Városlőd – templom és kolostor

Történeti leírás
Első adat a településről
1240: Leueld néven a veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor birtoka.
Első adat a templomról
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor, melyet először 1347-ben említenek (Tapolca birtokosaként). 1369-ben még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). Alapítólevele későbbi: 1378.
Település birtokosa
A veszprémi Szt. Katalin domonkos apácakolostor, majd a király, illetve adományaként a kolostor.
Kegyúr
A király a középkor végéig.
Középkori templom építési kora és átalakítása
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült későgótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításhoz...Tovább
Feltehetően 1346-ban alapított karthauzi kolostor. A karthauziak megkapják a közeli Hölgykő várát, amelynek kőanyaga is bekerülhetett a kolostor falazataiba. 1347: első említés (Tapolca birtokosaként). 1369: még épül (Lövöldön dolgozó kőfaragók, kőcsiszolók említése). 1378: alapítólevele. 1480: a "lövöldi Corvina" könyvtáblája szerint Beatrix királyné itt tartózkodott, és utána adományt tett a kolostor számára. A feltárásokon előkerült későgótikus kőfaragványok legkorábban ehhez az átalakításhoz köthetők. ...Kevesebbet mutat
16-17. századi történet
A reneszánsz faragott kövek (pl. az 1521-es dátumú díszkút-töredék stb.) egy 16. sz. eleji átalakításra utalnak. 1527: az ún. Karthauzi Névtelen valószínűleg itt fejezi be magyar nyelvre fordított prédikáció- és legendagyűjteményét (Érdy-kódex). A 16. sz. elején készült egy ábrázolás kolostorról, melyet Nürnbergben őrizek. 1531: erődítik. 1552: felrobbantják a magyarok, nehogy a török használhassa (hasonlóképp a nagyvázsonyi és a tálodi pálos kolostorhoz).
Újraalapítás
1720 táján
Török utáni templom építése
Az 1732-ben már áll egy fatemplom Szt. Mihály tiszteletére, de nem a mai helyén (a régi, 1846-ban állt postaépület, ill. temető mellett)
Török utáni templom építtetője
Veszprémi püspök.
Történeti leírás 1701-1945
1728: a püspökség német telepesekkel népesíti be a lakatlan falut. A fatemplom 1754-ben már nagyon rossz állapotban volt, gerendákkal kellett alátámasztani, mindazonáltal még használatban volt. 1761: a mai templom befejezése a középkori kolostortemplom magasan megmaradt falainak felhasználásával, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök finanszírozásában (ács: Petersdorfer András). Egy kelyhet Bíró püspök címerével még 1939-ben használtak. A barokk főoltár a veszprémi székesegyházból nem sokkal ezut...Tovább
1728: a püspökség német telepesekkel népesíti be a lakatlan falut. A fatemplom 1754-ben már nagyon rossz állapotban volt, gerendákkal kellett alátámasztani, mindazonáltal még használatban volt. 1761: a mai templom befejezése a középkori kolostortemplom magasan megmaradt falainak felhasználásával, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök finanszírozásában (ács: Petersdorfer András). Egy kelyhet Bíró püspök címerével még 1939-ben használtak. A barokk főoltár a veszprémi székesegyházból nem sokkal ezután, Koller Ignác püspök révén került ide. 1778-79: a torony hozzáépítése a hajóhoz (Bajzáth József veszprémi püspök). 1772: Kovatsits jános plébános sírja az oltár előtt. 1824-ben már három harangja van: 1732 (Franz Ullrich bécsi öntödéje), 1766 (Anton Zechenter öntödéje), 1777 (Johann Bruner öntödéje). 1800 táján a két mellékoltárt és a szószéket aranyozták. 1817: Ker. Szt. János-mellékoltárkép, 1824. Nep. Szt. János-mellékoltárkép. 1837: új harang (Boldogságos Sűz) 1924: Jézus Szíve és Mária Szíve szobrok, eredetileg a szentélybe készülnek, majd a két mellékoltárba helyezve nyerik el helyüket. 1930: új orgona. 1937: a templom belső kifestése, és az oltár több figurájának eltávolítása. A templomtól nyugatra található plébániaház lépcsőfeljárójának falában Rómer Flóris rajzolt le két halat ábrázoló domborműtöredéket, az 1521-es évszámos töredéket stb. ...Kevesebbet mutat
Történeti leírás 1945-
1954: főoltár restaurálása (Németh Kálmán), 1956: belső felújítás, 1965: külső felújítás. 2000: toronyalap-megerősítés 1962: régészeti feltárások (Éri István-Németh Péter) a templomtól délre épített kultúrház területén. Különböző időpontokban faragott kövek (királyi címeres kő, kötegelt falpillér-fejezet, csavart kannelúrás lábazat, három fejet ábrázoló boltozati gyámkő stb.) válnak ismertté, illetve kerülnek elő a kolostor könyzetéből. Ásatásból 15. sz. végi majolika-padlótégla került elő. 19...Tovább
1954: főoltár restaurálása (Németh Kálmán), 1956: belső felújítás, 1965: külső felújítás. 2000: toronyalap-megerősítés 1962: régészeti feltárások (Éri István-Németh Péter) a templomtól délre épített kultúrház területén. Különböző időpontokban faragott kövek (királyi címeres kő, kötegelt falpillér-fejezet, csavart kannelúrás lábazat, három fejet ábrázoló boltozati gyámkő stb.) válnak ismertté, illetve kerülnek elő a kolostor könyzetéből. Ásatásból 15. sz. végi majolika-padlótégla került elő. 1994-96: régészeti feltárás javarészt a r. k. templom déli falának közvetlen előterében (Csengel Péter-Gere László). 1998: gázcsőárok ásása a templomtól keletre és délkeletre (Rainer Pál). A templom műemléki helyreállítása (Gál Tibor) és további régészeti megfigyelések 2000-ig (Gere László, publikálatlan, a templom déli oldalán a nyugati szárny falai, kápolna a templomtól északra stb.), 2019: a nyugati szárny bemutatása burkolatban. ...Kevesebbet mutat
Mai templom adatai
Megnevezés
rom
Egyéb bevett név
Lövöld
Elhelyezkedés
8445 Városlőd, Templom tér, hrsz.: 228/6, 381, 382, 383, 384, 385/1, 385/2, 386, 387, 389, 390, 391/1, 391/2, 393, 395, 401/1, 401/2, 458/1, 546, 547, 548, 549, 551, 552/1, 552/2, 553, 554, 555, 556, 557, 558, 562, 563, 564, 565/1, 565/2, 566, 567, 568
Védelem mértéke
Kiemelten védett régészeti lelőhely Vö. a lelőhelyen álló 344. sz. r. k. templommal (Városlőd, Szt. Mihály r. k. templom) is!
Védelem törzsszáma
Régészeti lelőhely-azonosító: 9536
Védés ideje
1963
Eredeti jelleg
Kolostor
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szt. Mihály.
Mai meghatározó korstílusa
Gótika.
Mérete
Kb. 229,417x233,545 m (K-NyxÉ-D)
Más mesterek
1369: ismeretlen nevű kőfaragók és kőcsiszolók
Általános jellemzők
Lebontott karthauzi kolostor, amely a mai Városlőd belterületének jelentős részét elfoglalta.
Külső leírás
A kolostor temploma felmenő falakban megtalálható a Szt. Mihály r.k templomban, kontúrjai megegyeztek a mai temploméval (kivéve a barokk kori tornyot). A padlástérben a gótikus kolostortemplom boltozatának felfutó tagozatai láthatók, déli hajófalon pedig négy középkori, egykor mérműves ablak maradványa került elő falkutatás keretében. A szentély ablakait a 15. sz. végén-16. sz. elején megnagyobbíthatták. A templomhoz egykor kapcsolódó kis kerengő (alsó-kolostor) északi folyosójáról nyíló két elf...Tovább
A kolostor temploma felmenő falakban megtalálható a Szt. Mihály r.k templomban, kontúrjai megegyeztek a mai temploméval (kivéve a barokk kori tornyot). A padlástérben a gótikus kolostortemplom boltozatának felfutó tagozatai láthatók, déli hajófalon pedig négy középkori, egykor mérműves ablak maradványa került elő falkutatás keretében. A szentély ablakait a 15. sz. végén-16. sz. elején megnagyobbíthatták. A templomhoz egykor kapcsolódó kis kerengő (alsó-kolostor) északi folyosójáról nyíló két elfalazott kapu nyomai jelentkeztek,továbbá ma is látható egy kőkeretes falfülke. Előkerültek a kerengő boltozatának barokk korban kifoltozott lenyomatai. A kerengő járószintje sokkal mélyebben volt a mainál, amit a feltárt, nívósan kialakított téglaburkolat is mutat. Szintén utólagos az a sokszögű szentélyzáródás, ami az egykori keleti szárny északi végében, a templomhoz ízesülő helyiséghez, feltehetően káptalanteremhez kapcsolódott kelet felől. A későbbi évek megfigyelései alapján jelölték ki burkolatban a kis kerengő nyugati szárnyának alaprajzát. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
Felújított, illetve burkolatban bemutatva.
Források
településre első adat: Békefi 1907 60.; VMRT 2. 48/ 1 és 48/4.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Németh 1993-94. 370.
település birtokosa: Németh 1993-94. 370-371.
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: Németh 1993-94. 370; 373. OSzK MNy 9., KoppanyT_VMMK1967_146, VMRT 2. 48/1., koppanyt_arshung1984_190, Zsiray 1978 19., 3. kép, Papp 2004 406-413.
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: Csengel-Gere 1996. 1. kép
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: MÉM MDK Tud. Irattár, Rómer-jkvek, 6/31-32. , Papp 2004 406-413.
történeti leírás 1945-: Rf_Iser15_1962_78, Rf_Iser32_1978_139, Rf36_1982_127, Rf_Iser46_1992_121, Németh 1993, Csengel-Gere 1996; Városlőd_LDK_RA_RG
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: Németh 1993-94. 370.
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Békefi 1907 60.; VMRT 2. 48/ 1 és 48/4. ; Csengel-Gere 1996=Csengel Péter-Gere László: Előzetes jelentés a városlődi karthauzi kolostor kutatásáról. Műemlékvédelmi Szemle 6 (1996) 1. sz. 53-84.
Németh 1993-94= Németh Péter: A városlődi karthauzi kolostor története és régészeti emlékanyaga I. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20 (1993-94) 367-382.

Plébániák

Települések

Település
Városlőd