Veszprém – Szent Imre

Veszprém – Szent Imre
Búcsú
11-05
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Klasszicista 1828-36-ból. Méretei: 26x11. Búcsú: nov. 5. "
Leírás
A piaristák – régi nevükön kegyes tanító rend – 17. századi itáliai alapítású szerzetesrend, akiket Veszprémben Volkra Ottó püspök (1710–17220) már 1711-ben megtelepített, s a várban egy, a reformátusoktól lefoglalt telket adományozta nekik. Rájuk bízta az általa alapított püspöki szemináriumban való oktatást, de fontos szerepet kaptak Veszprém plébániai teendőinek ellátásában is. A várbeli nagy templom megépítéséig a Jókai utcai Szent Anna-kápolnát használták. A gimnázium és a rendház mellett c...Tovább
A piaristák – régi nevükön kegyes tanító rend – 17. századi itáliai alapítású szerzetesrend, akiket Veszprémben Volkra Ottó püspök (1710–17220) már 1711-ben megtelepített, s a várban egy, a reformátusoktól lefoglalt telket adományozta nekik. Rájuk bízta az általa alapított püspöki szemináriumban való oktatást, de fontos szerepet kaptak Veszprém plébániai teendőinek ellátásában is. A várbeli nagy templom megépítéséig a Jókai utcai Szent Anna-kápolnát használták. A gimnázium és a rendház mellett csak 1825-től kezdték meg a mai templom építésének előkészületeit.
Főhomlokzat balra rövid falszakasszal a püspöki alkalmazottak házához, jobbra közvetlenül a piarista rendházhoz csatlakozik. A klasszicizáló későbarokk tagozatokkal, faragott vázákkal díszítetett főhomlokzaton feszton-díszes, jón-jellegű fejezettel ellátott óriáspilaszterek fogják közre a középső szakaszt, amely felett erőteljes párkányzat és attikafal fölött zömök, hasábos torony emelkedik. A bejárat felett a rend jelvénye – sugárkoszorúban Szűz Mária koronás monogramja, két oldalán az Istenszülőség görög rövidítésének betűivel –, felette az 1833-as építési dátum látható, majd az orgonakarzat nagy ablaka felett fogsoros osztóprkány festett felirata: D. O. M. HONORIBUS B. MARIAE V. ET S. EMERICI jelzi, hogy a templomot Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelték.
A templomtér egyhajós, boltozott, a bejárat felett orgonakarzattal. A szentélyből délre nyíló sekrestye, illetve a hajó déli falán nyíló oratóriumablakok közvetlenül kapcsolatban vannak a rendházzal. Szokatlan módon az északi oldalfalon is tágas ablakok nyílnak, így a kiegyensúlyozott, fénnyel teli templombelső építészi eszközökkel maga is kifejezi az isteni bölcsességgel elrendezett világ képét.
A templombelső figyelemreméltó részlete a szentélynégyszög feletti kis tambúros kupola, amelyben középen a bevilágító nyílás (oculus) körül eredetileg fénysugár-koszorú volt megfestve. Különleges mestermunka még a diadalív déli oldalán található szószék, amely teljes egészében fémből készült.
A templom felszentelésére 1836-ban került sor, az első kifestés azonban csak 1840-ben készült el, feltárt részletei ma is láthatók: ifjabb Franz Xaver Bucher munkája (érdemes összevetni az apja által megkezdett, de általa befejezett ferences templom falképeivel). Eredetileg a főoltár későbarokk szoboralakos-oszlopos típusát falképen örökítették meg: ebből láthatók ma kétoldalt a két Árpád-házi szent király, Szent István és Szent László monokróm technikával megfestett alakjai, illetve a főoltárképnek már csak stukkó-kerete a szentély hátfalán.
Mai fából készült főoltár későbbi, márványt utánzó festéssel, az oltárképén a templom névadó szentjét, Szent Imre herceget látjuk, a magasban megjelenő Szűz Mária előtt, fogadalomtételének jelenetében. A herceg előtt oltárra helyezve attribútuma, a szüzesség lilioma, valamint a Szent korona és az Árpád-ház címere.
A mellékoltárok különböző időben készültek. A rendalapító Kalazanci Szent József és egy másik piarista tanító olajképét Steiner Rudolf, a veszprémi püspökségnek sokat dolgozó festő készítette a 20. század első harmadában.
A 20. század elején a templomot felújították. Az apszis félkupoláján Krisztust az utolsó Ítélet bírájaként látjuk angyalok seregétől kísérve, a jobb szélen alattuk a festő szignója és a készítés évszáma: Szirmai Antal, 1901. A párizsi, müncheni tanultságú festő (1860–1927) Benczúr Gyula mesteriskolájának tagja, majd Lotz Károly mellett többekkel a pesti Operaház festője, aki Veszprémben néhány évvel későbbaz újjáépített székesegyház figurális kifestésére kapott megbízást (utóbbi munkáját később erős átfestés érte).
A jelentős részben eredeti szerkezeteit őrző orgona a pécsi Angster-gyárban készült a 20. század elején. A hangszer „jó karban tartására” vonatkozó előírás az orgonaszekrényre akasztva eredeti szecessziós díszű nyomtatványán ma is olvasható.
A templom jelenleg állandó liturgikus használaton kívül áll, a közelmúltig a főegyházmegyei gyűjtemény különböző időszaki kiállításainak adott helyet, illetve mint helyőrségi templom, alkalmanként a hadsereg hitéleti eseményeit tartják itt. Az épület és a benne található értékes falképekmegromlott állapota indokolttá teszik a küszöbön álló felújítást. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
A templom 1828–1836 között épült. 1901-ben nagyobb restaurálás törtnt.
Történeti leírás 1945-
1959 körül a tetőszerkezet helyreállítása történt.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Egyéb bevett név
Szent Imre-templom
Elhelyezkedés
Veszprém, Vár utca 12.; hrsz. 292
Térkép
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
4713
Védelem azonosítója
10681
Védés ideje
1958
Védelemre javasoljuk
országosan védett
Eredeti jelleg
templom
Mai meghatározó korstílusa
klasszicista
Egyházigazgatási beosztás
Templom
Ellátó plébánia
Veszprém, Szent Mihály plébánia
Általános jellemzők
A templomépület egy kétszakaszos, csehsüvegboltozattal fedett hajóból, egy hozzá keskenyebb és rövidebb szakaszként kapcsolódó karzattérből, és egy csegelyes kupolával fedett, íves záródású szentélyből áll, melynek déli oldalához sekrestyét építettek. A főpárkánnyal és attikafallal lezárt nyugati homlokzatot kétoldalt egy-egy pilaszter szegélyezi, rizalitosan előre ugró középső részét két-két ión oszlop foglalja keretbe. Középen az egyenes záródású kaput volutás oromzat és egyenes párkány kor...Tovább
A templomépület egy kétszakaszos, csehsüvegboltozattal fedett hajóból, egy hozzá keskenyebb és rövidebb szakaszként kapcsolódó karzattérből, és egy csegelyes kupolával fedett, íves záródású szentélyből áll, melynek déli oldalához sekrestyét építettek. A főpárkánnyal és attikafallal lezárt nyugati homlokzatot kétoldalt egy-egy pilaszter szegélyezi, rizalitosan előre ugró középső részét két-két ión oszlop foglalja keretbe. Középen az egyenes záródású kaput volutás oromzat és egyenes párkány koronázza, amely fölött az 1833-as évszám olvasható. A kétszintes rizalit övpárkánya fölött félköríves záródású ablak nyílik. Az attikafal rizalit feletti szakaszán a D. O. M. / HONORIBUS B. MARIAE V. ET S. EMERICI felirat látható, az attikafal szélein és előre ugró része sarkain egy-egy kőurna áll. A konzolos főpárkánnyal lezárt, bádogsisakkal fedett kétszintes torony féloromzatokkal kapcsolódik az attikafalhoz. Pilaszterekkel szegélyezett alsó szintje nyugati oldalán ovális, a harangszint négy oldalán félköríves ablakok nyílnak. A hajó pillérekről induló hevederívek által elválasztott boltszakaszait mindkét oldalról egy-egy félköríves ablak világítja meg. A két-két korinthoszi pilaszter tartotta párkánnyal és íves oromzattal koronázott főoltár képe Szt. Imrét ábrázolja a Madonna társaságában. A hajóban az oldalfalak mentén, az ablakok alatt négy mellékoltár áll, melyek oltárképeit egy-egy ión pilaszter és háromszögű timpanon foglalja keretbe. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Veszprém
Templomadatbázis