Búcsú
06-27
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A falu legkorábban a tihanyi apátság birtokainak 1211-es öszszeírásában szerepel. Lakói javarészt az apátsághoz tartoztak. A török alatt nem vált lakatlanná, 1326-ból ismerjük papját. Kkori tp-a elenyészett. Pontos helyét sem tudjuk azonosítani. A XVII. sz. végén lakói kálv.-ták, prédikátoruk is van. Kevés kat. hivét a tihanyi pl gondozza. Tp-át a tihanyi apátság épít¬tette 1832-34 közt. Klasszicista. Mj. 27x11 rn. Pléb-ját is ők szervezték 1784-ben.Tit: Szt. László. Búcsú: jún. 27. Szi: febr....Tovább
"A falu legkorábban a tihanyi apátság birtokainak 1211-es öszszeírásában szerepel. Lakói javarészt az apátsághoz tartoztak. A török alatt nem vált lakatlanná, 1326-ból ismerjük papját. Kkori tp-a elenyészett. Pontos helyét sem tudjuk azonosítani. A XVII. sz. végén lakói kálv.-ták, prédikátoruk is van. Kevés kat. hivét a tihanyi pl gondozza. Tp-át a tihanyi apátság épít¬tette 1832-34 közt. Klasszicista. Mj. 27x11 rn. Pléb-ját is ők szervezték 1784-ben.Tit: Szt. László. Búcsú: jún. 27. Szi: febr. 16. Rn: jún. 28. Akv: 1754-től. Hsz: 360 (404).A falu határában volt Kövesd kkori falu. 1312-es okl. említi papját. Tp-uk maradványait az OMF 1957-58-ban feltárta és konzerválta. M. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású tp. 1260-1270 táján épülhetett. Előkerült XV. sz.-i pastofóriuma. " ...Kevesebbet mutat
Külső leírás
Épült 1832-1834 között. A település közepén szabadon álló, délkelet-északnyugati tájolású templom, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, főhomlokzatán gúlasisakkal fedett, óraíves párkányú toronnyal, egy-egy íves, volutába csavarodó féloromzattal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével.
A templom hajójának és tornyának falfelületeit kettős tagolású pilaszterek tagolják, cseppdíszes övpárkány, a harangszinten táblás mezők díszítik. A félköríves főhomlokzati nyílások közül a főbej...Tovább
Épült 1832-1834 között. A település közepén szabadon álló, délkelet-északnyugati tájolású templom, a hajónál keskenyebb, ívesen záródó szentéllyel, főhomlokzatán gúlasisakkal fedett, óraíves párkányú toronnyal, egy-egy íves, volutába csavarodó féloromzattal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével.
A templom hajójának és tornyának falfelületeit kettős tagolású pilaszterek tagolják, cseppdíszes övpárkány, a harangszinten táblás mezők díszítik. A félköríves főhomlokzati nyílások közül a főbejárat visszalépcsőzött lemezekből álló profillal rendelkező, klasszicista kőkeretes ajtó. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
Három, hevederekkel tagolt csehsüveg-boltszakaszos hajóhoz csehsüveg-boltozatos szentély kapcsolódik. Karzatalja három félköríves nyílással néz a hajótér felé, mellvédje középen domború, kétoldalt homorú íves. A rajta lévő kronosztikon: fILIaLIs abbatIa tIhan In honoreM / sanCtI LaDIsLaI eXtrVXerat (1833). Kelheimi padlóburkolat. A szentély félkupoláján újabb festés, a Szentháromságot ábrázolja. A barokk, fából készült, erősen restaurált, enyhén ívesen kihajló főoltárépítményt középen felnyíl...Tovább
Három, hevederekkel tagolt csehsüveg-boltszakaszos hajóhoz csehsüveg-boltozatos szentély kapcsolódik. Karzatalja három félköríves nyílással néz a hajótér felé, mellvédje középen domború, kétoldalt homorú íves. A rajta lévő kronosztikon: fILIaLIs abbatIa tIhan In honoreM / sanCtI LaDIsLaI eXtrVXerat (1833). Kelheimi padlóburkolat. A szentély félkupoláján újabb festés, a Szentháromságot ábrázolja. A barokk, fából készült, erősen restaurált, enyhén ívesen kihajló főoltárépítményt középen felnyíló timpanon koronázza, közepén sugárkoszorúban istenszem. Az oltárépítményt kétoldal egy-egy kompozitfejezetes oszlop fogja közre. A főoltárkép 1834-ben készült, Peske László alkotása. A fehér lovon ülő szent király a jobbjában lándzsával a sziklába szúr, ahonnan vizet fakaszt. Az erősen restaurált fa szószék szintén az 1830-as évek munkája. A csehsüveg-boltozatos sekrestyébe tagolt szalagkeretes ajtó vezet át, onnan vezet fel lépcső a szószékre. Az ajtók dobozzárjai az 1830-as évek munkái. Az Immaculata-szobor (1890-es évek közepe) a Stuffleser cég szignójával ellátva, az alatta lévő historizáló mellékoltárral (1883) átellenben áll a Jézus Szíve-mellékoltár (1916). Orgona: 19. sz. vége. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
kifogástalan, felújított; felújítás alatt; jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal); pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival); elpusztult, és veszélyeztetett, részben veszélyeztetett, nem veszélyeztetett
Források
településre első adat: Sörös 1908 247..
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Sörös 1908. 248. Kumorovitz 1953.
település birtokosa: Sörös 1908. 248. Kumorovitz 1953.
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: Kováts 1942. 118.; VMRT 2. 2/1.
protestáns használat: Sörös 1908. 253.
16-17. századi történet: Sörös 1911.172.
plébánia újraalapítása: Sörös 1911. 160.
török utáni templom építése: Sörös 1911 172, 179.
török utáni tp. építtetője: Sörös 1911. 172-173.
történeti leírás 1701-1945: VFL I. 1. 8. 14. Can Vis. 1778. 433.; VFL I. 1. 47e 01. 7-9.; Sörös 1911 172-173., 180.
történeti leírás 1945-: VFL I. 4b 001. doboz 005. 21., 31.; MÉM MDK Tervtár ltsz. 18422., 40919.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Sörös 1908. 248. Kumorovitz 1953.
település birtokosa: Sörös 1908. 248. Kumorovitz 1953.
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: Kováts 1942. 118.; VMRT 2. 2/1.
protestáns használat: Sörös 1908. 253.
16-17. századi történet: Sörös 1911.172.
plébánia újraalapítása: Sörös 1911. 160.
török utáni templom építése: Sörös 1911 172, 179.
török utáni tp. építtetője: Sörös 1911. 172-173.
történeti leírás 1701-1945: VFL I. 1. 8. 14. Can Vis. 1778. 433.; VFL I. 1. 47e 01. 7-9.; Sörös 1911 172-173., 180.
történeti leírás 1945-: VFL I. 4b 001. doboz 005. 21., 31.; MÉM MDK Tervtár ltsz. 18422., 40919.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Sörös Pongrácz: A tihanyi apátság története 2. Tihany mint fiókapátság 1701-től napjainkig. Budapest, 1911.
Írott források
MÉM MDK Fotótár ltsz. 062340aP, 062340bP, 64752aN,