Gógánfa – Szent János, keresztelő

Gógánfa – Szent János, keresztelő
Búcsú
06-24
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1231-ben említik Gógán comes fiait, akiknek birtoka a róluk elnevezett falu: Gógánfalva. A XIV. sz.-ban Omodé mester a birtokos. 1746-ban a falu felső végén hosszúkás fatemplom áll. Tetőzete nádból, ellátva a szükséges felszereléssel. A falu közepén fa harangláb egy haranggal. A mai templom 1762-ben készült, későbarokk. Mj. 22x8 méter. Kápolna későbarokk, 1780-ból, átalakítva eklektikus stílusban. Mj. Nep. Szt. János szobra barokk, 1782-ből. Mj. — A pleb.-t 1777-ben alapították, azelőtt Zalasz...Tovább
"1231-ben említik Gógán comes fiait, akiknek birtoka a róluk elnevezett falu: Gógánfalva. A XIV. sz.-ban Omodé mester a birtokos. 1746-ban a falu felső végén hosszúkás fatemplom áll. Tetőzete nádból, ellátva a szükséges felszereléssel. A falu közepén fa harangláb egy haranggal. A mai templom 1762-ben készült, későbarokk. Mj. 22x8 méter. Kápolna későbarokk, 1780-ból, átalakítva eklektikus stílusban. Mj. Nep. Szt. János szobra barokk, 1782-ből. Mj. — A pleb.-t 1777-ben alapították, azelőtt Zalaszegvár és részben a sümegi ferencesek gondozták a híveket. 1728-tól Gógánfa, majd 1735-től Dabronc is a csabrendeki pleb. filiája. — A pl-ház mai emeletes formájában az 1855-ös években épült.Tit: Ker. Szt. János. Búcsú: jún. 24. Szi: jún. 22., nov. 30. Rn: okt. 16. Akv: 1779-től. Hsz: 1049 (1054). " ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A falu elpusztult középkori templomáról nem ismert középkori írott forrás.
16-17. századi történet
1550-ben a veszprémi egyházmegyei összeírás betöltetlen plébániaként említi.
Történeti leírás 1701-1945
A török hódoltság után a faluban kis fatemplom állt (egy 1733-as egyházi összeírás szerint csak egy imaház). A falubeliek 1744-ben kértek engedélyt az újjáépítésére, az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv Keresztelő Szent János újonnan épített templomát említi a falu felső végén. A kis méretű és igénytelen épület helyett az egyházközség és a földesurak 1762-63 között a falu közepén új téglatemplomot emeltettek, falazott karzattal, azon orgonával, új oltárral és szószékkel. 1787-ben a templomot ...Tovább
A török hódoltság után a faluban kis fatemplom állt (egy 1733-as egyházi összeírás szerint csak egy imaház). A falubeliek 1744-ben kértek engedélyt az újjáépítésére, az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv Keresztelő Szent János újonnan épített templomát említi a falu felső végén. A kis méretű és igénytelen épület helyett az egyházközség és a földesurak 1762-63 között a falu közepén új téglatemplomot emeltettek, falazott karzattal, azon orgonával, új oltárral és szószékkel. 1787-ben a templomot rossz állapota miatt lezárják, 1791-ben romos állapotú. 1792-ben újjáépítik, a szentély északi oldalára sekrestyét építenek. 1838: tetőjavítás. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1968: a homlokzatok és a tetőzet felújítása, tervezett belső felújítás.
Mai templom adatai
Megnevezés
Rk. tp.
Elhelyezkedés
Gógánfa, Deák Ferenc u., hrsz. 161.
Védelem mértéke
műemlék
Védelem törzsszáma
5167, 9877, 1958
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Gógánfa, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A települést átszelő főút kanyarulatában, teresedésen álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, a nyugati homlokzatához épített toronnyal, a szentély északi oldalán sekrestyével. A tört vonalú sisakkal fedett, óraíves párkányú torony homlokzatai tükrös tagolásúak, a félköríves bejárat felett hegedűablak, a torony második szintjén kis körablak, a harangszint keleti, déli és nyugati oldalán félköríves záródású ablakok nyílnak. Az oldalhomlokzato...Tovább
A települést átszelő főút kanyarulatában, teresedésen álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, a nyugati homlokzatához épített toronnyal, a szentély északi oldalán sekrestyével. A tört vonalú sisakkal fedett, óraíves párkányú torony homlokzatai tükrös tagolásúak, a félköríves bejárat felett hegedűablak, a torony második szintjén kis körablak, a harangszint keleti, déli és nyugati oldalán félköríves záródású ablakok nyílnak. Az oldalhomlokzatok és a szentélyzáródás szintén tükrös tagolásúak. A hajó és a szentély déli oldalán szegmensíves záródású ablakok nyílnak. A hajót falpilléreken nyugvó, háromszakaszos, hevederes csehsüveg-boltozat, a szentélyt szintén csehsüveg-boltozat, a sekrestyét fiókos dongaboltozat fedi. A kétpilléres karzat három csehsüveg-boltozaton ül. A historizáló stílusú főoltár középképe Krisztus megkeresztelését ábrázolja. A padok a 18. század végéről származnak. ...Kevesebbet mutat
Források
VP_MEGY_TOP_OMF; Pfeiffer-cédulák.
VFL I. 5. b. 2. doboz, 1. csomó, 215. o.

Plébániák

Települések

Település
Gógánfa