Búcsú
Szentháromságvasárnap
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Papját 1480-bar említik. Régi tp-a 1698-ban torony nélküli, boltozott szentélyű épület volt. Többször átalakították. Jelenleg magtár. 1718-ben németajkú telepeseket hoz a birtokos ciszt. rend. Pleb.-át 1696-ban szervezik újjá, 1950-ig a ciszterciek vezették, azóta az egyházmegye papjai. Mai tp-a 1770-75-ben készült, barokk, Fellner Jakab tervezte. Mj. 36x14 m, Tit: Szentháromság. Pl-ház barokk. Mj. 1787-90-ből. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jún 2., nov. 17. Rn: jan. 28. Akv: 1717-től. Hsz: 63...Tovább
"Papját 1480-bar említik. Régi tp-a 1698-ban torony nélküli, boltozott szentélyű épület volt. Többször átalakították. Jelenleg magtár. 1718-ben németajkú telepeseket hoz a birtokos ciszt. rend. Pleb.-át 1696-ban szervezik újjá, 1950-ig a ciszterciek vezették, azóta az egyházmegye papjai. Mai tp-a 1770-75-ben készült, barokk, Fellner Jakab tervezte. Mj. 36x14 m, Tit: Szentháromság. Pl-ház barokk. Mj. 1787-90-ből. Búcsú: Szentháromság vas. Szi: jún 2., nov. 17. Rn: jan. 28. Akv: 1717-től. Hsz: 630 (688).Kálváriája XVIII. sz. Mj. " ...Kevesebbet mutat
Általános jellemzők
Út mellett szabadon álló, de kálváriát magába foglaló kerítéssel körbevett, délnyugat-északkeleti tájolású, késő barokk, egyhajós templom, a hajónál keskenyebb szélességű, íves záródású szentéllyel, a délnyugati homlokzat elé lépő toronnyal. Épült 1770-1775 között, késő barokk stílusban.
Homlokzatai tükrös tagolásúak, de a főhomlokzatot a karzatszint magasságáig pilaszterek fogják közre, a délnyugati hajó- és toronysarkok sávozottak. A délnyugatról nyíló főbejárat ajtaja kőkeretes, egyenes lez...Tovább
Út mellett szabadon álló, de kálváriát magába foglaló kerítéssel körbevett, délnyugat-északkeleti tájolású, késő barokk, egyhajós templom, a hajónál keskenyebb szélességű, íves záródású szentéllyel, a délnyugati homlokzat elé lépő toronnyal. Épült 1770-1775 között, késő barokk stílusban.
Homlokzatai tükrös tagolásúak, de a főhomlokzatot a karzatszint magasságáig pilaszterek fogják közre, a délnyugati hajó- és toronysarkok sávozottak. A délnyugatról nyíló főbejárat ajtaja kőkeretes, egyenes lezárású, fölötte föggönyíves párkány, mely fölött nagyobb, kosáríves lezárású ablak nyílik, mely fölött vízszintes szemöldökpárkány található, rajta a zirci apátság címerével. A torony órapárkányos-tört vonalú sisakos. A torony két oldalán a ferde oromzatos főhomlokzaton egy-egy fülke van Szeplőtelen Szűz-, illetve Szent Anna-szoborral. A homlokzatokon kosáríves ablakok nyílnak.
A hajót hevederekkel tagolt, kétszakaszos csehsüveg-boltozat fedi, a falpillérek közeiben, az ablaktengelyeknek megfelelően kétoldalt térbővületek. A szentélyt csehsüveg-boltozat, illetve a belül is íves záradékú szentély felett félkupola fedi. A diadalív két oldalán egy-egy kronosztikon a felszentelés évszámával. A szentély két oldalán sekrestye, illetve kápolna található, felettük egy-egy oratórium, stukkódíszes boltozattal fedettek. Ezekbe a helyiségekbe kőkeretes, barokk ajtószárnyakkal és vasalatokkal ellátott ajtók nyílnak. A hajónál keskenyebb, csehsüveg-boltozatos alépítményű karzat íves mellvéddel néz a hajó felé, két oldalán kápolna, illetve karzatfeljáró található. A karzattér keskenyebb a hajónál. A csehsüveg-boltozaton ülő karzat egyetlen, széles ívre támaszkodó, felül rácsos mellvédje középen a hajó tere . A főoltár Szentháromságot ábrázoló főoltárképe Krause műve, a barokk tabernákulum felett, a szentély zárófalán, körülötte a falfelületen további falképek. Barokk Szent Család-, a Szent Kristóf- és a Nepomuki Szent János-mellékoltárok. A Szent István-oltár képét Lourdes-ira cserélték. A falfelületek gazdagon festettek. A mennyezetet figurális kompozíciók díszítik, a pápai Pollinger Ignác művei. A falfestményeken 1898-ban Graits Endre pécsi festő is dolgozott. Barokk padok , keresztelőkút, rokokó szószék. Barokk úrmutatók, kelyhek, egy részük évszámos (1770, 1772). ...Kevesebbet mutat
Források
VMRT 4. 54/1.; Békefi 1896. 386-387.; Pfeiffer 1947. 140.
Pfeiffer 1947. 140.
Aggházy 1937. 29-30. LDM_MA ltsz. 9299; Veszprémi Hírlap 1898/IV. VI-42.szám (1898.10.16.) 4. oldal; VFL Acta Diocesana 3247/1904
VFL I. 5. b. 2. doboz 201.; Pfeiffer 1987. 606.; MÉM MDK Tervtár ltsz. 48423
LDM MA ltsz. 9299.; VFL I. 1. 47 e. 02. 0061. Nagytevel
Pfeiffer 1947. 140.
Aggházy 1937. 29-30. LDM_MA ltsz. 9299; Veszprémi Hírlap 1898/IV. VI-42.szám (1898.10.16.) 4. oldal; VFL Acta Diocesana 3247/1904
VFL I. 5. b. 2. doboz 201.; Pfeiffer 1987. 606.; MÉM MDK Tervtár ltsz. 48423
LDM MA ltsz. 9299.; VFL I. 1. 47 e. 02. 0061. Nagytevel