Veszprémvölgyi apácakolostor templomromjai

Történeti leírás

Első adat a településről

1000 körül vallis Wesprimiensis, az apácakolostor alapítólevele Kálmán király 1109-es átírásában

Első adat a templomról

1000 körül vallis Wesprimiensis, az apácakolostor alapítólevele Kálmán király 1109-es átírásában

Település birtokosa

Szűz Mária apácakolostor

Kegyúr

király

Középkori templom építési kora és átalakítása

11. század, 13. század, IV. Béla kezdeményezésére 1240-ben a ciszterciek fennhatósága alá került, bővítés a 14. sz. első felében, majd teljes átépítés a 14. század végén, 1400 táján

Protestáns használat

nem

16-17. századi történet

1543-ban felszámolták a kolostort, az Körmendre költözött, 1625-ben a kolostor területe és levéltára is a győri jezsuiták birtokába került, anélkül, hogy ténylegesen birtokba vehették volna.

Török utáni templom építése

1747-től

Török utáni templom építtetője

Győri jezsuita rendház

Történeti leírás 1701-1945

1747-ben a későközépkori templom helyén új templomot kezdtek építeni, de ez még nem volt befejezve és felszentelve, amikor 1773-ban a jezsuita rendet feloszlatták. Az 1770-es évek végén már építőanyagot bontottak ki belőle, hogy azt más építkezéseken újrahasznosítsák. A tető és padló nélküli (ún. Jezsuita) templom boltozatai utóbb beszakadtak, sőt, belsejében fák nőttek, és romként állt az 1960-as évekig. 1885-ben a Műemlékek Országos Bizottsága javasolta a rom bontását és a terület feltárás err...Tovább

Történeti leírás 1945-

Az 1930-as évek végén bemutatásra került a korábban feltárt kolostorudvar egy része, de az ún. Jezsuita templom továbbra is rom maradt. Az utóbbi helyrállítására csak 1962–63-ban, az OMF (Országos Műemléki Felügyelőség) irányításával került sor. A lefedett épület a megyei múzeum kőtáraként hasznosult. 1998 és 2002 között Juan Cabello, majd Fülöp András és Koppány András vezetésével nagyobb felületű régészeti feltárás indult a területen. A műemléki helyreállítást 1999-ben, Sedlmayr János tervezte. 2010-ben Koppány András vezetésével került sor a kolostorudvar és kerengő további részeinek és a gótikus templom szentélyének teljes feltárására. A mai állapot kialakítását 2011–2012-ben, Máté Zsuzsa építész és Remeczky Rita tájépítész tervezte. ...Kevesebbet mutat

Mai templom adatai

Megnevezés

veszprémvölgyi apácakolostor temploma, rom

Egyéb bevett név

Szűz Mária apácakolsotor temploma, Veszprémvölgy

Elhelyezkedés

Veszprém, Veszprémvölgyi út, hrsz.: 6438/2, 6438/3, 6438/4, 47° 5' 55" N 17° 53' 16.6999" E

Térkép

Google térkép

Védelem mértéke

kimeleten védett műemlék, kimeleten védett régészeti lelőhely és régészeti lelőhely (azonosító: 9656, 9735)

Védelem törzsszáma

4698

Védelem azonosítója

10713

Védés ideje

1958

Védelemre javasoljuk

országosan védett

Eredeti jelleg

templom, kolostor templom

Főoltár titulusa, készítési ideje és készítője

Szűz Mária, N.A.

Mai meghatározó korstílusa

preromanika, romanika, késő romanika, gótika, késő gótika

Mérete

20 * 10 méter

Építészek, kivitelezők

A kolostor építéséről csak Konch mester neve maradt fenn, egy 1387. május 5–én kelt, a meglévő épületek felújításáról és egy új épületszárny felhúzásáról szóló szerződésben.

Egyházigazgatási beosztás

liturgikus használaton kívül

Általános jellemzők

Veszprém északnyugati részén, a Séd partjának közelében álló kolostor és templomának részben feltárt és konzervált romja.

Külső leírás

Az átlagos Árpád-kori plébániák méretét nem meghaladó, kisléptékű, egyhajós, keleten a hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel végződő legkorábbi templomot, nyugaton egy szabadon álló, négyszögű torony kísérte. A korai templom északi falának áttörésével, ill. átépítésével egy a templom keleti felével megegyező kiterjedésű, és alaprajzú kápolnát kapcsoltak a régészeti adatok tanúsága szerint legkorábban 1300 táján, legvalószínűbben a 14. század első felében. Az építmény egyenes záródású, hajónál keskenyebb szentélye alatt kisméretű kriptát alakítottak ki, a kápolna gazdag és igényes kifestést nyert. A gondosan megépített kis kápolna építtetőjére vonatkozóan még hipotézist sem igazán lehet megfogalmazni, és még különösebb, hogy az építményt már a 14. század utolsó harmadában, a korai templommal együtt lebontották, és részben az előbbi helyére egy nagyméretű, gótikus templomot emeltek. Az alapfalmaradványok tanúsága szerint az egyhajós, nyugati karzatos, keleten a tízszög öt oldalával záródó, támpilléres szentélyű, a hajó délkeleti oldalához csatolt nagyméretű helyiséggel (toronnyal ?) bővített épületet legalább részben körtetagos bordás boltozat fedte. ...Kevesebbet mutat

Általános állapot

felújított, konzervált romok; nem veszélyezetett

Források

településre első adat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom v papja első adat (alapítás, építés, felszentelés): rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
település birtokosa: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
templom kegyura: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
középkori templom építési kora és átalakítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
protestáns használat: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
16-17. századi történet: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
plébánia újraalapítása: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni templom építése: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
török utáni tp. építtetője: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1701-1945: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
történeti leírás 1945-: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
mérete: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
építészek, és kivitelezők: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
más mesterek neve: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
egyházigazgatási beosztás: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat
ellátó plébánia: rövidített levéltári vagy bibliográfiai adat

Irodalomjegyzék

Rómer Flóris: A Bakony. Természetrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860.Rhé Gyula: Uj árpádkori templommaradványok Veszprémben. Veszprém, 1930., Zsigmond-kori oklevéltár I. 1387–1399. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest, 1951. 53., Éri István (szerk.): Veszprém megye régészeti topográfiája. Magyarország régészeti topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest, 1969. 51/9a., Ferenc L.Hervay: Repertorium Historicum Ordinis Cisterciensis in Hungaria. Roma, 1984. 193., Georgius Györffy: Diplomata Hungariae Antiquissima I. 1001–1131. Budapest, 1992. 81–85., Juan Cabello–Fülöp András–Koppány András–Máté Zsuzsa: Veszprémvölgyi apácakolostor. In: Tamási Judit (szerk.): Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltakat. A milenniumi műemlékhelyreállítások lexikona. Budapest, 2000. 42–43., Bodó Balázs: A veszprémvölgyi apácakolostor építéstörténete és kőfaragványai. In: Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 41–63., Fülöp András–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatása (1998–2002). In: Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 5–40., Veres Lujza, A veszprémvölgyi apácakolostor templomának régészeti ásatása során előkerült falképtöredékek. Műemlékvédelmi Szemle 1. 2002. 65–80., Héczey–Markó Ágnes–Koppány András: A veszprémvölgyi apácakolostor régészeti kutatásának legújabb eredményei. In: Archaeológiai Értesítő 140. 2015. 265–281., Jankovics Norbert: „Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa.” Veszprém középkori egyházi topográfiája. In: Karlinszky Balázs–Varga Tibor László (szerk.): „Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Veszprém, 2021. 253–274., Koppány András–Héczey-Markó Ágnes: A veszprémvölgyi apácakolostor egykori templomának romjai és az úgynevezett Jezsuita templom/ András Koppány–Agnes Héczey-Markó: The ruins of the former church of the Veszprémvölgy convent and the so-called Jesuit church. In: Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város templomai = Churches of Veszprém. Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár. Veszprém, 2023.

Írott források

Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungariae. Buda, 1829–1844. III/1.10–104., V/2. 256–259., V/3. 514–517., VII/1. 362., VIII/2. 190–193., IX/4. 497., IX/. 496–499., Rómer Flóris jegyzetei a templomról. MÉM MDK Budapest, Könyvtár, Rómer-hagyaték XVII. K 41/100., Rómer Flóris vázlatai a templomról, 1860. MÉM MDK Budapest, Könyvtár, Rómer Flóris Jegyzőkönyvei IV/322. 80–81., Fejérpataky Lászó: Kálmán király oklevelei. Értekezések a történettudományok köréből. XV. 1892/5. sz. 195–282., Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Budapest, 1923. 15–16., 507., 2650., MEMMDK_I.utem_fototar_Veszprém, Veszprémvölgyi apácakolostor_tsz 4698

Plébániák

Települések