Általános jellemzők
A Koller Ignác (1762–1773) püspöksége idején, Fellner Jakab tervei alapján épült püspöki (ma érseki) palota kápolnája az emeleten, az északi szárny nyugati végében található. A közel négyzet alaprajzú, tükörboltozattal fedett helyiséget a nyugati fal két ablaka világítja meg. A kápolna keleti falát aranyozott díszítésekkel ellátott, szürke műmárvánnyal borított oltárépítmény tölti ki; a kannellúrázott törzsű pillér-, oszlop- és pilaszterpárokkal tagolt struktúrát tört vonalú, kosáríves párkány k...Tovább
A Koller Ignác (1762–1773) püspöksége idején, Fellner Jakab tervei alapján épült püspöki (ma érseki) palota kápolnája az emeleten, az északi szárny nyugati végében található. A közel négyzet alaprajzú, tükörboltozattal fedett helyiséget a nyugati fal két ablaka világítja meg. A kápolna keleti falát aranyozott díszítésekkel ellátott, szürke műmárvánnyal borított oltárépítmény tölti ki; a kannellúrázott törzsű pillér-, oszlop- és pilaszterpárokkal tagolt struktúrát tört vonalú, kosáríves párkány koronázza. A Máriát mint a magyarok védőasszonyát Szt. Imre és Szt. Margit társaságában ábrázoló oltárkép Szoldatits Ferenc műve 1896-ból. Az oldalfalakat két-két kosáríves fülke, a fülkék között középen pedig egy-egy pilaszter tagolja, és egy, a boltozat alatt körbefutó stukkópárkány zárja le. Míg a déli fal nyugati fülkéje a bejáratot foglalja magába, a szemközti fülkében a kápolna eredeti oltárképét, egy, a Megkötözött Krisztust ábrázoló, Adam Friedrich Oesernek tulajdonított festményt helyeztek el utólagosan, faragott neorokokó keretben. A kápolna mennyezetét egy illuzionisztikus festett mellvéd által keretbe foglalt, a Megváltás allegóriáját megjelenítő kompozíció díszíti, melyet Johann Ignaz Cimbal festett 1772-ben. Az oldalfalak festett architekturális díszítése a milleniumhoz kapcsolódó felújítás eredménye, és Steiner Rudolf soproni festőnek tulajdonítható.
...Kevesebbet mutat
