"1950-ben Ajka városához csatolták. Azelőtt Tósok és Berénd. A kkorban a bakonybéli bencés, később a zirci apátság birtoka. A XVI. században egymás után váltogatja világi gaz-dáit. Népe a XVI. sz.-ban prot. lett. Használják a kat.-ok tp-át is. A ciszterciek 1696-ban szerzik vissza, és sziléziai kat-okkal telepítik be 1717-ben. 1731-ben megszervezik plébániáját. Azelőtt Polány gondozta. Romokban heverő tp-ot találtak, anyagából kis kp-nát építettek Szt. Márton tiszteletére. 1750 körül új tp ép...Tovább
"1950-ben Ajka városához csatolták. Azelőtt Tósok és Berénd. A kkorban a bakonybéli bencés, később a zirci apátság birtoka. A XVI. században egymás után váltogatja világi gaz-dáit. Népe a XVI. sz.-ban prot. lett. Használják a kat.-ok tp-át is. A ciszterciek 1696-ban szerzik vissza, és sziléziai kat-okkal telepítik be 1717-ben. 1731-ben megszervezik plébániáját. Azelőtt Polány gondozta. Romokban heverő tp-ot találtak, anyagából kis kp-nát építettek Szt. Márton tiszteletére. 1750 körül új tp épült Szt. Rókus tit-sal. — Mai nagyságban és kivitelben impozáns későbarokk tp-a 1801-1808 közt épül fel. Mj. 30x23 m. 1970-ben teljes külső felújítást kapott. A pl-házat 1972-ben modernizálták. — Nep. Szt. János szobra későbarokk 1790-ből. Mj. — Tit. Szt. István. kir.
Búcsú: aug. 20. Szi: jan. 7. Rn: szept. 16. Akv: 1752-től. Hsz: 1250."
VMRT 3. 2/10
Aggházy 1937. 35-36. 50-52. 94. VMRT 3. 2/10 Serfőző 2010. 481., BFM I. 210. VFL I. 1. 8. 1780. 331.; VFL VIII. 31. Pfeiffer.
Magyar Műemlékvédelem 1949-1959. 118. VFL I. 5 b 2. doboz 11., Veszprémi Napló LVII. 239sz. (1991) 1991. 10. 11. 8. old; Tilhof 2008 6-14. BFM I 211. , MÉM MDK Tervtár 48435, 48436, 42452, 46819. ltsz.