Nagytevel – Szentháromság

Út mellett szabadon álló, de kálváriát magába foglaló kerítéssel körbevett, délnyugat-északkeleti tájolású, késő barokk, egyhajós templom, a hajónál keskenyebb szélességű, íves záródású szentéllyel, a délnyugati homlokzat elé lépő toronnyal. Épült 1770-1775 között, késő barokk stílusban. Homlokzatai tükrös tagolásúak, de a főhomlokzatot a karzatszint magasságáig pilaszterek fogják közre, a délnyugati hajó- és toronysarkok sávozottak. A délnyugatról nyíló főbejárat ajtaja kőkeretes, egyenes lezárású, fölötte föggönyíves párkány, mely fölött nagyobb, kosáríves lezárású ablak nyílik, mely fölött vízszintes szemöldökpárkány található, rajta a zirci apátság címerével. A torony órapárkányos-tört vonalú sisakos. A torony két oldalán a ferde oromzatos főhomlokzaton egy-egy fülke van Szeplőtelen Szűz-, illetve Szent Anna-szoborral. A homlokzatokon kosáríves ablakok nyílnak. A hajót hevederekkel tagolt, kétszakaszos csehsüveg-boltozat fedi, a falpillérek közeiben, az ablaktengelyeknek megfelelően kétoldalt térbővületek. A szentélyt csehsüveg-boltozat, illetve a belül is íves záradékú szentély felett félkupola fedi. A diadalív két oldalán egy-egy kronosztikon a felszentelés évszámával. A szentély két oldalán sekrestye, illetve kápolna található, felettük egy-egy oratórium, stukkódíszes boltozattal fedettek. Ezekbe a helyiségekbe kőkeretes, barokk ajtószárnyakkal és vasalatokkal ellátott ajtók nyílnak. A hajónál keskenyebb, csehsüveg-boltozatos alépítményű karzat íves mellvéddel néz a hajó felé, két oldalán kápolna, illetve karzatfeljáró található. A karzattér keskenyebb a hajónál. A csehsüveg-boltozaton ülő karzat egyetlen, széles ívre támaszkodó, felül rácsos mellvédje középen a hajó tere . A főoltár Szentháromságot ábrázoló főoltárképe Krause műve, a barokk tabernákulum felett, a szentély zárófalán, körülötte a falfelületen további falképek. Barokk Szent Család-, a Szent Kristóf- és a Nepomuki Szent János-mellékoltárok. A Szent István-oltár képét Lourdes-ira cserélték. A falfelületek gazdagon festettek. A mennyezetet figurális kompozíciók díszítik, a pápai Pollinger Ignác művei. A falfestményeken 1898-ban Graits Endre pécsi festő is dolgozott. Barokk padok , keresztelőkút, rokokó szószék. Barokk úrmutatók, kelyhek, egy részük évszámos (1770, 1772). Read less