Általános jellemzők
Temetőben álló templomrom, magasan fennálló gótikus szentélyfalakkal, illetve a nyugati karzat műemléki helyreállítás keretében érzékeltetett falaival. A többi fal erősen visszabontott állapotban került bemutatásra. Ugyanígy érzékeltették a középkori temető falát is. A templom alatt egy római villa, javarészt észak-déli irányú falai kerültek elő, a legmagasabb falkoronák megmaradt magassága megközelítette a középkori hajó, illetve a szentély járószintjét. A szentélyben megtalált észak-déli irány...Tovább
Temetőben álló templomrom, magasan fennálló gótikus szentélyfalakkal, illetve a nyugati karzat műemléki helyreállítás keretében érzékeltetett falaival. A többi fal erősen visszabontott állapotban került bemutatásra. Ugyanígy érzékeltették a középkori temető falát is. A templom alatt egy római villa, javarészt észak-déli irányú falai kerültek elő, a legmagasabb falkoronák megmaradt magassága megközelítette a középkori hajó, illetve a szentély járószintjét. A szentélyben megtalált észak-déli irányú falat esetleg a román kori templomszentély keleti falának építésekor is felhasználhatták, ugyanis nem került elő román kori szentélyzáródás. A villa a leletanyag (freskótöredékek) alapján a 2. és 4. sz-i periódusokkal rendelkezett.
...Kevesebbet mutat
Külső leírás
Temetőben álló templomrom, jellemzőit l. alább.
Belső leírás
Temetőben álló templomrom, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajóval megegyező szélességű szentéllyel. A szentélyzáródás magasabban megmaradt északi falában megvan a pasztofóriumfülke helye, a többi falon boltvállak a vöröshomokkő bordaindítások láthatók, utóbbiak egy hornyolással tagolt ékbordák. Nyomokban az eredeti meszelt vakolat is megmaradt. A szentély közepén feltárásra került a főoltár tömbje, illetve a hajó és a szentély közti szentélylépcső. A szentély déli fala alacsonyabban marad...Tovább
Temetőben álló templomrom, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajóval megegyező szélességű szentéllyel. A szentélyzáródás magasabban megmaradt északi falában megvan a pasztofóriumfülke helye, a többi falon boltvállak a vöröshomokkő bordaindítások láthatók, utóbbiak egy hornyolással tagolt ékbordák. Nyomokban az eredeti meszelt vakolat is megmaradt. A szentély közepén feltárásra került a főoltár tömbje, illetve a hajó és a szentély közti szentélylépcső. A szentély déli fala alacsonyabban maradt meg, az ásatási közlemény alapján papi ülőfülke lehetett benne, ma kiegészítve. A hajó falai közül az északi maradt meg magasabban, beleértve az északkeleti sarkában a mellékoltár tömbjét. A hajó északi falán feltárt színes falképtöredékekből jelenleg nem látható semmi. Az egykori bejárat délről nyílt, ami elé előcsarnok épült utólag, jelenleg kiegészített alapfalakban bemutatva. Ugyanígy utólagos a több periódusú osszárium szentélyhez délről csatlakozó tömege is. A hajó nyugati oldalát egy utókagos karzat foglalja el, melynek középoszlopa bemutatva, hasonlóképp látható a karzatalj északi végében a kőlépcső indítása is. A karzat téglából kiegészítve. A hajó nyugati végfala utólag áttörve két nagy csúcsíves nyílással, a nyugati végfal előtt utólagos előcsarnok található. A körítőfal nyomvonala alapjaiban bemutatva. Körmeneti kereszt: LDM ltsz. 73.1.1. Keresztelőmedence: LDM ltsz. 65.456.
...Kevesebbet mutat
Általános állapot
felújított
Források
településre első adat: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
település birtokosa: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
templom kegyura: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
középkori templom építési kora és átalakítása: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 164-166.. Valter 1972, PR II-15.
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: Rómer jkv. III/75.
történeti leírás 1945-: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 152-153.; K. Palágyi-Tóth 1976, 64. sz.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
általános jellemzők: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 152-154. 157-158.
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
település birtokosa: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
templom kegyura: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 149-151.
középkori templom építési kora és átalakítása: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 164-166.. Valter 1972, PR II-15.
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: Rómer jkv. III/75.
történeti leírás 1945-: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 152-153.; K. Palágyi-Tóth 1976, 64. sz.
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
általános jellemzők: Valter-Koppány-Gedeon-Nemcsics-Lengyel-Zimmer 1972 152-154. 157-158.