Gógánfa – Keresztelő Szent János-templom

Gógánfa – Szent János, keresztelő
Kirchtag
06-24
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1231-ben említik Gógán comes fiait, akiknek birtoka a róluk elnevezett falu: Gógánfalva. A XIV. sz.-ban Omodé mester a birtokos. 1746-ban a falu felső végén hosszúkás fatemplom áll. Tetőzete nádból, ellátva a szükséges felszereléssel. A falu közepén fa harangláb egy haranggal. A mai templom 1762-ben készült, későbarokk. Mj. 22x8 méter. Kápolna későbarokk, 1780-ból, átalakítva eklektikus stílusban. Mj. — Nep. Szt. János szobra barokk, 1782-ből. Mj. — A pleb.-t 1777-ben alapították, azelőtt Zala…Weiterlesen
"1231-ben említik Gógán comes fiait, akiknek birtoka a róluk elnevezett falu: Gógánfalva. A XIV. sz.-ban Omodé mester a birtokos. 1746-ban a falu felső végén hosszúkás fatemplom áll. Tetőzete nádból, ellátva a szükséges felszereléssel. A falu közepén fa harangláb egy haranggal. A mai templom 1762-ben készült, későbarokk. Mj. 22x8 méter. Kápolna későbarokk, 1780-ból, átalakítva eklektikus stílusban. Mj. — Nep. Szt. János szobra barokk, 1782-ből. Mj. — A pleb.-t 1777-ben alapították, azelőtt Zalaszegvár és részben a sümegi ferencesek gondozták a híveket. 1728-tól Gógánfa, majd 1735-től Dabronc is a csabrendeki pleb. filiája. — A pl-ház mai emeletes formájában az 1855-ös években épült. Tit: Ker. Szt. János. Búcsú: jún. 24. Szi: jún. 22., nov. 30. Rn: okt. 16. Akv: 1779-től. Hsz: 1049 (1054)." Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A falu elpusztult középkori templomáról nem ismert középkori írott forrás.
16-17. századi történet
1550-ben a veszprémi egyházmegyei összeírás betöltetlen plébániaként említi.
Történeti leírás 1701-1945
A török hódoltság után a faluban kis fatemplom állt (egy 1733-as egyházi összeírás szerint csak egy imaház). A falubeliek 1744-ben kértek engedélyt az újjáépítésére, az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv Keresztelő Szent János újonnan épített templomát említi a falu felső végén. A kis méretű és igénytelen épület helyett az egyházközség és a földesurak 1762-63 között a falu közepén új téglatemplomot emeltettek, falazott karzattal, azon orgonával, új oltárral és szószékkel. 1787-ben a templomot …Weiterlesen
A török hódoltság után a faluban kis fatemplom állt (egy 1733-as egyházi összeírás szerint csak egy imaház). A falubeliek 1744-ben kértek engedélyt az újjáépítésére, az 1746-os egyházlátogatási jegyzőkönyv Keresztelő Szent János újonnan épített templomát említi a falu felső végén. A kis méretű és igénytelen épület helyett az egyházközség és a földesurak 1762-63 között a falu közepén új téglatemplomot emeltettek, falazott karzattal, azon orgonával, új oltárral és szószékkel. 1787-ben a templomot rossz állapota miatt lezárják, 1791-ben romos állapotú. 1792-ben újjáépítik, a szentély északi oldalára sekrestyét építenek. 1838: tetőjavítás. Weniger lesen
Történeti leírás 1945-
1968: a homlokzatok és a tetőzet felújítása, tervezett belső felújítás.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. t
Elhelyezkedés
Gógánfa, Deák Ferenc u., hrsz. 161.
Védelem mértéke
műemlék (ua.-on a hrsz.-on műemlék Nep. Szt. János-szobor)
Védelem törzsszáma
5167 (a szobor törzsszáma: 5165)
Védelem azonosítója
9877 (a szobor azonosítója: 9878)
Védés ideje
1958
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Gógánfa, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A települést átszelő főút kanyarulatában, teresedésen álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, a nyugati homlokzatához épített toronnyal, a szentély északi oldalán sekrestyével. A tört vonalú sisakkal fedett, óraíves párkányú torony homlokzatai tükrös tagolásúak, a félköríves bejárat felett hegedűablak, a torony második szintjén kis körablak, a harangszint keleti, déli és nyugati oldalán félköríves záródású ablakok nyílnak. Az oldalhomlokzato…Weiterlesen
A települést átszelő főút kanyarulatában, teresedésen álló, keletelt templom, a hajónál keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, a nyugati homlokzatához épített toronnyal, a szentély északi oldalán sekrestyével. A tört vonalú sisakkal fedett, óraíves párkányú torony homlokzatai tükrös tagolásúak, a félköríves bejárat felett hegedűablak, a torony második szintjén kis körablak, a harangszint keleti, déli és nyugati oldalán félköríves záródású ablakok nyílnak. Az oldalhomlokzatok és a szentélyzáródás szintén tükrös tagolásúak. A hajó és a szentély déli oldalán szegmensíves záródású ablakok nyílnak. A hajót falpilléreken nyugvó, háromszakaszos, hevederes csehsüveg-boltozat, a szentélyt szintén csehsüveg-boltozat, a sekrestyét fiókos dongaboltozat fedi. A kétpilléres karzat három csehsüveg-boltozaton ül. A historizáló stílusú főoltár középképe Krisztus megkeresztelését ábrázolja. A padok a 18. század végéről származnak. Weniger lesen
Források
VP_MEGY_TOP_OMF; Pfeiffer-cédulák.
VFL I. 5. b. 2. doboz, 1. csomó, 215. o.

Siedlungen

Siedlung
Gógánfa