Kirchtag
08-20
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"1950-ben Ajka városához csatolták. Azelőtt Tósok és Berénd. A kkorban a bakonybéli bencés, később a zirci apátság birtoka. A XVI. században egymás után váltogatja világi gazdáit. Népe a XVI. sz.-ban prot. lett. Használják a kat.-ok tp-át is. A ciszterciek 1696-ban szerzik vissza, és sziléziai kat-okkal telepítik be 1717-ben. 1731-ben megszervezik plébániáját. Azelőtt Polány gondozta. Romokban heverő tp-ot találtak, anyagából kis kp-nát építettek Szt. Márton tiszteletére. 1750 körül új tp épült …Weiterlesen
"1950-ben Ajka városához csatolták. Azelőtt Tósok és Berénd. A kkorban a bakonybéli bencés, később a zirci apátság birtoka. A XVI. században egymás után váltogatja világi gazdáit. Népe a XVI. sz.-ban prot. lett. Használják a kat.-ok tp-át is. A ciszterciek 1696-ban szerzik vissza, és sziléziai kat-okkal telepítik be 1717-ben. 1731-ben megszervezik plébániáját. Azelőtt Polány gondozta. Romokban heverő tp-ot találtak, anyagából kis kp-nát építettek Szt. Márton tiszteletére. 1750 körül új tp épült Szt. Rókus tit-sal. — Mai, nagyságban és kivitelben impozáns későbarokk tp-a 1801-1808 közt épül fel. Mj. 30x23 m. 1970-ben teljes külső felújítást kapott. A pl-házat 1972-ben modernizálták. — Nep. Szt. János szobra későbarokk 1790-ből. Mj. — Tit. Szt. István. kir.
Búcsú: aug. 20. Szi: jan. 7. Rn: szept. 16. Akv: 1752-től. Hsz: 1250."
Weniger lesen
Általános jellemzők
Főút mellett álló, északnyugatra tájolt, görögkereszt alaprajzú templom, a főhomlokzathoz épített toronnyal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével. A zirci apátság építtette ismeretlen építésszel. A keresztszárat homorú falszakaszok kapcsolják a hajóhoz, homlokzatai tükrös kialakításúak. A főhomlokzat és a homlokzat elé kilépő torony felső részét pilaszterek tagolják. Az órapárkányos tornyot gúlasisak fedi. A torony alatt nyíló bejárat felett konzolok tartotta timpanon található. Fölötte a …Weiterlesen
Főút mellett álló, északnyugatra tájolt, görögkereszt alaprajzú templom, a főhomlokzathoz épített toronnyal, a szentély délnyugati oldalán sekrestyével. A zirci apátság építtette ismeretlen építésszel. A keresztszárat homorú falszakaszok kapcsolják a hajóhoz, homlokzatai tükrös kialakításúak. A főhomlokzat és a homlokzat elé kilépő torony felső részét pilaszterek tagolják. Az órapárkányos tornyot gúlasisak fedi. A torony alatt nyíló bejárat felett konzolok tartotta timpanon található. Fölötte a karzatszinten szegmensíves záródású ablak, a padlásszinten négyzetes arányú, szemöldökpárkányos ablak, a felett félköríves lezárású, záróköves ablak található. A harangszinti ablakokat pozitív tükrös kötények, illetve falmezők veszik körbe. A templomtér középső, csegelyes kupolás teréből nyílik a szentély, amelyhez lekerekített, egyenes záródású szentélyzáródás kapcsolódik. A keresztszárak felett csehsüveg-boltozatok vannak. A boltozatok kompozitfejezetes, páros pilaszterekre támaszkodnak. A karzatalj csehsüveg-boltozatos, a karzat, amelynek falazott mellvédjében áttört fakorlát húzódik, nagy kosárívvel nyílik a hajóba. Az 1800 körül készített berendezés empire stílusú. Az 1808 k. Franz Xaver Bucher által festett főoltárkép a székesfehérvári székesegyház főoltárképének másolata, Szent István Koronafelajánlását ábrázolja. A Szent Antal- és a Szent Rókus-mellékoltár kiegészítő szoboralakjait a falra festették. A központi, négyzet alakú tér "kupolafreskóján" Mária mennybevételét, a szentély mennyezetképén a Hit, Remény és Szeretet allegorikus alakjait festették meg. A további falképek témái Mária életéből vett jelenetek, illetve szentek ábrázolásai. A szószék feljárata a sekrestyéből nyílik. A templom nyílászárói a 19. század elejéről származnak, a padlóburkolat kelheimi kő. A sekrestyét fiókos dongaboltozat fedi. Külső ajtaja felülvilágítós. A nagy méretű sekrestyeszekrény rokokó stílusú, a 18. század második feléből. Weniger lesen
Források
VMRT 3/9, és 3/10.BFM I. 210.
VMRT 3. 2/10
Aggházy 1937. 35-36. 50-52. 94. VMRT 3. 2/10 Serfőző 2010. 481., BFM I. 210. VFL I. 1. 8. 1780. 331.; VFL VIII. 31. Pfeiffer.
Magyar Műemlékvédelem 1949-1959. 118. VFL I. 5 b 2. doboz 11., Veszprémi Napló LVII. 239sz. (1991) 1991. 10. 11. 8. old; Tilhof 2008 6-14. BFM I 211. , MÉM MDK Tervtár 48435, 48436, 42452, 46819. ltsz.
VMRT 3. 2/10
Aggházy 1937. 35-36. 50-52. 94. VMRT 3. 2/10 Serfőző 2010. 481., BFM I. 210. VFL I. 1. 8. 1780. 331.; VFL VIII. 31. Pfeiffer.
Magyar Műemlékvédelem 1949-1959. 118. VFL I. 5 b 2. doboz 11., Veszprémi Napló LVII. 239sz. (1991) 1991. 10. 11. 8. old; Tilhof 2008 6-14. BFM I 211. , MÉM MDK Tervtár 48435, 48436, 42452, 46819. ltsz.
