Történet (1975-ös sematizmus szerint)
”1765-ben említik először, mint Olaszfalu határához tartozó helyet. A zirci apátság birtoka. Németajkú r. kat. bérlők a lakói. Kezdetben a majorban létesített imaház szolgált istentiszteleti helyül. A kp-nát a zirci apátság építtette. Tit: Szt. Bernát. 11x7,5 m. Búcsú: aug. 20. Hsz: 400 (449).”
Általános jellemzők
Az eredeti barokk épület 1993-as átalakítását Lohrmann Mária építész tervezte. Az eredeti épület két szakaszból áll, a kápolnából és egy alápincézett lakóházból. Eredetileg a zirci apátság építtette majorsági épületnek, s ebből alakították ki később a kápolnát. 1993-ban a kápolnára kis méretű fa harangornyot emeltek. Uradalmiépület-jellegét megtartotta, ami az épület tömegeiben és nyílászáróiban is tetten érhető. A magas oromfalas épület bejárata külpontosan került elhelyezésre felette egy nagy ...Tovább
Az eredeti barokk épület 1993-as átalakítását Lohrmann Mária építész tervezte. Az eredeti épület két szakaszból áll, a kápolnából és egy alápincézett lakóházból. Eredetileg a zirci apátság építtette majorsági épületnek, s ebből alakították ki később a kápolnát. 1993-ban a kápolnára kis méretű fa harangornyot emeltek. Uradalmiépület-jellegét megtartotta, ami az épület tömegeiben és nyílászáróiban is tetten érhető. A magas oromfalas épület bejárata külpontosan került elhelyezésre felette egy nagy méretű félköríves ablakkal. Hosszházas egyhajós teremtemplom félköríves záródású szentéllyel, mely felett félgömbkupolát alakítottak ki, míg a hajó felett dongaboltozatot. Falazata vegyesen kő és tégla. A szentéllyel szemközt dongaboltozattal ellátott karzat helyezkedik el, melyre csigalépcső vezet. ...Kevesebbet mutat