Balatonfüred – Siske – templomrom

Történeti leírás
Első adat a településről
1211 Papsoka, 1373-tól már biztosan Siske, a 16. sz-ra összeolvad Füreddel.
Első adat a templomról
1211 Papsoka Szt. Mihály-egyháza
Település birtokosa
Tihanyi apátság, majd az apátság később csak részbirtokos, mellete elsősorban a Siske család.
Kegyúr
Tihanyi apátság,
Középkori templom építési kora és átalakítása
A 12. sz. vége felé: egyhajós románkori templom. A templom nyugatról karzatot kap a 13. sz-ban. A 13. sz. harmadik negyedében kerülhetett földbe a templom középtengelyében a feltárt 6. számú sír, amely egy 20 év körüli férfié. Mellőle egy korábbi, 11. sz. végére vagy újabban 12. sz. első felére keltezett, öntött, vert, vésett, aranyozott, hegyikristály berakású, eredetileg körmenetekhez használt, bizánci típusú kereszt került elő, rajta a lehajtott fejű, lecsukott szemű Krisztus ábrázolásával. ...Tovább
A 12. sz. vége felé: egyhajós románkori templom. A templom nyugatról karzatot kap a 13. sz-ban. A 13. sz. harmadik negyedében kerülhetett földbe a templom középtengelyében a feltárt 6. számú sír, amely egy 20 év körüli férfié. Mellőle egy korábbi, 11. sz. végére vagy újabban 12. sz. első felére keltezett, öntött, vert, vésett, aranyozott, hegyikristály berakású, eredetileg körmenetekhez használt, bizánci típusú kereszt került elő, rajta a lehajtott fejű, lecsukott szemű Krisztus ábrázolásával. A 14. sz-ban nyugatról előcsarnokot toldanak az épülethez a korábbi nyugati falon ekkor két nagy árkádíves nyílást vágnak. A templom szentélyéhez délről talán poligonális osszárium épül esetleg már ekkor. A 15. sz. közepén-második fele: a mai, sokszögzáródású szentély, megnagyobbítják az osszáriumot, illetve délről előcsarnokot toldalnak a déli hajófalhoz. Az osszárium újabb (16. sz. eleji) átépítésével kialakul a gótikus templom legteljesebb képe, melyet a temető 15. sz. második felében felhúzott fala vesz körbe. ...Kevesebbet mutat
16-17. századi történet
16. sz. közepén elpusztul, Siske faluval együtt
Történeti leírás 1701-1945
A 19. sz. végén-20. sz. elején római kori leletek kerülnek innen elő.
Történeti leírás 1945-
Kiss Ákos feltárása (1953): a szentélyben a padló és az oltáralap feltárása, egy gótikus keresztelőmedence töredéke kerül elő a hajó és az északi szentélyfal találkozásánál, illetve egy szenteltvíztartó-töredék. 1964-65: Valter Ilona szisztematikus feltárása és Koppány Tibor (mindannyian: OMF) helyreállítása.
Mai templom adatai
Megnevezés
R.k. rom
Egyéb bevett név
Papsoka, templomrom
Elhelyezkedés
Balatonfüred, Vázsonyi út 21/A (Régitemető u.), hrsz. 1812., 46°57'37.6"N 17°51'39.3"E
Védelem mértéke
kimeleten védett műemlék és régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
5417, régészeti lelőhely-azonosító: 7407
Védelem azonosítója
templomrom: 9744, 2. római villa alapfalai: 15563
Védés ideje
1952, 1958
Eredeti jelleg
plébániatemplom
Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője
Valaha Szt. Mihály. Pontos készítési ideje és készítője ismeretlen.
Mai meghatározó korstílusa
gótika
Mérete
21,5x13,7 m
Egyházigazgatási beosztás
rom
Ellátó plébánia
Balatonfüred, Római Katolikus Plébánia
Általános jellemzők
Temetőben álló templomrom, magasan fennálló gótikus szentélyfalakkal, illetve a nyugati karzat műemléki helyreállítás keretében érzékeltetett falaival. A többi fal erősen visszabontott állapotban került bemutatásra. Ugyanígy érzékeltették a középkori temető falát is. A templom alatt egy római villa, javarészt észak-déli irányú falai kerültek elő, a legmagasabb falkoronák megmaradt magassága megközelítette a középkori hajó, illetve a szentély járószintjét. A szentélyben megtalált észak-déli irány...Tovább
Temetőben álló templomrom, magasan fennálló gótikus szentélyfalakkal, illetve a nyugati karzat műemléki helyreállítás keretében érzékeltetett falaival. A többi fal erősen visszabontott állapotban került bemutatásra. Ugyanígy érzékeltették a középkori temető falát is. A templom alatt egy római villa, javarészt észak-déli irányú falai kerültek elő, a legmagasabb falkoronák megmaradt magassága megközelítette a középkori hajó, illetve a szentély járószintjét. A szentélyben megtalált észak-déli irányú falat esetleg a román kori templomszentély keleti falának építésekor is felhasználhatták, ugyanis nem került elő román kori szentélyzáródás. A villa a leletanyag (freskótöredékek) alapján a 2. és 4. sz-i periódusokkal rendelkezett. ...Kevesebbet mutat
Külső leírás
Temetőben álló templomrom, jellemzőit l. alább.
Belső leírás
Temetőben álló templomrom, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajóval megegyező szélességű szentéllyel. A szentélyzáródás magasabban megmaradt északi falában megvan a pasztofóriumfülke helye, a többi falon boltvállak a vöröshomokkő bordaindítások láthatók, utóbbiak egy hornyolással tagolt ékbordák. Nyomokban az eredeti meszelt vakolat is megmaradt. A szentély közepén feltárásra került a főoltár tömbje, illetve a hajó és a szentély közti szentélylépcső. A szentély déli fala alacsonyabban marad...Tovább
Temetőben álló templomrom, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajóval megegyező szélességű szentéllyel. A szentélyzáródás magasabban megmaradt északi falában megvan a pasztofóriumfülke helye, a többi falon boltvállak a vöröshomokkő bordaindítások láthatók, utóbbiak egy hornyolással tagolt ékbordák. Nyomokban az eredeti meszelt vakolat is megmaradt. A szentély közepén feltárásra került a főoltár tömbje, illetve a hajó és a szentély közti szentélylépcső. A szentély déli fala alacsonyabban maradt meg, az ásatási közlemény alapján papi ülőfülke lehetett benne, ma kiegészítve. A hajó falai közül az északi maradt meg magasabban, beleértve az északkeleti sarkában a mellékoltár tömbjét. A hajó északi falán feltárt színes falképtöredékekből jelenleg nem látható semmi. Az egykori bejárat délről nyílt, ami elé előcsarnok épült utólag, jelenleg kiegészített alapfalakban bemutatva. Ugyanígy utólagos a több periódusú osszárium szentélyhez délről csatlakozó tömege is. A hajó nyugati oldalát egy utókagos karzat foglalja el, melynek középoszlopa bemutatva, hasonlóképp látható a karzatalj északi végében a kőlépcső indítása is. A karzat téglából kiegészítve. A hajó nyugati végfala utólag áttörve két nagy csúcsíves nyílással, a nyugati végfal előtt utólagos előcsarnok található. A körítőfal nyomvonala alapjaiban bemutatva. Körmeneti kereszt: LDM ltsz. 73.1.1. Keresztelőmedence: LDM ltsz. 65.456. ...Kevesebbet mutat
Általános állapot
felújított
Források
településre első adat: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
település birtokosa: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
templom kegyura: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
középkori templom építési kora és átalakítása: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 164-166.. Valter 1972, PR II-15.
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: Rómer jkv. III/75.
történeti leírás 1945-: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 152-153.; K. Palágyi-Tóth 1976, 64. sz.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
általános jellemzők: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 152-154. 157-158.

Plébániák

Települések

Település
Balatonfüred