Béb – Szent Anna

Település középpontjában, utcasorban, utcavonalra merőlegesen álló, északnak tájolt templom, a hajónál keskenyebb egyenesen záródó szentéllyel, az utcára néző főhomlokzat felett a homlokzati síkból kissé kiülő toronnyal, a szentély keleti oldalán sekrestyével. Az épület sarkai lekerekítettek, a homlokzatokat tükrök tagolják. Az egyenes szélű féloromzatok attikafalon ülnek. A féloromzatok szélén egy-egy kőváza áll. Nyílásai vakolatkeretesek, kosáríves záródásúak, zárókővel. A tornyot órapárkány zárja és tört vonalú sisak koronázza. A hajó hosszoldalait és a sekrestye keleti oldalát két-két ablak töri át. A szentélyt egy, a hajót két csehsüveg-boltozat fedi. A tagolt mellvédű karzat egyetlen, széles ívre támaszkodik. A főoltár az oltárasztalon álló, barokk stílusú tabernákulumból és két, adoráló angyalból áll. A főoltár oltárképe Szűz Mária Szent Annával és Joachimmal, Johann Nepomuk Kugler győri festő műve 1827-ből. A szentély hátfalát, az oltár kereteként, egykor illuzionisztikus falfestés díszítette. A mellékoltár tabernákuluma késő barokk stílusú. A déli diadalívpillérre rögzített, a sekrestyéből megközelíthető, négyzetes alaprajzú, klasszicizáló késő barokk szószék 1793-ban készült. A kosár előoldalán lévő domborművön a vihart lecsendesítő Jézus látható. Padjait 1793-ban faragták. A vörösmárvány keresztelőmedence 1794-ben készült. A belső ajtók eredetiek. A középső falpilléreken egy-egy, 19. század eleji kép függ. Az orgona Karl Roland veszprémi műhelyében készült 1872-ben. A boltozatokat Graits Endre festette ki 1898-ban. Ligeti Sándor is dolgozott a kifestésen. A csehsüveg-boltozattal fedett sekrestye ajtóval és ablakkal kapcsolódik a szentélyhez. Az intarziás sekrestyeszekrény kora klasszicista stílusú. Read less