Nagyvázsony – Pálos kolostor – templomrom

Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
A pálos kolostort Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapította 1483-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére, egy korábban itt álló templom helyén. Kinizsi Pált, aki 1494-ben bekövetkezett halálakor 800 forintot hagyott a kolostor építési munkálataira, az épülő templom szentélyében temették el.
16-17. századi történet
Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot szintén a templomban, a diadalív déli oldalánál álló mellékoltár mellett temették el. A mohácsi vészt követően a kolostor a helybeli nemesek hatalmaskodásainak, fosztogatásainak volt kitéve. Veszprém 1552-es török elfoglalása után a nemesek felrobbantották a kolostort. Az épületegyüttes kőanyagának nagy részét később elhordták a környékbeli építkezésekhez.
Történeti leírás 1701-1945
A 18. század elején kincskeresők rabolhatták ki Kinizsi Pál és Horváth Márk sírját. Egy 1772-es rajzon a kolostoregyüttes már romos állapotú. Az 1920-as években Németh Gábor nagyvázsonyi plébános végez ásatást a szentélyben, megtalálja Kinizsi Pál és Horváth Márk sírkövének több márványdarabját.
Történeti leírás 1945-
1955-ben Szakál Ernő vezetésével helyreállítják a kolostortemplom szentélyének fennálló maradványait. Az 1959-60-ban Éri István vezetésével végzett ásatás során feltárják a templom és a kolostor addig föld alatt lévő részeit.
Mai templom adatai
Megnevezés
rom
Elhelyezkedés
Nagyvázsony, Barátipuszta, hrsz. 0111.
Védelem mértéke
kiemelten védett műemlék
Védelem törzsszáma
5520, 18170, 1958
Védelemre javasoljuk
n.a.
Eredeti jelleg
kolostor
Mai meghatározó korstílusa
késő gótika
Egyházigazgatási beosztás
rom
Ellátó plébánia
Nemesvámos, plébánia
Általános jellemzők
A törtkőből épült templom téglalap alaprajzú hajóból és a hajóval csaknem azonos szélességű és hosszúságú, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyből áll. A hajó és a szentély déli falát és a szentélyzáródás sarkait támpillérek támasztották. A templom felmenő falai a szentélyzáródásnál, a szentély északi oldalán és a hajó északi oldalának keleti szakaszán maradtak fenn, a többi részen csak az alapfalak állnak. Az északi hajófalon, a kolostor déli kerengőszárnyába vezető ajtótól balra és a hajó ...Tovább
A törtkőből épült templom téglalap alaprajzú hajóból és a hajóval csaknem azonos szélességű és hosszúságú, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyből áll. A hajó és a szentély déli falát és a szentélyzáródás sarkait támpillérek támasztották. A templom felmenő falai a szentélyzáródásnál, a szentély északi oldalán és a hajó északi oldalának keleti szakaszán maradtak fenn, a többi részen csak az alapfalak állnak. Az északi hajófalon, a kolostor déli kerengőszárnyába vezető ajtótól balra és a hajó északkeleti sarkában fennmaradtak az egykori boltozatot tartó, karcsú, nyolcszög-keresztmetszetű, enyhén homorú oldalú falpillérek. A hajó északkeleti sarkában a diadalívpillérek nyugati oldalánál álló mellékoltárok egyikének rekonstrukciója látható. A szentélyzáródás északi és keleti falain még megfigyelhetők az egykor csillagháló-boltozattal fedett szentély csúcsíves homlokívei és fecskefarkas, kettős bordaindításai, a szentélyzáródás délkeleti falában pedig egy nagy méretű, csúcsíves ablak profilozott bélletének töredéke. A templomhoz északról csatlakozó kolostor csaknem szabályos négyzet alakú udvarát mind a négy oldalról kerengő veszi körül. A kerengő déli falának keleti végén befalazott szegmensíves fülke látható, az udvar délkeleti sarkában pedig egy nagy méretű, körcikk alakú pilléralapozás. A kerengőt közrevevő három kolostorszárnyból a nyugatinak és az északinak csak az alapozásai maradtak fenn, a keleti szárny helyiségeinek romos állapotú felmenőfalai ma is állnak. Az északi szárnyat majdnem teljes hosszában elfoglaló helyiség lehetett a refektórium, a kolostor északkeleti sarkában volt a konyha, a keleti szárny közepén pedig hajóból és a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású szentélyből álló kápolna állt. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Település
Nagyvázsony