Búcsú
07-26
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1319-ben Beed. A kkortól az ugodi uradalom része, a XVIII. sz.-tól a pápaihoz csatolták. Mohács után erre portyázó törökök többször felégették. 200 évig puszta. 1741-től telepítik meg az Esterházyak lotharingiai németekkel. Ezek katolikusok. 1735-ből iskolájukról tudunk. Tp-ukat Esterházy pp. építtette 1791-ben, későbarokk, Mj. 40x10 m. Tit: Szt. Anna. Búcsú: júl. 26. Hsz: 296 (345)."
Általános jellemzők
Település középpontjában, utcasorban, utcavonalra merőlegesen álló, északnak tájolt templom, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, az utcára néző főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély keleti oldalán sekrestyével. Az épület sarkai lekerekítettek, a homlokzatokat tükrök tagolják. Az egyenes szélű féloromzatok attikafalon ülnek. A féloromzatok szélén egy-egy kőváza áll. Nyílásai vakolatkeretesek, kosáríves záródásúak, zárókővel. A tornyot órapárkány ...Tovább
Település középpontjában, utcasorban, utcavonalra merőlegesen álló, északnak tájolt templom, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentéllyel, az utcára néző főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély keleti oldalán sekrestyével. Az épület sarkai lekerekítettek, a homlokzatokat tükrök tagolják. Az egyenes szélű féloromzatok attikafalon ülnek. A féloromzatok szélén egy-egy kőváza áll. Nyílásai vakolatkeretesek, kosáríves záródásúak, zárókővel. A tornyot órapárkány zárja és tört vonalú sisak koronázza. A hajó hosszoldalait és a sekrestye keleti oldalát két-két ablak töri át. A szentélyt egy, a hajót két csehsüveg-boltozat fedi. A tagolt mellvédű karzat egyetlen, széles ívre támaszkodik. A főoltár az oltárasztalon álló, barokk stílusú tabernákulumból és két adoráló angyalból áll. A főoltár oltárképe Szűz Mária Szent Annával és Joachimmal, Johann Nepomuk Kugler győri festő műve 1827-ből. A szentély hátfalát, az oltár kereteként, egykor illuzionisztikus falfestés díszítette. A mellékoltár tabernákuluma késő barokk stílusú. A déli diadalívpillérre rögzített, a sekrestyéből megközelíthető, négyzetes alaprajzú, klasszicizáló késő barokk szószék 1793-ban készült. A kosár előoldalán lévő domborművön a vihart lecsendesítő Jézus látható. Padjait 1793-ban faragták. A vörösmárvány keresztelőmedence 1794-ben készült. A belső ajtók eredetiek. A középső falpilléreken egy-egy, 19. század eleji kép függ. Az orgona Karl Roland veszprémi műhelyében készült 1872-ben. A boltozatokat Graits Endre festette ki 1898-ban. Ligeti Sándor is dolgozott a kifestésen. A csehsüveg-boltozattal fedett sekrestye ajtóval és ablakkal kapcsolódik a szentélyhez. Az intarziás sekrestyeszekrény kora klasszicista stílusú. ...Kevesebbet mutat