Ajka–Tósokberénd – Szent István király templom

Ajka–Tósokberénd – Szent István
Kirchtag
08-20
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1950-ben Ajka városához csatolták. Azelőtt Tósok és Berénd. A kkorban a bakonybéli bencés, később a zirci apátság birtoka. A XVI. században egymás után váltogatja világi gazdáit. Népe a XVI. sz.-ban prot. lett. Használják a kat.-ok tp-át is. A ciszterciek 1696-ban szerzik vissza, és sziléziai kat-okkal telepítik be 1717-ben. 1731-ben megszervezik plébániáját. Azelőtt Polány gondozta. Romokban heverő tp-ot találtak, anyagából kis kp-nát építettek Szt. Márton tiszteletére. 1750 körül új tp épült Weiterlesen
"1950-ben Ajka városához csatolták. Azelőtt Tósok és Berénd. A kkorban a bakonybéli bencés, később a zirci apátság birtoka. A XVI. században egymás után váltogatja világi gazdáit. Népe a XVI. sz.-ban prot. lett. Használják a kat.-ok tp-át is. A ciszterciek 1696-ban szerzik vissza, és sziléziai kat-okkal telepítik be 1717-ben. 1731-ben megszervezik plébániáját. Azelőtt Polány gondozta. Romokban heverő tp-ot találtak, anyagából kis kp-nát építettek Szt. Márton tiszteletére. 1750 körül új tp épült Szt. Rókus tit-sal. — Mai, nagyságban és kivitelben impozáns későbarokk tp-a 1801-1808 közt épül fel. Mj. 30x23 m. 1970-ben teljes külső felújítást kapott. A pl-házat 1972-ben modernizálták. — Nep. Szt. János szobra későbarokk 1790-ből. Mj. — Tit. Szt. István. kir. Búcsú: aug. 20. Szi: jan. 7. Rn: szept. 16. Akv: 1752-től. Hsz: 1250." Weniger lesen
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
Berénd a 13. sz-ban a tihanyi apátságé (papját 1308-ban említik), majd a 15. századra a zirci ciszterciek birtokába kerül. Plébániatemploma legkésőbb a török korban elpusztult.
16-17. századi történet
A török 1553-ban teljesen elpusztította a falut, és bár többször újratelepült, 1696-ban ismét lakatlan lett.
Történeti leírás 1701-1945
Az újonnan beköltöző német telepesek a romjaiból 1736-ban helyreállított templom szentélyét használták. 1750: Szent Rókus-templom (1800 k. lebontva, a plébánia és a tanítólak közötti területen). A mai templomot 1799-ben kezdték építeni, és 1808-ban szentelték fel, ismeretlen mestertől. Építtető a zirci ciszterci apátság (valószínűleg Dréta Antal zirci perjel). Falképei és főoltárképe 1808 k. készültek (Franz Xaver Bucher), a falképek helyenként javítva (Udvardi Antal, 1941).
Történeti leírás 1945-
1962: tetőzetét helyreállították. 1963: renoválták, ekkor új palatető készült. Utóbbi 1971-ben javítva. 1990-1992: falképek átfestése (Závory Zoltán és Závoryné Székely Emília rajztanárok). 2008: sekrestyeszekrény restaurálása (Keresztes Tibor), 2009: mobiladó-szerelési dokumentáció készült. 2018: építéstörténeti tudományos dokumentáció (Somorjay Selysette). 2022 februárjában a torony kiégett. 2022: építéstörténeti tudományos dokumentáció (Balázsik Tamás).
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. t
Egyéb bevett név
Tósokberénd
Elhelyezkedés
Ajka, Szent István út 76., hrsz. 163.
Védelem mértéke
védett műemlék, nyilvántartott régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
M 4760, Nep. Szt. János-szobor: 4761
Védelem azonosítója
9530 (szobor: 9531); rég. az.: 7034
Védés ideje
1958; 2001
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Mai meghatározó korstílusa
késő barokk
Egyházigazgatási beosztás
plébánia
Ellátó plébánia
Ajka I., Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Főút mellett álló, északnyugatra tájolt, görögkereszt alaprajzú templom, a főhomlokzathoz épített toronnyal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével. A zirci apátság építtette ismeretlen építésszel. A keresztszárat homorú falszakaszok kapcsolják a hajóhoz, homlokzatai tükrös kialakításúak. A főhomlokzat és a homlokzat elé kilépő torony felső részét pilaszterek tagolják. Az órapárkányos tornyot gúlasisak fedi. A torony alatt nyíló bejárat felett konzolok tartotta timpanon található. Fölötte a Weiterlesen
Főút mellett álló, északnyugatra tájolt, görögkereszt alaprajzú templom, a főhomlokzathoz épített toronnyal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével. A zirci apátság építtette ismeretlen építésszel. A keresztszárat homorú falszakaszok kapcsolják a hajóhoz, homlokzatai tükrös kialakításúak. A főhomlokzat és a homlokzat elé kilépő torony felső részét pilaszterek tagolják. Az órapárkányos tornyot gúlasisak fedi. A torony alatt nyíló bejárat felett konzolok tartotta timpanon található. Fölötte a karzatszinten szegmensíves záródású ablak, a padlásszinten négyzetes arányú, szemöldökpárkányos ablak, a felett félköríves lezárású, záróköves ablak található. A harangszinti ablakokat pozitív tükrös kötények, illetve falmezők veszik körbe. A templomtér középső, csegelyes kupolás teréből nyílik a szentély, amelyhez lekerekített, egyenes záródású szentélyzáródás kapcsolódik. A keresztszárak felett csehsüveg-boltozatok vannak. A boltozatok kompozitfejezetes, páros pilaszterekre támaszkodnak. A karzatalj csehsüveg-boltozatos, a karzat, amelynek falazott mellvédjében áttört fakorlát húzódik, nagy kosárívvel nyílik a hajóba. Az 1800 körül készített berendezés empire stílusú. Az 1808 k. Franz Xaver Bucher által festett főoltárkép a székesfehérvári székesegyház főoltárképének másolata, Szent István Koronafelajánlását ábrázolja. A Szent Antal- és a Szent Rókus-mellékoltár kiegészítő szoboralakjait a falra festették. A központi, négyzet alakú tér "kupolafreskóján" Mária mennybevételét, a szentély mennyezetképén a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjait festették meg. A további falképek témái Mária életéből vett jelenetek, illetve szentek ábrázolásai. A szószék feljárata a sekrestyéből nyílik. A templom nyílászárói a 19. század elejéről származnak, a padlóburkolat kelheimi kő. A sekrestyét fiókos dongaboltozat fedi. Külső ajtaja felülvilágítós. A nagy méretű sekrestyeszekrény rokokó stílusú, a 18. század második feléből. Weniger lesen
Források
VMRT 3/9, és 3/10.BFM I. 210.
VMRT 3. 2/10
Aggházy 1937. 35-36. 50-52. 94. VMRT 3. 2/10 Serfőző 2010. 481., BFM I. 210. VFL I. 1. 8. 1780. 331.; VFL VIII. 31. Pfeiffer.
Magyar Műemlékvédelem 1949-1959. 118. VFL I. 5 b 2. doboz 11., Veszprémi Napló LVII. 239sz. (1991) 1991. 10. 11. 8. old; Tilhof 2008 6-14. BFM I 211. , MÉM MDK Tervtár 48435, 48436, 42452, 46819. ltsz.


Pfarren

Siedlungen

Siedlung
Ajka