Városlőd – Szent Anna-kápolna

Városlőd – Szent Anna-kápolna
Történet (1975-ös sematizmus szerint)
"A kkorban Lövöld. 1364 táján alapították híres paradicsomvölgyi karthauzi kolostorát. Legnépesebb korában 150 szerzetese is volt. Mátyás kir. is meglátogatta. 1527-ben itt szólal meg a "pönitencia tartó néma barát", a "kiváló tudós", a "Karthauzi Névtelen" tollából a terjedelemben legnagyobb kódexünk, az Érdy kódex. A török közeledtével (Veszprém eleste: 1552) elnéptelenedett a kolostor, elszéledtek a barátok, és kiveszett Lövöld népe. A veszprémi püspök 1728-ban Mainz vidékéről német telepesek...Tovább
"A kkorban Lövöld. 1364 táján alapították híres paradicsomvölgyi karthauzi kolostorát. Legnépesebb korában 150 szerzetese is volt. Mátyás kir. is meglátogatta. 1527-ben itt szólal meg a "pönitencia tartó néma barát", a "kiváló tudós", a "Karthauzi Névtelen" tollából a terjedelemben legnagyobb kódexünk, az Érdy kódex. A török közeledtével (Veszprém eleste: 1552) elnéptelenedett a kolostor, elszéledtek a barátok, és kiveszett Lövöld népe. A veszprémi püspök 1728-ban Mainz vidékéről német telepeseket hoz be. Lelki gondozásukra szervezi meg a plébániát 1730-ban, 1735-ben fakápolnájuk van, Szent Anna tiszteletére. A németek betelepülése idején két település volt: Városlőd és pille, mindkét tp-a körül temetővel." ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás
Első adat a településről
1240: Leueld néven a veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor birtoka.
Első adat a templomról
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor, melyet először 1347-ben említenek (Tapolca birtokosaként). 1369-ben még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). Alapítólevele későbbi: 1378.
Település birtokosa
A veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor, majd a király, illetve adományaként a kolostor.
Kegyúr
A király a középkor végéig.
Középkori templom építési kora és átalakítása
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült késő gótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításho...Tovább
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült késő gótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításhoz köthetők. ...Kevesebbet mutat
Újraalapítás
1720 táján.
Török utáni templom építése
Az 1732-ben már áll egy fatemplom Szt. Mihály tiszteletére, de nem a mai helyén (a régi, 1846-ban állt postaépület, ill. temető mellett).
Török utáni templom építtetője
A veszprémi püspök.
Történeti leírás 1701-1945
1779-ben a település Szt. Anna-temploma még fából volt, amit korábban a helyi lakosok emeltek. 1807-ben, szintén a helyiek költségén épült fel szilárd anyagból az újabb templom Városlődtől délre.
Történeti leírás 1945-
Tatarozására többször is sor került (1926, 1931, 1939).
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. kp
Elhelyezkedés
8445 Városlőd, Pille u. 43., hrsz. 496/1.; 47.1396890980026, 17.644459272235707
Védelem mértéke
nem védett
Eredeti jelleg
temetőkápolna
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szt. Anna
Mai meghatározó korstílusa
népies barokk
Mérete
12,05* 7,13 méter
Általános jellemzők
Temetőben álló népies barokk kápolna.
Külső leírás
Egyhajós, a hajóval megegyező szélességű, félköríves szentéllyel ellátott, délnyugat-északkeleti tájolású kápolna. Szentélye fémlemez, hajója palafedésű, falai dörzsölt kőporos vakolattal készültek, főpárkány nincs, egyszerű deszkaeresz helyettesíti. Ablakai kosáríves záródásúak, a délnyugati homlokzaton kettő, az északkeletin egy nyílik. Az asztalosszerkezetek fix osztós, eredeti darabok, előttük utólagos vasháló. A kosáríves bejárati ajtónyílásban rombuszmintás szárnyú, eredeti ajtószerkezet, ...Tovább
Egyhajós, a hajóval megegyező szélességű, félköríves szentéllyel ellátott, délnyugat-északkeleti tájolású kápolna. Szentélye fémlemez, hajója palafedésű, falai dörzsölt kőporos vakolattal készültek, főpárkány nincs, egyszerű deszkaeresz helyettesíti. Ablakai kosáríves záródásúak, a délnyugati homlokzaton kettő, az északkeletin egy nyílik. Az asztalosszerkezetek fix osztós, eredeti darabok, előttük utólagos vasháló. A kosáríves bejárati ajtónyílásban rombuszmintás szárnyú, eredeti ajtószerkezet, eredeti zár, kilincs, húzógomb. Előtte újabb vasrács, a rajta levő évszám szerint 2002-ben készült. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
A cementlapos padlójú templomtér síkmennyezetes, a szentély délnyugati falában falfülke. A főoltár tömbje fölött félköríves keretben oltárkép, rajta Mettercia-ábrázolás, 20. sz. közepe.
Általános állapot
jó
Források
történeti leírás 1701-1945: VFL I. 1. 8/12. Can. Vis. 1779 349.; I. 1. 8/128. Can Vis. 1824.
történeti leírás 1945-: VFL Acta Dioecesana 1365/1926, 3855-3731/1931, 3643/1939.

Plébániák

Települések