEATAE GISELAE SACRUM”. („Boldog Gizella emlékének szentelve.”). Az épület felett ideiglenesnek szánt, a fels...Read more
A két barokk palota közé ékelődő, egytengelyes főhomlokzat közepén csúcsíves kapu nyílik, két oldalán magas oszlopszéken ülő sávozott hengeres pilléreken timpanon ül. A színezés fehér, a pillérek vörösek, a pillérfejezetek pedig csigavonalban végződő indákból állnak. A felület eredetileg talán egyszínű lehetett. A timpanonban kettőskereszt, alatta a párkányon felirat fut végig: „MEMORIAE BEATAE GISELAE SACRUM”. („Boldog Gizella emlékének szentelve.”). Az épület felett ideiglenesnek szánt, a felső kápolnamaradványok védelmére készült fekete védőépítmény emelkedik. Read less
Belső leírás
A nyomott arányú belső teret, amely a mai járószintnél alacsonyabban fekszik, bordás keresztboltozatok fedik. A hevederekkel tagolt, kétszakaszos hajóhoz a csúcsíves diadalív mögött négyzetes alaprajzú szentély csatlakozik. Ennek északi oldalán egyenes záródású ajtó vezet a kicsi, fülkével tagolt, kelet felé ablakkal nyitott, téglalap alaprajzú sekrestyébe. A hajó északi falán, a lábazatban márványozott festésű mezők felett boltszakaszonként frontális beállítású, egészalakos, fehér köpenyt visel...Read more
A nyomott arányú belső teret, amely a mai járószintnél alacsonyabban fekszik, bordás keresztboltozatok fedik. A hevederekkel tagolt, kétszakaszos hajóhoz a csúcsíves diadalív mögött négyzetes alaprajzú szentély csatlakozik. Ennek északi oldalán egyenes záródású ajtó vezet a kicsi, fülkével tagolt, kelet felé ablakkal nyitott, téglalap alaprajzú sekrestyébe. A hajó északi falán, a lábazatban márványozott festésű mezők felett boltszakaszonként frontális beállítású, egészalakos, fehér köpenyt viselő apostolpárok láthatók; a 18. században újjáépített és most vakolatlan déli falon hasonlók lehettek. A boltozatok bordái szélesek, élszedésen kívül tagolatlanok, az eredeti darabok színesek, a 18. században faragottak azonban festetlenek. A bordák alacsony, levelekkel tagolt, kehelyforma konzolokról indulnak. A boltozati záradékokba részben nem is ide, hanem az emeleti térbe készült, faragott díszítésű záróköveket építettek be másodlagosan: a hajóban leveles keretelésben szőlőfürtök és farkába harapó sárkány, a diadalívben dicsfényes Agnus Dei, a szentélyben Isten kezének ábrázolása látható. Az 1930-as években készült oltár másolatán felirat: „ŐSEINK HITE A JÖVŐ REMÉNYE”. A kápolna belsejében található a kintről származó latin építési felirat. Az emeleten az egykori északi fal tagolása maradt fenn. A hajó két szakasza között hármas pillérkötegen emelkedett a sarkantyús, keskeny orrlemezű, körtetagos profilú bordás keresztboltozat. A diadalív a sarkokban és középen egy-egy hengertaggal bővített hasábos pillér volt, aszimmetriájának és erősebb szerkezeti kialakításának oka a hajó és a szentély eltérő boltozati méretezése volt. Nemcsak a boltozatok tagolása és magassági aránya tért el a földszinti terektől, de az egyéb faragott részletek gazdagsága is, ilyenek a hasábos bázison ülő, konzollal alátámasztott attikai lábazatok pödört szélű saroklevelekkel, a kannelúrázott levéltagolású, bimbós fejezetek sárkányfigurákkal, vagy a háromkaréjos záródású, profilált keretezésű sekrestyeajtó. A szentély északi falán fent látható élszedett, félköríves nyílás a sekrestye fölött elhelyezkedő utólagos teret kapcsolt a kápolnához. A térrész falába mélyedő fülkékben ma is megfigyelhetők az eredeti fapolcok helyei. Read less
Általános állapot
felújítás alatt; nem veszélyezetett
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Ranolder, Johann: Elisabeth Gisela, Herzogin in Baiern, erste Königin von Ungarn. Wien, 1854. 1-2. tábla., Jankovich István: A veszprémi Gizella-kápolna. In: Technika XXI. 1940. 129–134., Tóth Melinda: Árpád-kori falfestészet. Művészettörténeti füzetek, 9. Budapest, 1974. 73–76, 509–535., Kralovánszky Alán: Újabb adatok a veszprémi Gizella-kápolna középkori és újkori építéstörténetéhez. In: Építés és Építészettudomány XV. 1983. 273–281., Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának újabb eredményei. In: Fodor István-Selmeczy László (szerk.): Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Budapest, 1985, 41–50., Kralovánszky Alán: A Gizella-kápolna. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtár 235. Budapest, 1986., Dávid Ferenc: A Gizella-kápolna Veszprémben (1766–1938) In: Környei Attila–G. Szende Katalin (szerk.): Tanulmányok Csatkai Endre emlékére. A Soproni Múzeum kiadványai 2. Sopron, 1996. 219–224., Deák Klára: Fában szú-falban víz. Műemlékek képzőművészeti részleteinek konzerválása és restaurálása. In: Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap. A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai. Eger, 1997. 121–123., Dávid, Ferenc: Die neuzeitlichen Jahrhunderte einer gotischen Kapelle. Die Geschichte der Gisella-kapelle in Veszprém. 1765–1938. In: Acta Historiae Artium XL. 1998/3–4. 145–153., Kralovánszky Alán–Deák Klára: Veszprém. Gizella-kápolna. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 650. Budapest, 2000., Rostás Tibor: A veszprémi úgynevezett Gizella-kápolna épülete a 13. században. In: Rostás Tibor–Simon Anna (szerk.): Tanulmányok Tóth Sándor 60. születésnapjára. Budapest, 2000. 61–81., Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna stílusköre. In: Műemlékvédelmi Szemle X. 2001. 5–52., Rostás Tibor: Graeco opere - görög modorban II. A veszprémi„Gizella-kápolna" és a lékai várkápolna 13. századi falképei. In: Székely Miklós (szerk.): Kóstolni a szép-tudományba. Tanulmányok a Fiatal Művészettörténészek IV. konferenciájának előadásaiból. Budapest, 2014. 9–32., Szakács Béla Zsolt: Árpád-kori építészet a Dunántúlon. Opitz Historiae Artium 3. Budapest, 2021. 600–601., Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város építészeti topográfiája. MÉM MDK topográfiák 1. Budapest, 2022. 62–65., Jankovics Norbert: Az úgynevezett Gizella-kápolna/Norbert Jankovics: The Gizella Chapel. In: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár. Veszprém, 2023.
Írott források
MEMMDK_I.utem_fototar_tsz. 4734, MEMMDK_I.utem_tervtar_ltsz. 281365, LDMA_RA, VFL_VIII.31_Peiffer_cedulak, sopron_storno_vazlatkonyv

Parishes

Settlements

Settlement
Veszprém
Templomadatbázis