Kirchtag
05-03, 09-14
Leírás
Csatárhegy Veszprémtől nyugatra, kb. 6 km-re emelkedik. A helynév a történészek megállapítása szerint a középkorra, egészen az államalapítás korára megy vissza, és – akárcsak másutt az országban – itt is valószínűleg pajzsgyártók egykori jelenlétére utal. E Csatár nevű faluról a középkor folyamán sokszor szólnak az írott források, de helyét nem ismerjük, mert azóta elpusztult. Emlékét már csak a mai domb neve őrzi.
A 18. században a domb keleti-délkeleti oldalát már szőlő, a többit erdő bor…Weiterlesen
Csatárhegy Veszprémtől nyugatra, kb. 6 km-re emelkedik. A helynév a történészek megállapítása szerint a középkorra, egészen az államalapítás korára megy vissza, és – akárcsak másutt az országban – itt is valószínűleg pajzsgyártók egykori jelenlétére utal. E Csatár nevű faluról a középkor folyamán sokszor szólnak az írott források, de helyét nem ismerjük, mert azóta elpusztult. Emlékét már csak a mai domb neve őrzi.
A 18. században a domb keleti-délkeleti oldalát már szőlő, a többit erdő borította. A levéltári forrásokból tudjuk, hogy 1762 táján egy ferences rendi szerzetes, bizonyos Nerbl Hilár jelent meg és telepedett le a hegyen. 1764. szeptember 14-én engedélyt kapott a hivatalos egyházi hatóságtól arra, hogy remeteéletét folytathassa, és emellett alamizsnát gyűjtsön a dombra kilátogatóktól. Az engedélyt kiadó helynök azonban az engedélyben kikötötte: „intünk és buzdítunk az Úrban, hogy a jövőben is dicséretes, példás életet élj. A szórakozástól, mértéktelen evés és ivástól (mitől Isten oltalmazzon) botránytól, és a világiaktól való túlságos társalgástól óvakodjál.” (Strausz Antal fordítása).
Hilár az alamizsnából befolyt összegből következő évtől kezdte építtetni a ma látható kápolnát a Szent Kereszt megtalálása titulussal. Ehhez az alapító megszerezte a Szent Kereszt állítólagos kis darabkáját, így a kápolna búcsújáró hellyé is válhatott. Az épület 1767-ben készült el, miként azt a kőkeretes bejárat fölötti festett évszám mutatta. A kápolna harangját 1777-ben áldották meg, Szent Donát tiszteletére. E patrocínium nyilvánvalóan összefüggésben hozható a dombon folytatott szőlőműveléssel, hiszen a szent segítségét szokták kérni a jégverés és viharok ellen. Hilár remete 1804. január 24-én hunyt el 67 éves korában, és itt, a kápolnában temették el. 1868. december 15-én újabb harangot kapott a kápolna, melyet Szent Kereszt és Szent Ilona tiszteletére szenteltek, újabb emlékéül a keresztény hagyománynak, miszerint Ilona császárné – Nagy Constantinus édesanyja – Jeruzsálemben megtalálta Krisztus keresztjének maradványait.
A kőkeretes bejárati kapun belépve érdemes megnézni a díszes dobozzárat, a kovácsoltvas kilincset és az ajtó húzógombját. A kápolnába beljebb lépve kis karzat alá érkezünk, ahová fa csigalépcső vezet fel. A kápolna boltozott (hajója és sekrestyéje fölött ún. csehsüveg-boltozat található), az oldalfalakat mészkőlapokkal burkolták, a falakat pedig 1960-as években készült falfestmények borítják (művész: Kövesi Ilona). Az északnyugati oldalon a templom építését és a csatári búcsút, a délkeleti oldalon a veszprémi csatát (Szent István király és Koppány ütközetét), a mennyezeten Atyaistent ábrázoló falképeket látunk. A szentélyben rokokó oltár áll. Az oltártömb előlapján kialakított barlangfülkében Szent Rozália szobrát láthatjuk. A szicíliai származású középkori szentet gyakorta ábrázolták barlangjában fekve, feszülettel a kezében. Az oltárasztalon egyszerű posztamensen felöltöztetett Mária-szobor áll földgömbön, melyet almába harapó kígyó fon körbe, Mária szeplőtelen szüzességének jelképeként. Az oltárépítmény közepén található az oltárkép architektúra megfeszített Jézus szoborral. Az oltárépítmény két oldalán jobb oldalon Mária és édesanyja, Szent Anna, bal oldalon férfi szent szobra látható. Az oltárt dicsfénnyel övezett Szentlélek galamb, fölötte felhőkkel és puttófejekkel övezett Atyaisten szobor zárja, aki bal kezében jogart tart, mellette földgömb, jobb kezével áldást oszt.
A kápolna előtt egy durvamészkőből faragott, népies megfogalmazású, feltehetően a 19. század második felében felállított kereszt látható, amelynek talapzatáról egykori felirata sajnos lekopott. A feszület lábánál, a talapzaton Szűz Mária alakja áll. 1900 táján már csak néhány szőlőmunkás lakott a domboldalban, ők is német anyanyelvűek voltak. Ezzel magyarázható, hogy a miséken a hívek a magyar mellett német nyelven is énekeltek. A kápolnához felvezető út mellett álló kis építményt („Jung-kápolna”), még a 19. század elején építhették. A sokszögzáródású – valójában oltár nélküli – kis építményben a németajkú hívek később kőkeresztet állítottak fel, talapzatán német nyelvű felirattal, melynek magyar fordítása így hangzik: „Isten tiszteletére állítva Josef Jung és hitvese, Maria Jung által az 1900. évben.” A szentélyszerű, félköríves belső fülkében és a negyedgömb-kupoláján újabb kifestés készült. Weniger lesen
Általános jellemzők
A Csatár-hegy domboldalában álló, északnyugatra álló, barokk kápolna.
Külső leírás
Az északnyugatra tájolt, négyzetes arányú hajóból és a vele azonos szélességű, nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott kápolna ma palafedésű, főhomlokzata fölött tetőtorony emelkedik. Sekrestyéje utólag épült a szentély délnyugati oldalához. A lizénák által közrefogott főhomlokzati mezőben kőből készült, tagolt szalagkeretes bejárati ajtó nyílik a templombelsőbe; a rombuszmintás ajtószárny barokk kori, akárcsak a rajta lévő dobozzár és a kovácsoltvas kilincs. Bejárat feletti táblán…Weiterlesen
Az északnyugatra tájolt, négyzetes arányú hajóból és a vele azonos szélességű, nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott kápolna ma palafedésű, főhomlokzata fölött tetőtorony emelkedik. Sekrestyéje utólag épült a szentély délnyugati oldalához. A lizénák által közrefogott főhomlokzati mezőben kőből készült, tagolt szalagkeretes bejárati ajtó nyílik a templombelsőbe; a rombuszmintás ajtószárny barokk kori, akárcsak a rajta lévő dobozzár és a kovácsoltvas kilincs. Bejárat feletti táblán már nincs nyoma az egykori évszámnak. A főhomlokzaton a karzatszinten tagolt szalagkeretes körablak, a háromszögű oromzatban, két, tagolatlan szalagkeretes oválablak nyílik. A hajó két hosszanti homlokzatán egy-egy szegmensíves záródású, tagolt szalagkeretes ablakot találunk. Weniger lesen
Belső leírás
A hajót csehboltozat fedi,, a nyugati oldalán íves mellvéddel ellátott, falazott karzat. A padlóburkolat kelheimi. A falakon tardosi mészkőlap-darabokból rakott lábazat, mely egy idős az 1967-re tehető, Kövesi Ilona által készített falképekkel (Atyaisten, a négy evangelista, a veszprémi csata stb.) A szentélyben rokokó oltár áll. A stipes előoldalán kialakított barlangfülkében Szt. Rozália-szobor. Az oltárasztalon egyszerű posztamensen a felöltöztetett Szeplőtelen Szűz újabb készítésű szobra áll…Weiterlesen
A hajót csehboltozat fedi,, a nyugati oldalán íves mellvéddel ellátott, falazott karzat. A padlóburkolat kelheimi. A falakon tardosi mészkőlap-darabokból rakott lábazat, mely egy idős az 1967-re tehető, Kövesi Ilona által készített falképekkel (Atyaisten, a négy evangelista, a veszprémi csata stb.) A szentélyben rokokó oltár áll. A stipes előoldalán kialakított barlangfülkében Szt. Rozália-szobor. Az oltárasztalon egyszerű posztamensen a felöltöztetett Szeplőtelen Szűz újabb készítésű szobra áll a földgömbön, melyet almába harapó kígyó fon körbe. A helyén eredetileg állt tabernákulum-szekrényke ma a karzaton található, használaton kívül. Az oltáron a tabernákulumot egy-egy angyalszobor vette közre, ezek ma hiányoznak. Az oltár mögött a belül íves szentélyzáródást követve, gazdagon faragott fa retabló emelkedik, középen oltárkép architektúra, megfeszített Jézus-szoborral. Az oltárt a Szentlélek galambja, fölötte a felhőkkel és puttófejekkel övezett Atyaisten szobra koronázza, aki a bal kezében jogart tart, mellette földgömb, jobb kezével áldást oszt. A retabló két szélén fából faragott, festett, volutás fejezeten egy-egy népies ízlésben készült, barokk faszobor áll. Az egyik egy baljában könyvet tartó, szakállas férfiszent (Szt. Pál?), a másik a gyermek Mária nevelését örökíti meg, a Tízparancsolatot kezében tartó Szt. Anna alakjával. A hajóban egy újabb Jézus Szíve-szobor található, mely 1961-ben került a kápolnába.
Az eredetileg téglaburkolatos karzat padlóján, az egykori orgona lenyomata. A hajóban ma egy Stowasser-harmónium található. A csehsüveg-boltozatos sekrestye külső bejárata egyszerű, vörös homokkőből faragott hasábkeretes kialakítású, a szentélyből nyíló ajtaja jelenleg 19. század végi-20. század eleji tokborítással ellátott. A sekrestye burkolata szintén kisebb kőlapokból áll, berendezés: neogótikus gyóntatófülke és egy 19. századi szekrény. Weniger lesen
Általános állapot
átlagos
Források
településre első adat: Gutheil 2007. 3. sz.; Györffy 1983. 146-147, 205., Mon Rom. I. 1896. 139.; VMRT 2. 51/72., Békefi 1907. 60.
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: MNL OL E 156-a U et C 37. No. 18. f. 14.
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: Korompay 19567. 208.209., Pfeiffer 1987. 91-92.; Strausz 1902. 6. VFL VI. 157/c 7. k. Halálozási anyakönyvek, Veszprém. 1804. január 24.
VFL A8/151. 18. Vistitatio Canonica 1937. 1-25.
VFL VII. 31.I. 41. Veszprém-Csatár.
történeti leírás 1945-: LDM MA 38. d. 354. ltsz. 10327.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: MNL OL E 156-a U et C 37. No. 18. f. 14.
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: Korompay 19567. 208.209., Pfeiffer 1987. 91-92.; Strausz 1902. 6. VFL VI. 157/c 7. k. Halálozási anyakönyvek, Veszprém. 1804. január 24.
VFL A8/151. 18. Vistitatio Canonica 1937. 1-25.
VFL VII. 31.I. 41. Veszprém-Csatár.
történeti leírás 1945-: LDM MA 38. d. 354. ltsz. 10327.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Györffy György: István király és műve. Budapest, Gondolat. 1983. 146-147, 205. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Tom. I. 1103-1276. Budapestini, 1896. 139., Éri István-Kelemen Márta-Németh Péter-Torma István: Magyarország régészeti topográfiája 2. Veszprém megye régészeti topográfiája. A Veszprémi járás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. 51/72. Korompay György: Veszprém. Városképek-Műemlékek. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1957. 208-209. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) München, Görres Gesselschaft. 1987. 91-92. Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) München, Görres Gesselschaft. 1987. 91-92. Strausz Antal: A csatári kápolna és a csatári búcsújárás. Veszprémi Hírlap 1902. január 19. 3. sz. 6.
Írott források
Gutheil Jenő: Veszprém város okmánytára. Oklevelek a veszprémi érseki és káptalani levéltárakból (1002-1523). Kiadásra előkészítette: Kredics László. Veszprém, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár-Veszprémi Érseki Könyvtár, 2007. 3. sz. MNL OL E 156-a Urbaria et Conscriptiones 37. No. 18. f. 14.