Nagyvázsony – Pálos kolostor – templomrom

Történeti leírás
Első adat a településről
1233, Wesun, Vason
Első adat a templomról
1483, a kolostor alapítólevele
Település birtokosa
1472-től Kinizsi Pál
Kegyúr
1483, Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs
Középkori templom építési kora és átalakítása
A pálos kolostort Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapította 1483-ban, Szent Mihály arkangyal tiszteletére, egy korábban itt álló templom helyén. Kinizsi Pált, aki 1494-ben bekövetkezett halálakor 800 forintot hagyott a kolostor építési munkálataira, az épülő templom szentélyében temették el. Kinizsi özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot szintén a templomban, a diadalív déli oldalánál álló mellékoltár mellett temették el.
Protestáns használat
nem
16-17. századi történet
A mohácsi vészt követően a kolostor a helybeli nemesek hatalmaskodásainak, fosztogatásainak volt kitéve. Veszprém 1552-es török elfoglalása után a nemesek felrobbantották a kolostort. Az épületegyüttes kőanyagának nagyrészét később elhordták a környékbeli építkezésekhez.
Történeti leírás 1701-1945
A 18. század elején kincskeresők rabolhatták ki Kinizsi Pál és Horváth Márk sírját. Egy 1772-es rajzon a kolostoregyüttes már romos állapotú. Az 1920-as években Németh Gábor nagyvázsonyi plébános végez ásatást a szentélyben, megtalálja Kinizsi Pál és Horváth Márk sírkövének több márványdarabját.
Történeti leírás 1945-
1955-ben Szakál Ernő vezetésével helyreállítják a kolostortemplom szentélyének fennálló maradványait. Az 1959-60-ban Éri István vezetésével végzett ásatás során feltárják a templom és a kolostor addig föld alatt lévő részeit.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. rom
Elhelyezkedés
Nagyvázsony, Barátipuszta, hrsz.: 0111, https://goo.gl/maps/3XbZocK9fJvKmy6v9
Védelem mértéke
kiemelten védett műemlék; régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
5520
Védelem azonosítója
18170; régészeti azonosító: 8650
Védés ideje
1958; 2001
Eredeti jelleg
kolostortemplom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Szent Mihály arkangyal, N. A.
Mai meghatározó korstílusa
késő gótika
Mérete
31 * 9,4 méter
Építészek, kivitelezők
Szakál Ernő, a szentély fennálló falainak helyreálllítása, 1955
Egyházigazgatási beosztás
rom
Ellátó plébánia
Nagyvázsony, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
A törtkőből épült, romként megőrződött késő gótikus templom téglalap alaprajzú hajóból és a hajóval csaknem azonos szélességű és hosszúságú, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyből áll. A templomhoz északról csatlakozó kolostor csaknem szabályos négyzet alakú udvarát mind a négy oldalról kerengő veszi körül, melyet délről a templom, keletről, északról és nyugatról egy-egy kolostorszárny határol.
Külső leírás
A hajó és a szentély déli falát és a szentélyzáródás sarkait támpillérek támasztották. A templom felmenő falai a szentélyzáródásnál, a szentély északi oldalán és a hajó északi oldalának keleti szakaszán maradtak fenn, a többi részen csak az alapfalak állnak. A kerengő déli falának keleti végén befalazott szegmensíves fülke látható, az udvar délkeleti sarkában pedig egy nagyméretű, körcikk alakú pilléralapozás. A kerengőt közrevevő három kolostorszárnyból a nyugatinak és az északinak csak az ala...Tovább
A hajó és a szentély déli falát és a szentélyzáródás sarkait támpillérek támasztották. A templom felmenő falai a szentélyzáródásnál, a szentély északi oldalán és a hajó északi oldalának keleti szakaszán maradtak fenn, a többi részen csak az alapfalak állnak. A kerengő déli falának keleti végén befalazott szegmensíves fülke látható, az udvar délkeleti sarkában pedig egy nagyméretű, körcikk alakú pilléralapozás. A kerengőt közrevevő három kolostorszárnyból a nyugatinak és az északinak csak az alapozásai maradtak fenn, a keleti szárny helyiségeinek romos állapotú felmenő falai ma is állnak. Az északi szárnyat majdnem teljes hosszában elfoglaló helyiség lehetett a refektórium, a kolostor északkeleti sarkában volt a konyha, a keleti szárny közepén pedig hajóból és a hajónál keskenyebb, sokszögzáródású szentélyből álló kápolna állt. ...Kevesebbet mutat
Belső leírás
Az északi hajófalon, a kolostor déli kerengőszárnyába vezető ajtótól balra és a hajó északkeleti sarkában fennmaradtak az egykori boltozatot tartó, karcsú, nyolcszög keresztmetszetű, enyhén homorú oldalú falpillérek. A hajó északkeleti sarkában a diadalívpillérek nyugati oldalánál álló mellékoltárok egyikének rekonstrukciója látható. A szentélyzáródás északi és keleti falain még megfigyelhetők az egykor csillagháló boltozattal fedett szentély csúcsíves homlokívei és fecskefarkas, kettős bordaind...Tovább
Az északi hajófalon, a kolostor déli kerengőszárnyába vezető ajtótól balra és a hajó északkeleti sarkában fennmaradtak az egykori boltozatot tartó, karcsú, nyolcszög keresztmetszetű, enyhén homorú oldalú falpillérek. A hajó északkeleti sarkában a diadalívpillérek nyugati oldalánál álló mellékoltárok egyikének rekonstrukciója látható. A szentélyzáródás északi és keleti falain még megfigyelhetők az egykor csillagháló boltozattal fedett szentély csúcsíves homlokívei és fecskefarkas, kettős bordaindításai, a szentélyzáródás délkeleti falában pedig egy nagyméretű, csúcsíves ablak profilozott bélletének töredéke. Kinizsi Pált (†1494) a templom szentélyének közepén, özvegyének, Magyar Benignának második férjét, Horváth Márkot (†1508) a diadalív déli oldalánál álló mellékoltár mellett temették el. Szarkofágjaik az elhunytat páncélos férfialakként ábrázoló fedlapjai vörös márványból készültek, domborműves oldallapjaik Buda környéki márgából. A síremlékek töredékei a nagyvázsonyi vár és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében találhatók. A nagyvázsonyi vár kőtárában emellett számos, a kolostorból származó kőfaragvány található, melyek a kolostor ásatásakor, vagy másodlagos felhasználásban a Kinizsi-várból kerültek elő. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
elpusztult, és részben veszélyeztetett
Források
településre első adat: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a
Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/)
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): OL, DL 18822; BR 237, 23. jegyzet. Papp Szilárd: A nagyvázsonyi pálos kolostor. Művészettörténeti Értesítő, 44. 1995, 43-77.
település birtokosa: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a
Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/)
templom kegyura: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a
Hunyadiak korában III. Budapest 1897. (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Csanki-csanki-dezso-magyarorszag-tortenelmi-foldrajza-a-hunyadiak-koraban-1/iii-kotet-62BB/veszpremvarmegye-6D99/helysegei-6E27/)
középkori templom építési kora és átalakítása: Papp Szilárd: A nagyvázsonyi pálos kolostor. Művészettörténeti Értesítő, 44. 1995, 43-77. Buzás Gergely: A nagyvázsonyi pálos templom. In: Reneszánsz látványtár virtuális utazás a múltba. Szerk. Buzás Gergely et al., Budapest, 2009. 427-432.
protestáns használat: N. A.
16-17. századi történet: Papp Szilárd: A nagyvázsonyi pálos kolostor. Művészettörténeti Értesítő, 44. 1995, 43-77. Buzás Gergely: A nagyvázsonyi pálos templom. In: Reneszánsz látványtár virtuális utazás a múltba. Szerk. Buzás Gergely et al., Budapest, 2009. 427-432.
plébánia újraalapítása: N. A.
török utáni templom építése: N. A.
török utáni tp. építtetője: N. A.
történeti leírás 1701-1945: Papp Szilárd: A nagyvázsonyi pálos kolostor. Művészettörténeti Értesítő, 44. 1995, 43-77.
történeti leírás 1945-: Papp Szilárd: A nagyvázsonyi pálos kolostor. Művészettörténeti Értesítő, 44. 1995, 43-77.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
Irodalomjegyzék
Rómer Flóris: A Bakony. Győr, 1860. 179-180.
Rómer Flóris: Kinizsi Pál sírköve. Győri történelmi és régészeti füzetek, 2, 1863, 56-67.
Rómer Flóris: Kamicházi Horváth Márk Horvát- és Dalmátországi bán stb. máskép uzdolyai Myslenovith Márk sírköve Nagyvázsonyban. Győri történelmi és régészeti füzetek, 3, 1865, 213-222.
Ádám Iván: Pálosaink építészeti emlékei. EL 4. 1883. 65-78,97-107,138-148,180-184, 213-219, 235-242, 289-295.
BR 237-243.
Kisbán Emil: A magyar pálosrend története I. Budapest, 1938.
Éri István: Beszámoló a nagyvázsonyi Kinizsi-vár helyreállításáról. Műemlékvédelem 2. 1958, 2-22.
Éri István: Reneszánsz dombormű töredékek a nagyvázsonyi Kinizsi-várból. MÉ 7. 1958, 124-133.
Éri István: A nagyvázsonyi pálos-kolostor leletei. MMvedelem 1959-60, 85-94.
Éri István: Beszámoló a nagyvázsonyi pálos-kolostor helyreállításáról. MMvedelem 5. 1961, 1-15.
Koppány Tibor: A nagyvázsonyi pálos kolostor romjainak konzerválása. MMvedelem III. 1961-62,103-109.
Koppanyt_vmmk1964, 189-198.
Documenta Artis Paulinorum 3. A magyar rendtartomány kolostorai T-Zs. Budapest, 1978. 201-211.
Guzsik Tamás-Fehérváry Rudolf: A pálosrend építészeti emlékei a középkori Magyarországon. I. Budapest, 1980.
Guzsik Tamás: Későgótikus „pálos" műhelyek Magyarországon. Építés – Építészettudomány, 15. 1983, 199-217.
Guzsik Tamás: „A pálosok és a koldulórendek", későgótikus építészet Magyarországon.VariaPaulina: Pálos rendtörténetitanulmányokban közöltI.Budapest, 1994. 137 153.
Papp Szilárd: A nagyvázsonyi pálos kolostor. MÉ, 44. 1995, 43-77.
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon. Budapest, 2003. 189-191, 231.
Éri István - Sedlmayr János: Kinizsi Pál és Horváth Márk nagyvázsonyi síremlékeinek története és rajzi rekonstrukciója. Magyar Múzeumok 10, 2004, 3. sz. 11-17.
Papp Szilárd: A királyi udvar építkezései Magyarországon, 1480–1515. Budapest, 2005. 52-59, 81, 84-86, 89, 91-92, 107-108, 131, 133, 136, 146.
Buzás Gergely: A nagyvázsonyi pálos templom. In: Reneszánsz látványtár virtuális utazás a múltba. Szerk. Buzás Gergely et al., Budapest, 2009. 427-432.
Ther, Tamás – Sajtos, István – Armuth, Miklós – Strommer, László: Ribbed vaults of the Nagyvázsony monastery church – Geometrical factor of safety highlights the secret. Periodica Polytechnica. Architecture, 41, 2010, 1. 3–8.
Lővei Pál: A középkori magyar királyság pálos kolostoraiból ismert síremlékek. In: Katona Vilmos (szerk.) Középkoron innen és túl: Építészettörténeti írások Guzsik Tamás emlékére. Budapest, 2019. 139- 141.
Pátkai Ádám Sándor: A nagyvázsonyi pálos kolostor. In: Pető, Zsuzsa (szerk.) Pálosok. Budapest, 2022. 96-105.
Írott források
MÉM MDK Fotótár, ltsz. 013.965N, 013.980N, 049.254N, 049.255N, 050.349N -050.352N, 050.426N, 050.427bN, 054.636N, 155.574N, 212.028N–212.038N, 227.886P–227.887P, 227.892P.
MÉM MDK Tervtár, ltsz. K 3820–3824, 3829–3835, 17660, 17667, 17810–17813, 28177, 30468, 176590.
MÉM MDK Tervtár: Cseh István: Állagmegóvási munkálatok, 1958. ltsz. 05071.
Koppány Tibor: Iratanyag, 1958. ltsz. 05074.
Koppány Tibor: Síremlék terve, 1961. ltsz. 05520.
Vákár Tibor: Környezet kialakítás terve, 1962. ltsz. 05076
Régészeti dokumentáció, 1959. ltsz. 25086.
Hessz József, Szamosfalvi Károly: Balatonkörnyéki műemlékek környezetrendezése
Fejlesztési programterv, 1983. ltsz. 22414.

Plébániák

Települések

Település
Nagyvázsony