Búcsú
08-15
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Első lakói a meleg forrás körül letelepedett szlávok lehettek. Egyházáról 1272-ben esik szó. 1290-ben Szt. Szűz tiszt.-re emelt oratóriuma van. 1327-ben papja Pál. 1333-ban esperesi székhely. 1448-ban mezőváros, 1459-ben sókamarai székhely, és a megyének egyik központja. 1502-ben János nevű papja a ker. esperese. 1560-ban a török elfoglalta. 1670-ben hozzák rendbe a török időkben megrongálódott tp-ot. 1726-ban helyreállítottnak mondják tp-át. Négy oltára van. Különálló tornyában három. harangg...Tovább
"Első lakói a meleg forrás körül letelepedett szlávok lehettek. Egyházáról 1272-ben esik szó. 1290-ben Szt. Szűz tiszt.-re emelt oratóriuma van. 1327-ben papja Pál. 1333-ban esperesi székhely. 1448-ban mezőváros, 1459-ben sókamarai székhely, és a megyének egyik központja. 1502-ben János nevű papja a ker. esperese. 1560-ban a török elfoglalta. 1670-ben hozzák rendbe a török időkben megrongálódott tp-ot. 1726-ban helyreállítottnak mondják tp-át. Négy oltára van. Különálló tornyában három. haranggal. 1757-ben új hajót építenek a gót szentélyhez és tornyot. 1896-99-ben Hornig pp a szentély mindkét oldalán oratóriumot nyittat. A főoltárt 1898-ban, a szószéket 1903-ban Vogl Adolf innsbrucki műfaragó készítette. — A Szentháromság-szobor XVIII. sz.-i, barokk, megújítva 1863-ban. 38x11 m. Mj. A temetőkp-na 1898-ból való, barokk. Tit: Fájdalmas Szűz. 12x7 m. — Mogyoróshegyi kp-na 1821-ből. Tit: Szt. Donát. 8x5 m. — 1966-ban várossá lett. — pl-ház 1796-ból, barokk. Mj. Tit: Mária mennybevitele. Búcsú: aug. 15. Szi: márc. 1., szept. 7. Rn: aug. 28. Akv: 1726-tól. Hsz: 8640. (11223). " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
A város központjában álló, egyhajós, nyugati tornyos, keletelt templom, a román kori hajóhoz épült, a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású, nyújtott gótikus szentéllyel, a szentély két oldalán karzatos bővítményekkel, a hajóhoz csatlakozó déli portikusszal.
A hármas tagolású, a főpárkány alatt és a harangszinten pilaszterekkel tagolt nyugati főhomlokzat síkjából enyhén előreugró, gúlasisakos torony nyugati oldalán kőkeretes, tört íves záródású, zárókődíszes kapu nyílik, fölötte tört íves párkánn...Tovább
A város központjában álló, egyhajós, nyugati tornyos, keletelt templom, a román kori hajóhoz épült, a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású, nyújtott gótikus szentéllyel, a szentély két oldalán karzatos bővítményekkel, a hajóhoz csatlakozó déli portikusszal.
A hármas tagolású, a főpárkány alatt és a harangszinten pilaszterekkel tagolt nyugati főhomlokzat síkjából enyhén előreugró, gúlasisakos torony nyugati oldalán kőkeretes, tört íves záródású, zárókődíszes kapu nyílik, fölötte tört íves párkánnyal; a karzatszint szegmensíves ablaka felett Mária-monogramos vakolatdísz látható. A torony két oldalán egy-egy félköríves záródású szoborfülkében Szent István és Szent Imre szobra áll. A főpárkány feletti szinten a tornyot egy-egy féloromzat veszi közre. A harangszinten egy-egy félköríves záródású ablak nyílik, fölöttük óralapok óraíves párkánnyal. A déli homlokzaton szegmensíves záródású, zárókődíszes ablakok nyílnak, a középső nyugati oldalán egy félköríves, rézsűs román kori ablakot tártak fel. Nyugatról az első két ablak között egy 15. századi falképkompozíció töredéke maradt fenn. A sokszög három oldalával záródó szentélyt kétosztatú támpillérek támasztják, a szentélyzáródás keleti oldalán körablak, délkeleti és északkeleti oldalain egy-egy csúcsíves, mérműves ablak nyílik.
A hajót háromszakaszos csehsüveg-boltozat, a szentélyt bordás keresztboltozat, a toronyaljat és a karzataljat dongaboltozat fedi. A hajó nyugati végén pillérekre támaszkodó, enyhén hullámosan ívelt mellvédű orgonakarzat áll. A templom neogótikus főoltára 1898-ban készült. ...Kevesebbet mutat