Búcsú
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Első említése 1268-ból ismert. 1283-ban Ukkmidszent tp-t 1531-ben Ukk Myndszente néven írják össze. A kkori tp-oshely emlékét a Mindszent-dűlő név is megőrizte. A kkori tp-a a felszíni nyomokból máig is jól kivehető. A falu a XVI. sz. derekán elpusztult. Az. újjáéledt falu népét a gógánfai és zalaszegvári gondozza. Pleb.-áját 1909-ben szerveztek újjá. A tp. 1725-ben épült, barokk. Mj. 14x6 m. - Nep. Szt. János szobra XVIII. sz. Mj. Főoltára, szobrai és szószéke 1674-ből származó műemlékek, a t...Tovább
"Első említése 1268-ból ismert. 1283-ban Ukkmidszent tp-t 1531-ben Ukk Myndszente néven írják össze. A kkori tp-oshely emlékét a Mindszent-dűlő név is megőrizte. A kkori tp-a a felszíni nyomokból máig is jól kivehető. A falu a XVI. sz. derekán elpusztult. Az. újjáéledt falu népét a gógánfai és zalaszegvári gondozza. Pleb.-áját 1909-ben szerveztek újjá. A tp. 1725-ben épült, barokk. Mj. 14x6 m. - Nep. Szt. János szobra XVIII. sz. Mj. Főoltára, szobrai és szószéke 1674-ből származó műemlékek, a tüskevári pálosoktól kerültek ide. Tit: Szentháromság. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jan.. 18. Rn: ápr. 20. Akv: 1788-1797. okt. 20. — 1801-1914-ig és 1909. szept. 16-tól — közben Ukk és Megyer. Gógánfán, Rigács Zalaszegváron. Hsz: 555 (585). " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
R.k. templom, középkori alapokon barokk, épült nem kizárhatóan 1674-ben, bővítve 1729-ben, átalakítva eklektikus stílusban 1902-ben. Település főutcáján, azzal párhuzamosan álló, keletelt templom a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzathoz épített, falazott, nyolcoldalú gúlasisakkal fedett toronnyal, a szentély É-i oldalán oratóriumos sekrestyével.
Külső:A homlokzatokat dörzsölt vakolat fedi. A torony sarkai szintenként szakaszosan lekerekítettek, a vízs...Tovább
R.k. templom, középkori alapokon barokk, épült nem kizárhatóan 1674-ben, bővítve 1729-ben, átalakítva eklektikus stílusban 1902-ben. Település főutcáján, azzal párhuzamosan álló, keletelt templom a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzathoz épített, falazott, nyolcoldalú gúlasisakkal fedett toronnyal, a szentély É-i oldalán oratóriumos sekrestyével.
Külső:A homlokzatokat dörzsölt vakolat fedi. A torony sarkai szintenként szakaszosan lekerekítettek, a vízszintes vakolatsávot a főpárkány magasságában és a harangszintet lezáró párkány alatt ívsor tagolja. A Ny-i homlokzatba mélyedő, a torony által metszett íves záródású fülkében szobor áll. A kosáríves záródású kapu, valamint a félköríves záródású harangszinti és D-i homlokzati ablakok szalagkeretesek és vállkövesek, ívezetükön tagolt profillal. A kettősen homorú szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten körablak nyílik. A szentély K-i falának körablakát elfalazták. Az oratórium ajtaja a sekrestye Ny-i falán nyílik.
Belső: A szentélyt csehsüveg-boltozat, a hajót hatszakaszos poroszsüveg-boltozat fedi. Poroszsüveg-boltozaton ül a kétpilléres Ny-i karzat. A szentély É-i oldalát ajtó, mellette ablak, felettük az oratórium ablaka töri át. A diadalív homlokoldalát és a szentély falait késő barokk architektúrafestés díszíti, a diadalív belső síkján festett kazettasor, a szentély boltozatán négykaréjos mezőben Szentháromság-kép látható a 18. század végéről. A sekrestyét csehsüveg-, az oratóriumot poroszsüveg-boltozat fedi. A kora barokk főoltár alsó és felső szintjét egy-egy csavart oszlop díszíti, lent Szent István és Imre, fent Szent Margit és Szent Erzsébet szobrával. A Szentháromságot ábrázoló oltárkép feletti emblémában az 1674-es, alatta az 1902-es és 1987-es évszám látható. Az oromzati kép az Angyali üdvözletet ábrázolja. A D-i mellékoltár eklektikus stílusú. A kora barokk szószék félnyolcszög alaprajzú, mezőit az evangélisták szobrai díszítik. A padok barokk vonalúak. Az orgonát inda- és csipkemotívum, valamint voluták gazdagítják. A szószék alatti falon Szentgyörgyi Horváth Ignácné Vizeki Tallián Anna (+1830) és lánya, Vizeki Tallián Pálné Szentgyörgyi Horváth Magdolna (+1862) gótizáló romantikus stílusú síremléke kapott helyet.
...Kevesebbet mutat
Források
VEL_VIII_31_II_14_Ukk; 1975sem; VMRT_03_248-249;