Veszprémvölgyi apácakolostor templomromjai

Veszprémvölgyi apácakolostor templomromjai
Történeti leírás
Középkori templom építési kora és átalakítása
13. század eleji eredetű, egyenes szentélyzáródású templom. A 13. század vége észak felé kriptával rendelkező oldalkápolna épült, majd a z 1370-es években ezt elbontva nagyméretű késő gótikus templom került kialakításra, amelyhez a 13. századi régi templomépület délről illeszkedik.
16-17. századi történet
1543-ban az oszmán előre nyomulás miatt a templomot és a kolostort elhagyták, a templomot lebontották (kövei a veszprémi várfalba épültek).
Történeti leírás 1701-1945
romos terület
Történeti leírás 1945-
1938-ban történt az első régészeti ásatás a területen, amely a templomot nem tárta még fel. 1945 után vídámpark épült a terület egy részén, 1998–2002-ben és 2010-ben régészeti ásatás során a templomok teljes feltárása megtörtént.
Mai templom adatai
Megnevezés
veszprémvölgyi apácakolostor temploma
Egyéb bevett név
Szűz Mária apácakolsotor temploma
Elhelyezkedés
Veszprém, Veszprémvölgyi utca 68.; hrsz. 6438/4
Térkép
Védelem mértéke
műemlék, kimeleten védett régészeti lelőhely
Védelem törzsszáma
4698
Védelem azonosítója
10713
Védés ideje
1951
Eredeti jelleg
templom, kolostor templom
Mai meghatározó korstílusa
romhelyreállítás
Egyházigazgatási beosztás
liturgikus használaton kívül
Általános jellemzők
A kolostor épületegyüttese a legelső periódusában, egy későbbi trapéz alakú udvartól keletre elhelyezkedő egyenes szentélyzáródású kisméretű templomból, a hozzá nyugatról csatlakozó, a templomhajó szélességével megegyező méretű toronyból, továbbá egy mindezektől dél felé elhelyezkedő hosszanti, emeletesnek feltételezhető épületszárnyból állt. Az L-alakú beépítéstől északra kiszolgáló épületek emelkedtek. A lakóépület földszintjének déli végén konyha és/vagy fűthető helyiség helyezkedett el. Az e...Tovább
A kolostor épületegyüttese a legelső periódusában, egy későbbi trapéz alakú udvartól keletre elhelyezkedő egyenes szentélyzáródású kisméretű templomból, a hozzá nyugatról csatlakozó, a templomhajó szélességével megegyező méretű toronyból, továbbá egy mindezektől dél felé elhelyezkedő hosszanti, emeletesnek feltételezhető épületszárnyból állt. Az L-alakú beépítéstől északra kiszolgáló épületek emelkedtek. A lakóépület földszintjének déli végén konyha és/vagy fűthető helyiség helyezkedett el. Az emelkedő terep miatt az egyes épületrészek oldalfalai esetenként, mintegy támfal jellegűen jelentek meg, és magának a kolostornak a járószintjei is észak felé több lépcsőben emelkednek. Így az udvar szintjéről lépcsőn kellett a templomok terébe feljutni, és az északi épületszárnyak padlószintjei is jelentősebben magasabban helyezkedtek el. A következő, ciszterciekhez köthető periódusban, a 13. század közepe táján, az az északi melléképületeket alakították át, új kőalapozású és feltehetően kő felmenő falú épületek kerültek kialakításra, amelyek pontos alaprajzát az eddigi feltárások alapján még nem lehet megrajzolni. Ezt követően a 14. század legelején egy oldalkápolna épült a templomhoz északról, szentélye alatt kisméretű altemplommal. Ugyanekkor nagyméretű épületrészt emeltek a torony és az északi melléképületek közé, összekapcsolva azokat. A negyedik periódusban, a 14. század végén, a 15. század elején, elbontották a nem sokkal korábban emelt északi oldalkápolnát, és egy nagyméretű gótikus, a nyolcszög öt oldalával záródó szentélyű templomot építettek az első periódusú templom északi oldalán. A korai, kisebb templom így mintegy oldalkápolnájává vált az új épületnek. Ezzel egy időben tovább bővült a kolostorszárny is, feltehetően az említett kétszintes fűthető épülettel. A korszakokhoz tartozó, és a terület nyugati felén elhelyezkedő épületekről feltárás hiányában nincs pontos ismeretünk. Végül a 15. század folyamán a trapéz alakú udvart nyugatról és délről övező épületszárnyak jöttek létre, részben az ott korábban álló épületrészek visszabontásával. Az így kialakult udvart keletről és északról folyosó övezte, amely mögött helyezkedtek el a régebbi épületrészek, míg nyugaton és délen közvetlenül az udvarról nyíltak a helyiségek. Az udvart keletről a földszinten fűthető helyiségek, konyha és egy nagyméretű pince övezte, északról már a domboldalba vágva egy, az udvar és folyosó járószintjénél magasabb padlózatú kiszolgáló épületsor helyezkedett el. Nyugaton öntött mészhabarcs padlójú fűthető szoba nyílt az udvarról. A nyugati szárny déli végéről és a déli szárnyról nincs ismeretünk, a maradványokat ott még bolygatatlan törmelékréteg fedi. A templom kelet felé kilógott az épületből, északról nagyobb alapterületű, délről kisméretű temető övezte. A déli oldalt teraszosan képezték ki a Séd patak felé. ...Kevesebbet mutat

Plébániák

Települések

Templomadatbázis