Ukk – Szentháromság

Ukk – Szentháromság
Kirchtag
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Első említése 1268-ból ismert. 1283-ban Ukkmidszent tp-t 1531-ben Ukk Myndszente néven írják össze. A kkori tp-oshely emlékét a Mindszent-dűlő név is megőrizte. A kkori tp-a a felszíni nyomokból máig is jól kivehető. A falu a XVI. sz. derekán elpusztult. Az. újjáéledt falu népét a gógánfai és zalaszegvári gondozza. Pleb.-áját 1909-ben szerveztek újjá. A tp. 1725-ben épült, barokk. Mj. 14x6 m. - Nep. Szt. János szobra XVIII. sz. Mj. Főoltára, szobrai és szószéke 1674-ből származó műemlékek, a tWeiterlesen
"Első említése 1268-ból ismert. 1283-ban Ukkmidszent tp-t 1531-ben Ukk Myndszente néven írják össze. A kkori tp-oshely emlékét a Mindszent-dűlő név is megőrizte. A kkori tp-a a felszíni nyomokból máig is jól kivehető. A falu a XVI. sz. derekán elpusztult. Az. újjáéledt falu népét a gógánfai és zalaszegvári gondozza. Pleb.-áját 1909-ben szerveztek újjá. A tp. 1725-ben épült, barokk. Mj. 14x6 m. - Nep. Szt. János szobra XVIII. sz. Mj. Főoltára, szobrai és szószéke 1674-ből származó műemlékek, a tüskevári pálosoktól kerültek ide. Tit: Szentháromság. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jan.. 18. Rn: ápr. 20. Akv: 1788-1797. okt. 20. — 1801-1914-ig és 1909. szept. 16-tól — közben Ukk és Megyer. Gógánfán, Rigács Zalaszegváron. Hsz: 555 (585). " Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
1268: első említés, Terra Vck. 1283-ban egyháza a Mindenszentek tiszteletére szentelt (Ukkmidszent). Plébánosa 1421-ben László.
16-17. századi történet
1531-ben Ukk Myndszente néven írják össze. A falu a XVI. sz. derekán elpusztult. 1550-ben a plébánia elhagyott (az ukki határ egy részét ma is Mindenszenteknek hívják, templomrom van ott).
Történeti leírás 1701-1945
Zalaszegvár, majd 1769-től Gógánfa filiája, 1919 óta plébánia. A mai templom 1728-ban épült (több helyen 1674-ben épültnek említik, Pfeiffer szerint Horváth Józsefné Szegedy Borbála költségén, vagy 1725-ben), nem kizártan egy középkori templom renoválásaként. Nem egészen húsz évvel később Padányi Biró Márton látogatásakor állapotfelvétel: torony akkor még nem áll, tömege ezen túl a maival megegyező, fa harangláb a hajó nyugati végében, egy haranggal, zsindellyel fedett. A hajó és a szentély fameWeiterlesen
Zalaszegvár, majd 1769-től Gógánfa filiája, 1919 óta plébánia. A mai templom 1728-ban épült (több helyen 1674-ben épültnek említik, Pfeiffer szerint Horváth Józsefné Szegedy Borbála költségén, vagy 1725-ben), nem kizártan egy középkori templom renoválásaként. Nem egészen húsz évvel később Padányi Biró Márton látogatásakor állapotfelvétel: torony akkor még nem áll, tömege ezen túl a maival megegyező, fa harangláb a hajó nyugati végében, egy haranggal, zsindellyel fedett. A hajó és a szentély famennyezetes, a templom padlója téglával burkolt, a hajó nyugati végében fakarzat a 12 apostol képével díszített mellvéddel, orgona nem volt, sekrestye famennyezetes, oltár és szószék volt. 1774-76: első tatarozás: ekkor boltozhatták a szentélyt (említik 1838) és a sekrestyét (említik 1808). 1764-1778 között orgona épült. A falakon késő barokk kifestés volt. 1809: "dezolált"-nak említik, 1821-22: kívül-belül renovált, megépül a torony Táncz Mihály korábbi lelkész hagyatékából. 1902: renoválás romantikus-eklektikus stílusban a helyi birtokos családok (a kegyúr Szentgyörgyi Horváth család) és a falu közös erőfeszítéséből. Kibővítik a sekrestyét: oratórium és északra bővítve, oratóriumra vezető falépcső, az új oratóriumablakkal azonosra cserélik a sekrestye ablakát és mindkét ajtaját, és talán ekkor nyitják a sekrestye betekintőablakát. A templomteret poroszsüveggel fedték, ablakokat cseréltek - a belső réteg ekkor készülhetett, a küső rétegben legalább 1907-ig megtartották a korábbi, osztott ablakokat. Új, neoromán vakolatarchitektúra. Ekkor készülhetett az 1909-ben felvett cserépfedés. 1910: keresztkút beszerzése. 1914: a templom bővítését nem engedélyezik, a helyreállítást igen. 1920: tető javítása. 1940: a plébános a templom bővítése ügyében intézkedik. Pfeiffer csavart oszlopos, emeletes főoltárát említi (egy adat szerint a szószékkel egyidős, 1674, magas művészi szintű; Genthon szerint Szt. István és Imre faszobrával, a tüskevári pálos kolostorból, 1690 körül), Szt. Kereszt megtalálása kép mellett, Konstantin- és Ilona-szobrokkal, hat fém és két fa gyertyatartó, 1838. Öröklámpa, 1778. Szószék, emléktáblák. 1778: hatváltozatú orgona. 1817: a helybeli hölgyek állíttatta Madonna-szobor az evangéliumi oldalon. Harangok: 115 és 80 font (1778), 160 (1838) és 121 font (1824). Harangokra más adat: 1890: 67 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték, 1947: 85 és 56 cm átm. Szlezák László Budapesten öntötte. Orgonáját (1/5 m/r, op. 585.) 1907: az Angster-gyár építette. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1946-48: a harangok visszaszerzése és felszentelése. Farkas István plébános 1947-ben az orgonát, 1978-ban a harangokat villamosíttatta, 1955-ben egy 100 kg-os és egy 340 kg-os új harangot szerzett. 1961-62: tatarozás, 1967: kerítésépítés, 1972-75: homlokzatfelújítás, Farkas István plébános hivatali idejében, 1974: a faoltár két szobrának engedély nélküli restaurálása, 1978: oltár és szószék restaurálására műleírás és árajánlat, Ruff Ilona aranyozó, 1980: új liturgikus tér és berendezés, 1980 utWeiterlesen
1946-48: a harangok visszaszerzése és felszentelése. Farkas István plébános 1947-ben az orgonát, 1978-ban a harangokat villamosíttatta, 1955-ben egy 100 kg-os és egy 340 kg-os új harangot szerzett. 1961-62: tatarozás, 1967: kerítésépítés, 1972-75: homlokzatfelújítás, Farkas István plébános hivatali idejében, 1974: a faoltár két szobrának engedély nélküli restaurálása, 1978: oltár és szószék restaurálására műleírás és árajánlat, Ruff Ilona aranyozó, 1980: új liturgikus tér és berendezés, 1980 után: Somorjay Selysette egy műemléki jóváhagyás nélküli homlokzatfelújítást feltételez az elkövetett hibák alapján. 2017: építéstörténeti dokumentáció, Somorjay Selysette, 2018: tartószerkezeti szakvélemény, Ther Antal, épületdiagnosztika, Zádor Oszkár és faanyagvédelmi szakvélemény, Németh Lajos. Weniger lesen
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Ukk, Kossuth u. 53., hrsz. 69.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
5351, 10552, 1958
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk, historizáló
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Gógánfa, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
R.k. templom, középkori alapokon barokk, épült nem kizárhatóan 1674-ben, bővítve 1729-ben, átalakítva eklektikus stílusban 1902-ben. Település főutcáján, azzal párhuzamosan álló, keletelt templom a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzathoz épített, falazott, nyolcoldalú gúlasisakkal fedett toronnyal, a szentély É-i oldalán oratóriumos sekrestyével. Külső:A homlokzatokat dörzsölt vakolat fedi. A torony sarkai szintenként szakaszosan lekerekítettek, a vízsWeiterlesen
R.k. templom, középkori alapokon barokk, épült nem kizárhatóan 1674-ben, bővítve 1729-ben, átalakítva eklektikus stílusban 1902-ben. Település főutcáján, azzal párhuzamosan álló, keletelt templom a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, a Ny-i, bejárati főhomlokzathoz épített, falazott, nyolcoldalú gúlasisakkal fedett toronnyal, a szentély É-i oldalán oratóriumos sekrestyével. Külső:A homlokzatokat dörzsölt vakolat fedi. A torony sarkai szintenként szakaszosan lekerekítettek, a vízszintes vakolatsávot a főpárkány magasságában és a harangszintet lezáró párkány alatt ívsor tagolja. A Ny-i homlokzatba mélyedő, a torony által metszett íves záródású fülkében szobor áll. A kosáríves záródású kapu, valamint a félköríves záródású harangszinti és D-i homlokzati ablakok szalagkeretesek és vállkövesek, ívezetükön tagolt profillal. A kettősen homorú szélű féloromzatokkal közrefogott toronyszinten körablak nyílik. A szentély K-i falának körablakát elfalazták. Az oratórium ajtaja a sekrestye Ny-i falán nyílik. Belső: A szentélyt csehsüveg-boltozat, a hajót hatszakaszos poroszsüveg-boltozat fedi. Poroszsüveg-boltozaton ül a kétpilléres Ny-i karzat. A szentély É-i oldalát ajtó, mellette ablak, felettük az oratórium ablaka töri át. A diadalív homlokoldalát és a szentély falait késő barokk architektúrafestés díszíti, a diadalív belső síkján festett kazettasor, a szentély boltozatán négykaréjos mezőben Szentháromság-kép látható a 18. század végéről. A sekrestyét csehsüveg-, az oratóriumot poroszsüveg-boltozat fedi. A kora barokk főoltár alsó és felső szintjét egy-egy csavart oszlop díszíti, lent Szent István és Imre, fent Szent Margit és Szent Erzsébet szobrával. A Szentháromságot ábrázoló oltárkép feletti emblémában az 1674-es, alatta az 1902-es és 1987-es évszám látható. Az oromzati kép az Angyali üdvözletet ábrázolja. A D-i mellékoltár eklektikus stílusú. A kora barokk szószék félnyolcszög alaprajzú, mezőit az evangélisták szobrai díszítik. A padok barokk vonalúak. Az orgonát inda- és csipkemotívum, valamint voluták gazdagítják. A szószék alatti falon Szentgyörgyi Horváth Ignácné Vizeki Tallián Anna (+1830) és lánya, Vizeki Tallián Pálné Szentgyörgyi Horváth Magdolna (+1862) gótizáló romantikus stílusú síremléke kapott helyet. Weniger lesen
Források
VEL_VIII_31_II_14_Ukk; 1975sem; VMRT_03_248-249;

Pfarren

Siedlungen

Siedlung
Ukk