Veszprém–Csatárhegy – Szent Kereszt

Veszprém–Csatárhegy – Szent Kereszt
Búcsú
05-03, 09-14
Leírás
Csatárhegy Veszprémtől nyugatra, kb. 6 km-re emelkedik. A helynév a történészek megállapítása szerint a középkorra, egészen az államalapítás korára megy vissza, és – akárcsak másutt az országban – itt is valószínűleg pajzsgyártók egykori jelenlétére utal. E Csatár nevű faluról a középkor folyamán sokszor szólnak az írott források, de helyét nem ismerjük, mert azóta elpusztult. Emlékét már csak a mai domb neve őrzi. A 18. században a domb keleti-délkeleti oldalát már szőlő, a többit erdő bor...Tovább
Csatárhegy Veszprémtől nyugatra, kb. 6 km-re emelkedik. A helynév a történészek megállapítása szerint a középkorra, egészen az államalapítás korára megy vissza, és – akárcsak másutt az országban – itt is valószínűleg pajzsgyártók egykori jelenlétére utal. E Csatár nevű faluról a középkor folyamán sokszor szólnak az írott források, de helyét nem ismerjük, mert azóta elpusztult. Emlékét már csak a mai domb neve őrzi. A 18. században a domb keleti-délkeleti oldalát már szőlő, a többit erdő borította. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy 1762 táján egy ferences rendi szerzetes, bizonyos Nerbl Hilár jelent meg és telepedett le a hegyen. 1764. szeptember 14-én engedélyt kapott a hivatalos egyházi hatóságtól arra, hogy remeteéletét folytathassa, és emellett alamizsnát gyűjtsön a dombra kilátogatóktól. Az engedélyt kiadó helynök azonban az engedélyben kikötötte: „intünk és buzdítunk az Úrban, hogy a jövőben is dicséretes, példás életet élj. A szórakozástól, mértéktelen evés és ivástól (mitől Isten oltalmazzon) botránytól, és a világiaktól való túlságos társalgástól óvakodjál.” (Strausz Antal fordítása). Hilár az alamizsnából befolyt összegből következő évtől kezdte építtetni a ma látható kápolnát a Szent Kereszt megtalálása titulussal. Ehhez az alapító megszerezte a Szent Kereszt állítólagos kis darabkáját, így a kápolna búcsújáró hellyé is válhatott. Az épület 1767-ben készült el, miként azt a kőkeretes bejárat fölötti festett évszám mutatta. A kápolna harangját 1777-ben áldották meg, Szent Donát tiszteletére. E patrocínium nyilvánvalóan összefüggésben hozható a dombon folytatott szőlőműveléssel, hiszen a szent segítségét szokták kérni a jégverés és viharok ellen. Hilár remete 1804. január 24-én hunyt el 67 éves korában, és itt, a kápolnában temették el. 1868. december 15-én újabb harangot kapott a kápolna, melyet Szent Kereszt és Szent Ilona tiszteletére szenteltek, újabb emlékéül a keresztény hagyománynak, miszerint Ilona császárné – Nagy Constantinus édesanyja – Jeruzsálemben megtalálta Krisztus keresztjének maradványait. A kőkeretes bejárati kapun belépve érdemes megnézni a díszes dobozzárat, a kovácsoltvas kilincset és az ajtó húzógombját. A kápolnába beljebb lépve kis karzat alá érkezünk, ahová fa csigalépcső vezet fel. A kápolna boltozott (hajója és sekrestyéje fölött ún. csehsüveg-boltozat található), az oldalfalakat mészkőlapokkal burkolták, a falakat pedig 1960-as években készült falfestmények borítják (művész: Kövesi Ilona). Az északnyugati oldalon a templom építését és a csatári búcsút, a délkeleti oldalon a veszprémi csatát (Szent István király és Koppány ütközetét), a mennyezeten Atyaistent ábrázoló falképeket látunk. A szentélyben rokokó oltár áll. Az oltártömb előlapján kialakított barlangfülkében Szent Rozália szobrát láthatjuk. A szicíliai származású középkori szentet gyakorta ábrázolták barlangjában fekve, feszülettel a kezében. Az oltárasztalon egyszerű posztamensen felöltöztetett Mária-szobor áll földgömbön, melyet almába harapó kígyó fon körbe, Mária szeplőtelen szüzességének jelképeként. Az oltárépítmény közepén található az oltárkép architektúra megfeszített Jézus szoborral. Az oltárépítmény két oldalán jobb oldalon Mária és édesanyja, Szent Anna, bal oldalon férfi szent szobra látható. Az oltárt dicsfénnyel övezett Szentlélek galamb, fölötte felhőkkel és puttófejekkel övezett Atyaisten szobor zárja, aki bal kezében jogart tart, mellette földgömb, jobb kezével áldást oszt. A kápolna előtt egy durvamészkőből faragott, népies megfogalmazású, feltehetően a 19. század második felében felállított kereszt látható, amelynek talapzatáról egykori felirata sajnos lekopott. A feszület lábánál, a talapzaton Szűz Mária alakja áll. 1900 táján már csak néhány szőlőmunkás lakott a domboldalban, ők is német anyanyelvűek voltak. Ezzel magyarázható, hogy a miséken a hívek a magyar mellett német nyelven is énekeltek. A kápolnához felvezető út mellett álló kis építményt („Jung-kápolna”), még a 19. század elején építhették. A sokszögzáródású – valójában oltár nélküli – kis építményben a németajkú hívek később kőkeresztet állítottak fel, talapzatán német nyelvű felirattal, melynek magyar fordítása így hangzik: „Isten tiszteletére állítva Josef Jung és hitvese, Maria Jung által az 1900. évben.” A szentélyszerű, félköríves belső fülkében és a negyedgömb-kupoláján újabb kifestés készült. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Történeti leírás 1701-1945
Építette Nerbl Hilárius ferences remete 1765–1767 között egy 1764. évi engedély alapján. Sekrestyéje későbbi, harangját 1777-ben kapta, melyet Bajzáth József püspök áldott meg. Az építtető remete ide temetkezett 1804-ben. Pribék István veszprémi kanonok káptalani helynökként kieszközölte, hogy 1888-ban pápai búcsút lehessen tartani a kápolnában. 1900 táján már elsősorban a németajkú szőlőtulajdonosok használták.
Történeti leírás 1945-
1967-ben felújították.
Mai templom adatai
Megnevezés
Veszprém, Csatári kápolna
Egyéb bevett név
Szent Kereszt-kápolna
Elhelyezkedés
Veszprém, Csatár-hegy, Kápolna út (Kökörcsin utca); hrsz. 15490/1
Térkép
Védelem mértéke
védett műemlék
Védelem törzsszáma
4651
Védelem azonosítója
10515
Eredeti jelleg
kápolna
Mai meghatározó korstílusa
érett barokk
Egyházigazgatási beosztás
kápolna
Ellátó plébánia
Veszprém, Szent László plébánia
Általános jellemzők
A várostól nyugatra emelkedő dombon álló, északnyugatnak tájolt, palával fedett kápolna, a hajóval azonos szélességű, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, délkeleti, bejárati főhomlokzata felett fa huszártorony emelkedik. Sekrestyéje a délnyugati oldalán áll. A bejárati kőkeretes kapu vaspántos szárnyain fém húzógomb, kovácsoltvas kilincs és dobozzár. A bejárat felőli hajótérben dongaboltozatos karzat, amelyre fa csigalépcső vezet fel. Hajója és a sekrestyéje csehsüveg-boltozattal fed...Tovább
A várostól nyugatra emelkedő dombon álló, északnyugatnak tájolt, palával fedett kápolna, a hajóval azonos szélességű, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, délkeleti, bejárati főhomlokzata felett fa huszártorony emelkedik. Sekrestyéje a délnyugati oldalán áll. A bejárati kőkeretes kapu vaspántos szárnyain fém húzógomb, kovácsoltvas kilincs és dobozzár. A bejárat felőli hajótérben dongaboltozatos karzat, amelyre fa csigalépcső vezet fel. Hajója és a sekrestyéje csehsüveg-boltozattal fedett. A mennyezet mai festését Kövesi Ilona készítette az 1960-as években. A szentélyben 1760 körül készült rokokó oltár, faragott kőből készült oltártömb, a diadalív jobboldalán lévő posztamensen Jézus szíveszobor. A barokk stipes előlapján kialakított barlangfülkében Szt. Rozália szobra, a menza gazdagon profilozott. Az oltárasztalon egyszerű posztamensen felöltöztetett Szeplőtelen Mária-szobor áll (földgömbön, melyen kígyó tekeredik körbe). A rokokó retabló közepén oltárkép architektúra, megfeszített Krisztus-szoborral. A retabló két oldalán két faragott, volutás posztamensen jobbra Szt. Anna Máriával, balra férfi szent szobra látható. Az oltár felső részén a Szentlélek galambja, fölötte az Atyaisten szobra zárja, bal kezében jogarral, mellette földgömb, jobb kezével áldást oszt. A sekrestye felszerelése neogótikus gyóntatószék és 19. századi sekrestye-szekrény. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Veszprém Csatárhegy
Templomadatbázis