Nagytevel – Szentháromság

Nagytevel – Szentháromság
Búcsú
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Papját 1480-bar említik. Régi tp-a 1698-ban torony nélküli, boltozott szentélyű épület volt. Többször átalakították. Jelenleg magtár. 1718-ben németajkú telepeseket hoz a birtokos ciszt. rend. Pleb.-át 1696-ban szervezik újjá, 1950-ig a ciszterciek vezették, azóta az egyházmegye papjai. Mai tp-a 1770-75-ben készült, barokk, Fellner Jakab tervezte. Mj. 36x14 m, Tit: Szentháromság. Pl-ház barokk. Mj. 1787-90-ből. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jún 2., nov. 17. Rn: jan. 28. Akv: 1717-től. Hsz: 63...Tovább
"Papját 1480-bar említik. Régi tp-a 1698-ban torony nélküli, boltozott szentélyű épület volt. Többször átalakították. Jelenleg magtár. 1718-ben németajkú telepeseket hoz a birtokos ciszt. rend. Pleb.-át 1696-ban szervezik újjá, 1950-ig a ciszterciek vezették, azóta az egyházmegye papjai. Mai tp-a 1770-75-ben készült, barokk, Fellner Jakab tervezte. Mj. 36x14 m, Tit: Szentháromság. Pl-ház barokk. Mj. 1787-90-ből. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jún 2., nov. 17. Rn: jan. 28. Akv: 1717-től. Hsz: 630 (688).Kálváriája XVIII. sz. Mj. " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Nagytevel papját 1480-ban említik. A középkori templom nem a mai helyén állt, hanem a későbbi magtár elődje volt.
16-17. századi történet
1698-ban leírják a későbbi magtár helyén álló templomot (boltozott szentély, falazott szószék stb.).
Történeti leírás 1701-1945
A zirci ciszterci apátság 1725-ben a középkori eredetű templom átépítésével új templomot hoz létre. Fatornyot kap 1730-ban, 1749-ben bővítik, de kicsinek bizonyul, és később magtárrá alakítják. Vele átellenben, egy új telken 1770-ben megtörténik a mai templom alapkőletétele ), felszentelés: 1775 (a diadalív két oldalán kronosztikonok). A tervező feltehetően Fellner Jakab, a kivitelező mesterek: Reindl Antal és András. Az oltárképeket egy Kraus nevű sziléziai festő, a falképeket Polinger Ignác pá...Tovább
A zirci ciszterci apátság 1725-ben a középkori eredetű templom átépítésével új templomot hoz létre. Fatornyot kap 1730-ban, 1749-ben bővítik, de kicsinek bizonyul, és később magtárrá alakítják. Vele átellenben, egy új telken 1770-ben megtörténik a mai templom alapkőletétele ), felszentelés: 1775 (a diadalív két oldalán kronosztikonok). A tervező feltehetően Fellner Jakab, a kivitelező mesterek: Reindl Antal és András. Az oltárképeket egy Kraus nevű sziléziai festő, a falképeket Polinger Ignác pápai festő készítette, ez utóbbi dolgozik a templomot körbevevő kálvárián is. 1898: Graits Endre pécsi festő a falképeken dolgozik, elsősorban a mennyezetképeken. A templom újabb javítása: 1904. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1965: külső renoválás történt, Kiss Ottó plébános idején. Építéstörténeti tudományos dokumentáció és értékleltár (Balázsik Tamás, 2022).
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Nagytevel, Kossuth Lajos u. 42., hrsz. 80.
Védelem mértéke
védett műemlék
Védelem törzsszáma
5081, 10064, 1958
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Ugod, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Út mellett szabadon álló, de kálváriát magába foglaló kerítéssel körbevett, délnyugat-északkeleti tájolású, késő barokk, egyhajós templom, a hajónál keskenyebb szélességű, íves záródású szentéllyel, a délnyugati homlokzat elé lépő toronnyal. Épült 1770-1775 között, késő barokk stílusban. Homlokzatai tükrös tagolásúak, de a főhomlokzatot a karzatszint magasságáig pilaszterek fogják közre, a délnyugati hajó- és toronysarkok sávozottak. A délnyugatról nyíló főbejárat ajtaja kőkeretes, egyenes lez...Tovább
Út mellett szabadon álló, de kálváriát magába foglaló kerítéssel körbevett, délnyugat-északkeleti tájolású, késő barokk, egyhajós templom, a hajónál keskenyebb szélességű, íves záródású szentéllyel, a délnyugati homlokzat elé lépő toronnyal. Épült 1770-1775 között, késő barokk stílusban. Homlokzatai tükrös tagolásúak, de a főhomlokzatot a karzatszint magasságáig pilaszterek fogják közre, a délnyugati hajó- és toronysarkok sávozottak. A délnyugatról nyíló főbejárat ajtaja kőkeretes, egyenes lezárású, fölötte föggönyíves párkány, mely fölött nagyobb, kosáríves lezárású ablak nyílik, mely fölött vízszintes szemöldökpárkány található, rajta a zirci apátság címerével. A torony órapárkányos-tört vonalú sisakos. A torony két oldalán a ferde oromzatos főhomlokzaton egy-egy fülke van Szeplőtelen Szűz-, illetve Szent Anna-szoborral. A homlokzatokon kosáríves ablakok nyílnak. A hajót hevederekkel tagolt, kétszakaszos csehsüveg-boltozat fedi, a falpillérek közeiben, az ablaktengelyeknek megfelelően kétoldalt térbővületek. A szentélyt csehsüveg-boltozat, illetve a belül is íves záradékú szentély felett félkupola fedi. A diadalív két oldalán egy-egy kronosztikon a felszentelés évszámával. A szentély két oldalán sekrestye, illetve kápolna található, felettük egy-egy oratórium, stukkódíszes boltozattal fedettek. Ezekbe a helyiségekbe kőkeretes, barokk ajtószárnyakkal és vasalatokkal ellátott ajtók nyílnak. A hajónál keskenyebb, csehsüveg-boltozatos alépítményű karzat íves mellvéddel néz a hajó felé, két oldalán kápolna, illetve karzatfeljáró található. A karzattér keskenyebb a hajónál. A csehsüveg-boltozaton ülő karzat egyetlen, széles ívre támaszkodó, felül rácsos mellvédje középen a hajó tere . A főoltár Szentháromságot ábrázoló főoltárképe Krause műve, a barokk tabernákulum felett, a szentély zárófalán, körülötte a falfelületen további falképek. Barokk Szent Család-, a Szent Kristóf- és a Nepomuki Szent János-mellékoltárok. A Szent István-oltár képét Lourdes-ira cserélték. A falfelületek gazdagon festettek. A mennyezetet figurális kompozíciók díszítik, a pápai Pollinger Ignác művei. A falfestményeken 1898-ban Graits Endre pécsi festő is dolgozott. Barokk padok , keresztelőkút, rokokó szószék. Barokk úrmutatók, kelyhek, egy részük évszámos (1770, 1772). ...Kevesebbet mutat
Források
VMRT 4. 54/1.; Békefi 1896. 386-387.; Pfeiffer 1947. 140.
Pfeiffer 1947. 140.
Aggházy 1937. 29-30. LDM_MA ltsz. 9299; Veszprémi Hírlap 1898/IV. VI-42.szám (1898.10.16.) 4. oldal; VFL Acta Diocesana 3247/1904
VFL I. 5. b. 2. doboz 201.; Pfeiffer 1987. 606.; MÉM MDK Tervtár ltsz. 48423
LDM MA ltsz. 9299.; VFL I. 1. 47 e. 02. 0061. Nagytevel

Plébániák

Települések

Település
Nagytevel