Búcsú
10-08
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"Keszthely környékén, a Balaton délnyugati sarkában már a magyarság honfoglalása előtt meggyökerezett a kereszténység. Ezt bizonyítják a Fenékpusztán kiásott ókeresztény bazilika romjai, valamint a Pribina szláv fejedelem által alapított mosaburgi (Zalavár) bencés apátság. Erre mutat az a Sz. Lőrinc tiszteletére a kb. IX. sz.-ban emelt kápolna is, mely a plébániatemplom helyén állott. Amikor Lackfi István nádor 1370 táján ferences szerzeteseket telepített Keszthelyre, ezek néhány évig ezt a káp...Tovább
"Keszthely környékén, a Balaton délnyugati sarkában már a magyarság honfoglalása előtt meggyökerezett a kereszténység. Ezt bizonyítják a Fenékpusztán kiásott ókeresztény bazilika romjai, valamint a Pribina szláv fejedelem által alapított mosaburgi (Zalavár) bencés apátság. Erre mutat az a Sz. Lőrinc tiszteletére a kb. IX. sz.-ban emelt kápolna is, mely a plébániatemplom helyén állott. Amikor Lackfi István nádor 1370 táján ferences szerzeteseket telepített Keszthelyre, ezek néhány évig ezt a kápolnát használták, majd Lackfi 1386-ban e kápolna fölé, falainak részbeni felhasználásával építette a mai plébániatemplomot. Az eredeti plébániatemplom Sz. Márton tiszteletére épült. Építésének ideje ismeretlen. Feltehetően a XIII. sz. közepén építhették, amikor Keszthelyen már volt plébánia, amint azt középkori okleveleink tanúsítják. A jelenlegi templomot és a csatlakozó ferences rendházat 1540 után fokozatosan végvárrá alakították át, de egy ideig még istentiszteleti célokat is szolgált. A szerzetesek 1552-ben történt elmenekülése után pedig teljesen hadi célokat szolgált, míg azok 1723-ban vissza nem tértek. Az eredetileg gót stílusban épült templomot 1740 táján barokk stílusban építették át. II. Józsefnek a szerzeteseket feloszlató rendelete nyomán a templom a rendházzal együtt a királyi kamara tulajdonába került. Ettől vásárolta meg Festetics György pléb. templom céljára, míg az addigi pléb.-templomot — amely a mai kastélypark területén állott — a püspök engedélyével 1816-ban lebontották, és csak tornya maradt fenn még fél évszázadon át. Az eredetileg torony nélküli templomhoz 1888-ban építették hozzá a mai tornyot. 1896-ban a templomot az eredeti gót stílusban állították helyre, szecessziós kifestéssel, valamint festett üvegablakokkal. 1969-ben külsőleg restaurálták. Az 1974-ben elkezdett belső restaurálás során a szentélyben nagy mennyiségű és jórészt a templommal egyidős gótikus és reneszánsz freskókra bukkantak, melyek helyreállítása még folyamatban van. 46x13 m. Tit: Magyarok Nagyasszonya.Búcsú: okt. 8. Szi: márc. 4., Szept. 1. Rn: aug. 2. Akv: 1696-tól. Hsz: 17082. " ...Kevesebbet mutat