Veszprém – Szent Imre

Veszprém – Szent Imre
Kirchtag
11-05
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Klasszicista 1828-36-ból. Méretei: 26x11. Búcsú: nov. 5. "
Leírás
A piaristák – régi nevükön kegyes tanító rend – 17. századi itáliai alapítású szerzetesrend, akiket Veszprémben Volkra Ottó püspök (1710–17220) már 1711-ben megtelepített, s a várban egy, a reformátusoktól lefoglalt telket adományozta nekik. Rájuk bízta az általa alapított püspöki szemináriumban való oktatást, de fontos szerepet kaptak Veszprém plébániai teendőinek ellátásában is. A várbeli nagy templom megépítéséig a Jókai utcai Szent Anna-kápolnát használták. A gimnázium és a rendház mellett cWeiterlesen
A piaristák – régi nevükön kegyes tanító rend – 17. századi itáliai alapítású szerzetesrend, akiket Veszprémben Volkra Ottó püspök (1710–17220) már 1711-ben megtelepített, s a várban egy, a reformátusoktól lefoglalt telket adományozta nekik. Rájuk bízta az általa alapított püspöki szemináriumban való oktatást, de fontos szerepet kaptak Veszprém plébániai teendőinek ellátásában is. A várbeli nagy templom megépítéséig a Jókai utcai Szent Anna-kápolnát használták. A gimnázium és a rendház mellett csak 1825-től kezdték meg a mai templom építésének előkészületeit.
Főhomlokzat balra rövid falszakasszal a püspöki alkalmazottak házához, jobbra közvetlenül a piarista rendházhoz csatlakozik. A klasszicizáló későbarokk tagozatokkal, faragott vázákkal díszítetett főhomlokzaton feszton-díszes, jón-jellegű fejezettel ellátott óriáspilaszterek fogják közre a középső szakaszt, amely felett erőteljes párkányzat és attikafal fölött zömök, hasábos torony emelkedik. A bejárat felett a rend jelvénye – sugárkoszorúban Szűz Mária koronás monogramja, két oldalán az Istenszülőség görög rövidítésének betűivel –, felette az 1833-as építési dátum látható, majd az orgonakarzat nagy ablaka felett fogsoros osztóprkány festett felirata: D. O. M. HONORIBUS B. MARIAE V. ET S. EMERICI jelzi, hogy a templomot Szűz Mária és Szent Imre tiszteletére szentelték.
A templomtér egyhajós, boltozott, a bejárat felett orgonakarzattal. A szentélyből délre nyíló sekrestye, illetve a hajó déli falán nyíló oratóriumablakok közvetlenül kapcsolatban vannak a rendházzal. Szokatlan módon az északi oldalfalon is tágas ablakok nyílnak, így a kiegyensúlyozott, fénnyel teli templombelső építészi eszközökkel maga is kifejezi az isteni bölcsességgel elrendezett világ képét.
A templombelső figyelemreméltó részlete a szentélynégyszög feletti kis tambúros kupola, amelyben középen a bevilágító nyílás (oculus) körül eredetileg fénysugár-koszorú volt megfestve. Különleges mestermunka még a diadalív déli oldalán található szószék, amely teljes egészében fémből készült.
A templom felszentelésére 1836-ban került sor, az első kifestés azonban csak 1840-ben készült el, feltárt részletei ma is láthatók: ifjabb Franz Xaver Bucher munkája (érdemes összevetni az apja által megkezdett, de általa befejezett ferences templom falképeivel). Eredetileg a főoltár későbarokk szoboralakos-oszlopos típusát falképen örökítették meg: ebből láthatók ma kétoldalt a két Árpád-házi szent király, Szent István és Szent László monokróm technikával megfestett alakjai, illetve a főoltárképnek már csak stukkó-kerete a szentély hátfalán.
Mai fából készült főoltár későbbi, márványt utánzó festéssel, az oltárképén a templom névadó szentjét, Szent Imre herceget látjuk, a magasban megjelenő Szűz Mária előtt, fogadalomtételének jelenetében. A herceg előtt oltárra helyezve attribútuma, a szüzesség lilioma, valamint a Szent korona és az Árpád-ház címere.
A mellékoltárok különböző időben készültek. A rendalapító Kalazanci Szent József és egy másik piarista tanító olajképét Steiner Rudolf, a veszprémi püspökségnek sokat dolgozó festő készítette a 20. század első harmadában.
A 20. század elején a templomot felújították. Az apszis félkupoláján Krisztust az utolsó Ítélet bírájaként látjuk angyalok seregétől kísérve, a jobb szélen alattuk a festő szignója és a készítés évszáma: Szirmai Antal, 1901. A párizsi, müncheni tanultságú festő (1860–1927) Benczúr Gyula mesteriskolájának tagja, majd Lotz Károly mellett többekkel a pesti Operaház festője, aki Veszprémben néhány évvel későbbaz újjáépített székesegyház figurális kifestésére kapott megbízást (utóbbi munkáját később erős átfestés érte).
A jelentős részben eredeti szerkezeteit őrző orgona a pécsi Angster-gyárban készült a 20. század elején. A hangszer „jó karban tartására” vonatkozó előírás az orgonaszekrényre akasztva eredeti szecessziós díszű nyomtatványán ma is olvasható.
A templom jelenleg állandó liturgikus használaton kívül áll, a közelmúltig a főegyházmegyei gyűjtemény különböző időszaki kiállításainak adott helyet, illetve mint helyőrségi templom, alkalmanként a hadsereg hitéleti eseményeit tartják itt. Az épület és a benne található értékes falképekmegromlott állapota indokolttá teszik a küszöbön álló felújítást. Weniger lesen
További név
Szűz Mária és Szent Imre herceg templom
Történeti leírás
Első adat a településről
1001/1002, a pannonhalmi alapítólevélben
Első adat a templomról
1762, az első piarista templom építése
Település birtokosa
veszprémi püspök
Kegyúr
veszprémi püspök
Török utáni templom építése
1762, az első piarista templom építése
Török utáni templom építtetője
piarista rend
Történeti leírás 1701-1945
A piaristákat 1711-ben hívta Veszprémbe Volkra János Ottó veszprémi püspök, első templomukat 1762-ben építik fel. Horváth Ignác házfőnök 1822-ben kezd gyűjtésbe egy új templom építésére. Wágner József piarista tanár négy évvel később elkészíti a templom tervét, melyhez Czeglédy István rajztanár és másodházfőnök ión oszloprendű homlokzatot tervez. Az építkezés 1828-tól 1836-ig tartott. A templomot 1901-ben helyreállították.
Történeti leírás 1945-
1956 körül: homlokzatok és torony helyreállítása (tervező: Vákár Tibor) 2022-2023 körül: helyreállítás
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Egyéb bevett név
piarista templom
Elhelyezkedés
Veszprém, Vár utca 12, hrsz.: 292, 47°05'45.9"N 17°54'14.0"E
Térkép
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
4713
Védelem azonosítója
10681
Védés ideje
1958
Eredeti jelleg
templom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szűz Mária és Szent Imre, Tandor Ottó (?), 1901 (?)
Mai meghatározó korstílusa
klasszicista
Mérete
30,24 * 12,74 méter
Építészek, kivitelezők
Tietharth József 1753 körül, az első templom tervezője
Wágner József 1826, tervező
Czeglédy István 1827, tervező
Strakovitsch Sebestyén, kivitelező
Vákár Tibor, 1956-57, helyreállítás tervezője
Más mesterek
Focht Ferenc, 1839, orgonakészítő
ifj. Bucher Ferenc, 1840, festő
Altenbuchner Henrik, 1901, festő
Szirmay Antal, 1901, festő
Pápay Viktor, 1901, festő
Tandor Ottó, 1901, oltártervező
Steiner Rudolf, 1901, festő
Egyházigazgatási beosztás
Templom
Ellátó plébánia
Veszprém, Szent Mihály plébánia
Általános jellemzők
Az utcasorban álló templomépület egy kétszakaszos, csehsüvegboltozattal fedett hajóból, egy hozzá keskenyebb és rövidebb szakaszként kapcsolódó karzattérből, és egy csegelyes kupolával fedett, íves záródású szentélyből áll, melynek déli oldalához sekrestyét építettek.
Külső leírás
A főpárkánnyal és attikafallal lezárt nyugati homlokzatot kétoldalt egy-egy pilaszter szegélyezi, rizalitosan előreugró középső részét két-két ión oszlop foglalja keretbe. Középen az egyenes záródású kaput volutás oromzat és egyenes párkány koronázza, amely fölött az 1833-as évszám olvasható. A kétszintes rizalit övpárkánya fölött félköríves záródású ablak nyílik. Az attikafal rizalit feletti szakaszán a D. O. M. / HONORIBUS B. MARIAE V. ET S. EMERICI felirat látható, az attikafal szélein és előWeiterlesen
A főpárkánnyal és attikafallal lezárt nyugati homlokzatot kétoldalt egy-egy pilaszter szegélyezi, rizalitosan előreugró középső részét két-két ión oszlop foglalja keretbe. Középen az egyenes záródású kaput volutás oromzat és egyenes párkány koronázza, amely fölött az 1833-as évszám olvasható. A kétszintes rizalit övpárkánya fölött félköríves záródású ablak nyílik. Az attikafal rizalit feletti szakaszán a D. O. M. / HONORIBUS B. MARIAE V. ET S. EMERICI felirat látható, az attikafal szélein és előreugró része sarkain egy-egy kőurna áll. A konzolos főpárkánnyal lezárt, bádogsisakkal fedett kétszintes torony féloromzatokkal kapcsolódik az attikafalhoz. Pilaszterekkel szegélyezett alsó szintje nyugati oldalán ovális, a harangszint négy oldalán félköríves ablakok nyílnak. Az oldalhomlokzatokat félköríves ablakok tagolják. Weniger lesen
Belső leírás
A csehsüvegboltozatos orgonakarzat mellvédje kosáríves hevederen nyugszik, előreugró középső szakaszát tükörben elhelyezett öt orsós baluszter díszíti. A hajót kétszakaszos csehsüvegboltozat fedi. A szentélyben csegelyeken ovális alaprajzú, középen opeionnal nyitott, lanternás kupola nyugszik, az íves apszist negyedgömb alakú félkupola fedi. A két-két korinthoszi pilaszter tartotta háromrészes párkánnyal és szegmensíves oromzattal koronázott, neoklasszicista főoltár képe Szent Imrét ábrázolja Weiterlesen
A csehsüvegboltozatos orgonakarzat mellvédje kosáríves hevederen nyugszik, előreugró középső szakaszát tükörben elhelyezett öt orsós baluszter díszíti. A hajót kétszakaszos csehsüvegboltozat fedi. A szentélyben csegelyeken ovális alaprajzú, középen opeionnal nyitott, lanternás kupola nyugszik, az íves apszist negyedgömb alakú félkupola fedi. A két-két korinthoszi pilaszter tartotta háromrészes párkánnyal és szegmensíves oromzattal koronázott, neoklasszicista főoltár képe Szent Imrét ábrázolja Szűz Mária társaságában. A hajóban az oldalfalak mentén, az ablakok alatt négy neoklasszicista mellékoltár áll, melyek oltárképeit (Szűz Mária, Jó Pásztor, Kalazanci Szent József, Pirotti Boldog Mária) egy-egy ión pilaszter és háromszögű timpanon foglalja keretbe. A hajó keleti sarkában álló szószék és az oratóriumra felvezető csigalépcső a sekrestyéből megközelíthető. A szentélyt, a hajót és a karzataljt a 20. század eleji felújításkor készült, architektonikus és ornamentális elemeket, valamint figurális jeleneteket („Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket”-jelenet, Kalazanci Szent József és Szűz Mária találkozása, ítélkező Krisztus) tartalmazó kifestés díszíti. Weniger lesen
Általános állapot
felújított
Források
településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szűz Mária és Szent Imre herceg (egykori piarista) templom Virgin Mary and Saint Emeric’s (former Piarist) Church, in: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprém, 2023, 91–103.
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szűz Mária és Szent Imre herceg (egykori piarista) templom Virgin Mary and Saint Emeric’s (former Piarist) Church, in: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprém, 2023, 91–103.
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szűz Mária és Szent Imre herceg (egykori piarista) templom Virgin Mary and Saint Emeric’s (former Piarist) Church, in: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprém, 2023, 91–103.
történeti leírás 1945-: Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szűz Mária és Szent Imre herceg (egykori piarista) templom Virgin Mary and Saint Emeric’s (former Piarist) Church, in: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprém, 2023, 91–103.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szűz Mária és Szent Imre herceg (egykori piarista) templom Virgin Mary and Saint Emeric’s (former Piarist) Church, in: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprém, 2023, 91–103.
más mesterek neve: Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szűz Mária és Szent Imre herceg (egykori piarista) templom Virgin Mary and Saint Emeric’s (former Piarist) Church, in: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprém, 2023, 91–103.
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Korompay György: Veszprém. Városképek – műemlékek. Budapest, 1957, 57, 61, 242–244.
Jakab Réka: Padányi Bíró Márton püspök és a piaristák viszonya a rend veszprémi megtelepedése és építkezései idején, in: Forgó András (szerk.): A piarista rend Magyarországon. Bp., 2010. 104–114.
Koltai András: A piarista rend háromszáz éve Veszprémben – tizenkét tételben, in: S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára. Veszprém, 2011. 107-120.
Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város építészeti topográfiája. Budapest, 2022. 66–67.
Gömöry Judit–Csomortány Levente: Szűz Mária és Szent Imre herceg (egykori piarista) templom Virgin Mary and Saint Emeric’s (former Piarist) Church, in: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprém, 2023, 91–103.
Írott források
MÉM MDK Tervtár, dokumentációk: ltsz. D 8119, 52021, 52375, 52376.
MÉM MDK Fotótár 3.590P, 40.737N.
VFL_i.4.d.1, 10.doboz, 2. csomó, Veszprém Piaristák

Siedlungen

Siedlung
Veszprém
Templomadatbázis