Zalaapáti – Szent Adorján és Szent Őrangyalok

Zalaapáti – Szent Adorján és Szent Őrangyalok
Búcsú
07-08, Szeptember első vasárnapja
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Zalaapáti és Zalahosszúfalu 1929-es egyesítéséből. A zalavári apátság 1019-es alapítóleveléből tudjuk, hogy Apáti határában Szt._Lőrinc tp-a, aminek ellátását Szt. István a zalavári bencésekre bizta. Önálló pléb-ájáról a XVI. sz.-ból van adatunk. 1545-ben János a pl, aki egyben főesperes is. 1559-ben Simon főesperes a pl. 1532-ben először égeti fel a török, majd 1568-ban elpusztul az egész falu. A zalavári apátság is hasonló sorsra jut. Amikor pedig 1702-ben az osztrákok Zala várát felrobbantották, a zalavári apátság épülete is nagyon megrongálódott. Különben is alig lehetett megközelíteni a Zala folyó elmocsarasodása miatt. — Ezért a göttweigi bencések, akikre III. Károly a zalavári apátság felújítását bízta, úgy döntöttek, hogy az apátság székhelyét Zalaapátiba teszik át. A régi Szt. Lőrinc tp falai még álltak, új tetővel látták el, berendezték, és 1748-ben az Őrangyalok tiszt.-re szentelték. 1753-ban lerakják a kolostor alapjait, 1757-ben már működik a hiteles hely levéltára. 1774-ben leég a falu és tp is. Az új tp 1777-81-ben készült el. — 1873-ig maradt a göttweigiek fennhatósága alatt. Azóta Pannonhalmához tartozott, 1950-ig apátság volt. Ők vezették a pléb-át is. 1950 óta az egyháznn. papjai. 1746-tól az apátság iskolát tartott fönn a községben. Ma is működő emeletes iskoláját az apátság 1805-ben építette. 1889-ben óvodát és leányiskolát szervezett, amit 1948-ig az irgalmas nővérek vezettek. A tp barokk, 33,5x13 m. M. Tit: Szt. Adorján, és Szt. Őrzőangyalok. Búcsú: szept. első vas. Szi: márc. .26., szept. 27. Rn: máj. 22. Akv: 1742-től. Hsz: 2043 (2065). "

Plábániák

Települések

Település
Zalaapáti